MTI
Hatalmas piac az online játékok virtuális tárgyai
Meghökkentő cikket közölt honlapján a kínai "aranyfarmerek" életéről a The Guardian című angol napilap. E távol-keleti "munkások" nem valóságos bányákból szerzik meg az aranyat, hanem a World of Wacraft című online szerepjáték virtuális világában és ezt a játékbeli fizetőeszközt adják el - valódi pénzért. Az így szerzett éves összbevétel - forintra átszámolva -245 milliárdra rúg.
Csakúgy, mint a valós világban, a World of Warcraft című közösségi szerepjáték virtuális univerzumában is különböző javakra van szükségünk az érvényesüléshez. Értékes tárgyakat, fegyvereket, páncélokat kell megszerezünk, ez azonban aranyba kerül. Tehát a játék legfőbb mozgatórugója itt is a pénz - csak itt játékaranyban mérik. Az alapvető probléma az, hogy az aranyszerzéshez gyakran órákon keresztül kell "farmolnunk", ami azt jelenti, hogy egyszerű, unalmas szörnyeket kell ölnünk, növényeket, érceket összeszednünk és pénzért eladnunk a játékbeli aukciós házban, illetve léteznek még "napi küldetések" is, amelyek nagyjából ugyanezt jelentik, csak ebben az esetben egy játékbeli karakter kérésére tesszük ugyanezt.
Akik erre a tevékenységre nem hajlandók, azok gyakran másoknak fizetnek - valós pénzben - hogy helyettük ezt megtegyék. Erre épül az úgynevezett "kínai farmerek" tevékenysége, aki napi robotként belépnek a játékba és nem tesznek mást, mint egymás után öldöklik a virtuális szörnyeket, a megszerzett aranyat pedig komplex internetes rendszereken keresztül adják el a vevőknek. A kínai farmerek számára tehát ez munka ugyanolyan, mintha a gyárban robotolnának, csak éppen nem a gyártószalagok mellett állnak, hanem egy virtuális világban "játszanak" - aranyat, értékes tárgyakat, nyersanyagokat gyűjtve. A Guardian kiküldött tudósítója e munkások életét, munkakörülményeit kutatta. Sokan nyomorult körülmények között, szinte fizetett rabszolgaként dolgoznak, mások viszont örülnek, hogy egyáltalán van munkájuk.
A "lusta" World of Warcraft és más MMORPG-k (a közösségi online szerepjátékokat hívják így szaknyelven) játékosok által fizetett pénz a Guardian szerint 700 millió fontot hoz egy évben, amely átszámítva körülbelül 245 milliárd forint! Nagyjából 400 ezer ázsiait foglalkoztatnak ezzel a munkával a cégek.
Elképesztő paradoxon, hogy miközben javában tombol a gazdasági válság és a valódi iparágak alig tudnak fent maradni, s maga a játékipar is nagy gondban van, a virtuális javak piaca még mindig ennyire jövedelmező. A Guardian szerint nem is aggódnak a kínaiak, hiszen nemrég 10 millióról 11,7 millióra nőtt a World of Warcraft előfizetők aránya, s mivel a Blizzard (a játék fejlesztője) semmilyen módon nem volt képes megállítani a kínai farmerek tevékenységét, ezért továbbra is virágzó üzletágról van szó.
Kínai farmerek, avagy hogyan keressünk pénzt internetes játékkal?
Csakúgy, mint a valós világban, a World of Warcraft című közösségi szerepjáték virtuális univerzumában is különböző javakra van szükségünk az érvényesüléshez. Értékes tárgyakat, fegyvereket, páncélokat kell megszerezünk, ez azonban aranyba kerül. Tehát a játék legfőbb mozgatórugója itt is a pénz - csak itt játékaranyban mérik. Az alapvető probléma az, hogy az aranyszerzéshez gyakran órákon keresztül kell "farmolnunk", ami azt jelenti, hogy egyszerű, unalmas szörnyeket kell ölnünk, növényeket, érceket összeszednünk és pénzért eladnunk a játékbeli aukciós házban, illetve léteznek még "napi küldetések" is, amelyek nagyjából ugyanezt jelentik, csak ebben az esetben egy játékbeli karakter kérésére tesszük ugyanezt.
Akik erre a tevékenységre nem hajlandók, azok gyakran másoknak fizetnek - valós pénzben - hogy helyettük ezt megtegyék. Erre épül az úgynevezett "kínai farmerek" tevékenysége, aki napi robotként belépnek a játékba és nem tesznek mást, mint egymás után öldöklik a virtuális szörnyeket, a megszerzett aranyat pedig komplex internetes rendszereken keresztül adják el a vevőknek. A kínai farmerek számára tehát ez munka ugyanolyan, mintha a gyárban robotolnának, csak éppen nem a gyártószalagok mellett állnak, hanem egy virtuális világban "játszanak" - aranyat, értékes tárgyakat, nyersanyagokat gyűjtve. A Guardian kiküldött tudósítója e munkások életét, munkakörülményeit kutatta. Sokan nyomorult körülmények között, szinte fizetett rabszolgaként dolgoznak, mások viszont örülnek, hogy egyáltalán van munkájuk.
A "lusta" World of Warcraft és más MMORPG-k (a közösségi online szerepjátékokat hívják így szaknyelven) játékosok által fizetett pénz a Guardian szerint 700 millió fontot hoz egy évben, amely átszámítva körülbelül 245 milliárd forint! Nagyjából 400 ezer ázsiait foglalkoztatnak ezzel a munkával a cégek.
Elképesztő paradoxon, hogy miközben javában tombol a gazdasági válság és a valódi iparágak alig tudnak fent maradni, s maga a játékipar is nagy gondban van, a virtuális javak piaca még mindig ennyire jövedelmező. A Guardian szerint nem is aggódnak a kínaiak, hiszen nemrég 10 millióról 11,7 millióra nőtt a World of Warcraft előfizetők aránya, s mivel a Blizzard (a játék fejlesztője) semmilyen módon nem volt képes megállítani a kínai farmerek tevékenységét, ezért továbbra is virágzó üzletágról van szó.
Kínai farmerek, avagy hogyan keressünk pénzt internetes játékkal?