Berta Sándor
Európai rendőrségi adatokhoz juthat az USA
Bírálta az európai rendőrségi adatbázisokban tárolt információk amerikai hatóságoknak való átadását Peter Schaar német adatvédelmi biztos.
"Amennyiben a Prümi Szerződést kiterjesztik az Egyesült Államokra is, akkor nem garantálható az adatok azonos mértékű védelme. Az amerikai adatvédelmi törvény ugyanis csupán az amerikai állampolgárokra és az országban hosszabb ideje tartózkodó külföldi személyekre vonatkozik. Vagyis nem érvényes a külföldről származó információkra. A tervezett megállapodásnak köszönhetően az amerikai hivatalok megkaphatják az európai állampolgárok, a menekült státuszt kérő és a tüntetéseken részt vevő emberek személyes adatait, ujjlenyomatait és DNS-mintáit. Ráadásul mindez érthetetlen, hiszen az Egyesült Államokba beutazóktól amúgy is vesznek ujjlenyomatokat, vagyis semmi szükség nincsen arra, hogy az USA további információkhoz jusson" - jelentette ki a jogvédő.
A tervek szerint Wolfgang Schäuble német belügy- és Brigitte Zypries német igazságügyi miniszter Berlinben írják alá Michael Chertoff amerikai belbiztonsági és Michael Bernard Mukasey amerikai igazságügyi miniszterrel a német rendőrségi adatbázisok megnyitásáról szóló megállapodást. Az aláírás után az egyezményt a német parlamentnek még el kell fogadnia.
Az Európai Unió igazságügyi és belügyminiszterei Brüsszelben tavaly februárban állapodtak meg abban, hogy összekötik a nemzeti DNS- és ujjlenyomat-adatbázisaikat, ezzel az uniós tagországok gyakorlatilag csatlakoztak az úgynevezett Prümi Szerződéshez, amelyet 2005-ben írt alá Németország, Belgium, Spanyolország, Franciaország, Hollandia, Luxemburg és Ausztria. Az együttműködés célja a terrorizmus, a szervezett bűnözés és az illegális bevándorlás elleni harc. A mostani elképzelés azonban azért érdekes, mert ugyan az Európai Parlament képviselői tavaly június 8-án elfogadták a Prümi Szerződéssel kapcsolatos állásfoglalást, ugyanakkor nemmel szavaztak a rendőrségi adatok harmadik félnek való kiadásáról. Vagyis hivatalosan az európai uniós tagországok rendőrségei által összegyűjtött adatokat nem kaphatná meg az Egyesült Államok. Ráadásul az USA-nak el kellene fogadnia az 1981. január 28-án az Európai Tanács által jóváhagyott adatvédelmi megállapodást.
"Amennyiben a Prümi Szerződést kiterjesztik az Egyesült Államokra is, akkor nem garantálható az adatok azonos mértékű védelme. Az amerikai adatvédelmi törvény ugyanis csupán az amerikai állampolgárokra és az országban hosszabb ideje tartózkodó külföldi személyekre vonatkozik. Vagyis nem érvényes a külföldről származó információkra. A tervezett megállapodásnak köszönhetően az amerikai hivatalok megkaphatják az európai állampolgárok, a menekült státuszt kérő és a tüntetéseken részt vevő emberek személyes adatait, ujjlenyomatait és DNS-mintáit. Ráadásul mindez érthetetlen, hiszen az Egyesült Államokba beutazóktól amúgy is vesznek ujjlenyomatokat, vagyis semmi szükség nincsen arra, hogy az USA további információkhoz jusson" - jelentette ki a jogvédő.
A tervek szerint Wolfgang Schäuble német belügy- és Brigitte Zypries német igazságügyi miniszter Berlinben írják alá Michael Chertoff amerikai belbiztonsági és Michael Bernard Mukasey amerikai igazságügyi miniszterrel a német rendőrségi adatbázisok megnyitásáról szóló megállapodást. Az aláírás után az egyezményt a német parlamentnek még el kell fogadnia.
Az Európai Unió igazságügyi és belügyminiszterei Brüsszelben tavaly februárban állapodtak meg abban, hogy összekötik a nemzeti DNS- és ujjlenyomat-adatbázisaikat, ezzel az uniós tagországok gyakorlatilag csatlakoztak az úgynevezett Prümi Szerződéshez, amelyet 2005-ben írt alá Németország, Belgium, Spanyolország, Franciaország, Hollandia, Luxemburg és Ausztria. Az együttműködés célja a terrorizmus, a szervezett bűnözés és az illegális bevándorlás elleni harc. A mostani elképzelés azonban azért érdekes, mert ugyan az Európai Parlament képviselői tavaly június 8-án elfogadták a Prümi Szerződéssel kapcsolatos állásfoglalást, ugyanakkor nemmel szavaztak a rendőrségi adatok harmadik félnek való kiadásáról. Vagyis hivatalosan az európai uniós tagországok rendőrségei által összegyűjtött adatokat nem kaphatná meg az Egyesült Államok. Ráadásul az USA-nak el kellene fogadnia az 1981. január 28-án az Európai Tanács által jóváhagyott adatvédelmi megállapodást.
