Gyurkity Péter
RIAA: részletek a fájlcserélők lenyomozásáról
A nagyobb tengerentúli zenekiadók érdekeit védő szervezet elárult néhány részletet saját módszeréről - megtudhatjuk, hogy miként követik nyomon a népszerű tartalmak útvonalát.
A RIAA központjában egy, a felsőoktatási hírekre szakosodott lap, a The Chronicle of Higher Education munkatársa járt, és a látogatás alkalmával részletes felvilágosítást kapott arról, hogy a szervezet miként nyomozza le a friss tartalmak fájlcserélését, illetve azon személyeket, akik részt vesznek a folyamatban. Nagy meglepetésről nem írnak, ám nagy valószínűséggel mindenki számára kínál néhány érdekességet az iromány.
A RIAA munkatársa ugyanis elmondta, hogy a jogvédő szervezet külsősöket, a MediaSentry nevű céget hívta segítségül a nyomkövetéshez. Ezen cég alkalmazottai végzik el a munka nagy részét, amely többnyire a jogvédett tartalmak lenyomozásából, útvonalának feltérképezéséből, valamint a résztvevők IP-címének összegyűjtéséből áll. Mindhárom részfeladat összesített eredményeit elküldik a RIAA központjába, amely felméri és kiértékeli azokat, ezt követően - immár az IP-címek birtokában - határoznak a szükséges válaszlépésekről. Amennyiben a fájlcserélésben felsőoktatási intézmény is érintett, a RIAA egy szabvány üzenetet küld a hálózati adminoknak, hogy távolítsák el a tartalmakat, illetve akadályozzák meg azok további terjesztését.
Fontos megjegyezni, hogy a MediaSentry az adott tartalmak, állományok hash-azonosítóinak birtokában végzi munkáját, ennek összehasonlítása révén határozzák meg az esetleges egyezéseket. Amennyiben az összehasonlítás során eltérő eredményeket kapnak (vagyis az állomány nem azonos az általuk keresettel), többnyire az Audible Magic szoftverét hívják segítségül, amely viszont már a hanghullámok összevetésével keresi a közös részleteket. Ezzel jó eséllyel be tudják azonosítani a keresett állományokat.
Példaként említik Madonna új, "4 Minutes" című számát: a MediaSentry a LimeWire fájlcserélő programon keresztül szerzi be az egyes másolatokat, és ezen egyetlen alkotás esetében is több mint száz különböző felhasználót térképeztek fel, akik az egymástól sokszor eltérő példányokat osztják meg. Ezen adatok birtokában a RIAA már magabiztosan léphet - nem kell nagy felsüléstől tartaniuk.
A RIAA központjában egy, a felsőoktatási hírekre szakosodott lap, a The Chronicle of Higher Education munkatársa járt, és a látogatás alkalmával részletes felvilágosítást kapott arról, hogy a szervezet miként nyomozza le a friss tartalmak fájlcserélését, illetve azon személyeket, akik részt vesznek a folyamatban. Nagy meglepetésről nem írnak, ám nagy valószínűséggel mindenki számára kínál néhány érdekességet az iromány.
A RIAA munkatársa ugyanis elmondta, hogy a jogvédő szervezet külsősöket, a MediaSentry nevű céget hívta segítségül a nyomkövetéshez. Ezen cég alkalmazottai végzik el a munka nagy részét, amely többnyire a jogvédett tartalmak lenyomozásából, útvonalának feltérképezéséből, valamint a résztvevők IP-címének összegyűjtéséből áll. Mindhárom részfeladat összesített eredményeit elküldik a RIAA központjába, amely felméri és kiértékeli azokat, ezt követően - immár az IP-címek birtokában - határoznak a szükséges válaszlépésekről. Amennyiben a fájlcserélésben felsőoktatási intézmény is érintett, a RIAA egy szabvány üzenetet küld a hálózati adminoknak, hogy távolítsák el a tartalmakat, illetve akadályozzák meg azok további terjesztését.
Fontos megjegyezni, hogy a MediaSentry az adott tartalmak, állományok hash-azonosítóinak birtokában végzi munkáját, ennek összehasonlítása révén határozzák meg az esetleges egyezéseket. Amennyiben az összehasonlítás során eltérő eredményeket kapnak (vagyis az állomány nem azonos az általuk keresettel), többnyire az Audible Magic szoftverét hívják segítségül, amely viszont már a hanghullámok összevetésével keresi a közös részleteket. Ezzel jó eséllyel be tudják azonosítani a keresett állományokat.
Példaként említik Madonna új, "4 Minutes" című számát: a MediaSentry a LimeWire fájlcserélő programon keresztül szerzi be az egyes másolatokat, és ezen egyetlen alkotás esetében is több mint száz különböző felhasználót térképeztek fel, akik az egymástól sokszor eltérő példányokat osztják meg. Ezen adatok birtokában a RIAA már magabiztosan léphet - nem kell nagy felsüléstől tartaniuk.