A NASA Sugárhajtómű Laboratóriumának (JPL) egyik jelentéktelen épületében egész csapat dolgozik a Spirit marsjáró (MER) másának kinavigálásán egy homokcsapdából. Maga a Spirit továbbra is a Marson végzi a munkáját, illetve jelenleg csak végezné, mivel május 6-a óta egy rendkívül finom szemcsékből álló homokfoltból próbál kijutni, ami már nevet is kapott a NASA mérnökeitől.

"Beletolattunk a bajba" - nyilatkozott a SPACE.com-nak John Callas a MER program vezetője, aki maga is sok időt tölt a JPL In-Situ Laboratóriumában, ahol egy homokkal feltöltött üreg és a két marsjáró, a Spirit és az Oppotunity másolata található. A mérnökök a fenti eszközök segítségével rekonstruálják a Spirit helyzetét és a Troy nevű terület adottságait, hogy először itt a Földön próbálhassák ki a kilábalás lehetséges forgatókönyveit. "Meg szeretnénk győződni, hogy a tervezett manőverek nem rontanak a Spirit helyzetén, vagyis mi az, ami itt nem működik, hogy azzal már a Marson se próbálkozzunk" - tette hozzá Callas.

Az üregben egy 12 fokos lejtőt hoznak létre, ugyanilyen felszíni formán üldögél jelenleg a Spirit, kissé megdőlve balra. Amint elkészül a lejtő, ráhelyezik a kísérleti marsjárót egy, a marsival megegyező tulajdonságokkal rendelkező homokkal töltött dobozban. A JPL tudósai jelenleg a "talajkoktél" tökéletesítésén dolgoznak, a legtöbb időt a Spirit kerekeit körülölelő könnyű porszerű anyag megalkotása veszi igénybe.


A Spirit kameraképén jól látható a bal oldalon elhelyezkedő laza talaj, ami csapdába ejtette a marsjárót
A mesterséges talajt a kísérleti marsjáróval ellenőrzik, a keverékbe beágyazzák a robot két első kerekét, majd megforgatják azokat, hogy lássák ugyanúgy viselkedik-e, mint a Spirit beragadt kerekei. A jelenlegi véglegesnek tűnő anyag szinte olyan, mint a liszt, fűzte hozzá Callas, ami rossz hír a Spirit és a mérnökök számára, egy ilyen közegben ugyanis elég nehéz bármilyen tapadást elérni. Amint elkészül a mesterséges talaj, a kísérleti marsjárót baloldalával a homokba süppedve elhelyezik a felszínén, hogy teljes egészében a több millió kilométerre küszködő testvér helyében érezhesse magát.

Azonban korántsem a lisztszerű talaj az egyetlen probléma, amivel a földi csapatnak szembe kell néznie. A Spirit robotkarja végén elhelyezett mikroszkópos képalkotó műszerével nemrég bekukucskált a robotegység hasa alá. A képek, bár elég életlenek, egy kőzetdarabot mutatnak, ami látszólag érinti a marsjáró alját. Ez további problémákat okozhat, ugyanis levehet némi súlyt a robot kerekeiről, tovább csökkentve a tapadási súrlódást, ugyanakkor veszélyt jelenthet magára a marsjáróra is. Callas szerint a kőzet megrongálhatja a kerekeket is, és mivel a Spirit amúgy is rendelkezik egy üzemen kívüli kerékkel, így ezen a téren végképp nincs szükség újabb sérülésekre.


A marsjáró alatt sem túl biztató a helyzet
A földi tesztekkel mindenekelőtt azt kell biztosítaniuk , hogy a marsjáró ne ássa még jobban bele magát a homokba, ha ugyanis az alja leér a talaj szintjére, akkor búcsút mondhatnak a robotnak. Jelenleg két forgatókönyv létezik a Spirit kiszabadítására, amiket a kísérleti robot fog igazolni vagy cáfolni. Az egyik lehetőség, hogy egyenesen előre indulnak el, a másik hogy a lejtőt kihasználva, oldalazva próbáljanak meg átvergődni a problémás folton. Utóbbi azért tűnik kedvezőbbnek, mert így a gravitációt is segítségül hívhatják.

A földi teszt azt is segíthet megbecsülni, hogy mennyi időt vesz majd igénybe a Spirit kiásása. Amikor az Opportunity ragadt be a homokba nem messze a Purgatory Dune-tól, több hétig tartott a kiszabadítása, Callas azonban azt gyanítja, hogy a mostani akció ennél is hosszabb időt vesz majd igénybe.