A rádiótechnikás azonosítás (RFID) sokoldalúan felhasználható és ezt jól szemléltetik a LOPE-C kiállításon megjelenő gyártók ötletei is.

A rendezvényt idén június 23 és 25 között tartják Frankfurt am Mainban. Az azonosítókon tárolt információk titkosíthatók, érintés nélkül továbbíthatók, könnyen és egyszerűen kiolvashatók, módosíthatók, illetve feldolgozhatók. A különböző termékeket így sokkal könnyebben lehet azonosítani és a hamisításokkal szemben védeni. Ahhoz azonban, hogy az RFID-megoldások világszerte elterjedjenek, szükség van a költségek további csökkenésére.

"Ez a hagyományos szilícium-technikán alapuló rendszerekkel nem lehetséges. Éppen ezért azzal számolunk, hogy a jövőben megjelennek úgynevezett organikus RFID-chipek, amelyeknek sokkal kisebb a gyártási költségük" - jelentette ki Wolfgang Mildner, a PolyIC GmbH & Co. KG ügyvezető igazgatója. Az organikus RFID-chipek egy könnyű és hajlítható hordozófóliából állnak, amelyekre műanyagokat nyomtatnak rá és így helyezik el az információkat. Mivel a felhasznált polimerek bizonyos folyadékokban feloldódnak, így a szakemberek szerint különösen alkalmasak az RFID-azonosítókban való felhasználásra.



Az Organic Electronics Association (OE-A) nevű globális szövetségnek időközben már több mint 110 vállalat a tagja. A szervezet technológiai ütemterve alapján 2010-ig meg kell jelenniük az RFID-chipeknek a különböző jegyeken és a márkavédelemben, 2015-ig pedig a kereskedelmi hálózatokban. Az új rendszereknek lehetővé kell tenniük például egy joghurt útjának nyomon követését a készítéstől a vásárló asztaláig. Fontos, hogy az információkat (mikor és hol készült, milyen összetevőkből, hol csomagolták, hol és mennyi ideig állt, milyen úton jutott el az áruházba, mennyibe kerül stb.) mindig le lehessen kérdezni. Ezenkívül az eszközök képesek lesznek például szenzorok és kijelzők irányítására, így azonnal jelezhetik, hogy ha a hűtőpult működése egy időre leállt vagy hogy ha lejárt a szavatossági idejük.

A jelenlegi nyomtatott RFID-egységek még nem alkalmasak ilyen feladatokra. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a maximális tárolókapacitásuk mindössze négy bit. Az első tesztek mindenesetre biztatóak voltak. A frankfurti vásár szervezőcége 2007 óta több ezer RFID-s belépőjegyet készített, amelyek teljes mértékben beváltak. Ahhoz viszont, hogy ezek a rendszerek összetettebb feladatokra is alkalmasak legyenek mindenképpen szükséges a bitek számának növelése. A Global Standards One (GS1) nevű szabványosítási szervezet nem véletlenül sürgeti a legalább 96 bit tárolókapacitású egységek alapvető jellemzőinek kidolgozását.

A PolyIC, a BASF, az Evonik Industries, az Elantas Beck és a Siemens 2007 októberében elindították a MaDriX nevű programot, amelynek az össz költségvetése 15 millió euró. Az összeg felét a német oktatási és fejlesztési minisztérium biztosította. A MaDriX fő célja az új anyagok és nyomtatási eljárások integrálása az új generációs eszközök létrehozására. A munka során a kutatók többek között megkísérlik a Complementary Metal Oxide Semiconductor (CMOS) technológiát felhasználni az organikus félvezetők és ezáltal az összetettebb RFID-megoldások megalkotására.

A BASF által tavaly októberben végzett első tesztek biztatóak voltak. Peter Eckerlének, a BASF Future Business GmbH projektvezetőjének meggyőződése, hogy az anyagok tulajdonságain még lehet javítani. "A mostani eredmények nagyon jók. A következő 2-3 évben azonban optimalizálnunk kell ezeket az anyagokat, hogy az ipari nyomtatási eljárásokban is felhasználhassuk őket" - szögezte le a szakember.