A technológia egyre gyorsabban fejlődik, emiatt a mesterséges intelligencia várhatóan hamarosan beéri, sőt lehet, hogy 2030-ra le is hagyja az emberiséget.

Legalábbis ezt állítja Ray Kurzweil mesterségesintelligenca kutató, aki az American Association for the Advancement of Science (AAAS) szervezet megbízásából készítette el utópisztikus jövőképét. Kurzweil szerint már most is azon a szinten állunk, hogy képességeinket gépekkel tágítjuk ki, az ember és gép összeolvadása pusztán ennek a tendenciának a folytatódása lesz. Előrejelzését teljes egészében a technika fejlődésének jelenlegi ütemére alapozta, amely szerinte a következő 50 esztendőben 32-szer gyorsabb lesz, mint a teljes 20. században.

A szakember szerint ehhez a jövőképhez elég csak a hagyományos számítástechnikai chipek teljesítményének növekedésével kalkulálni, ráadásul a kutatók jelenleg már 3D-s chipek kifejlesztésén dolgoznak, amelyek akár biológiai molekulákból is állhatnak majd. Kurzweil úgy véli, ezeknek a hardvereknek a kapacitása néhány évtizeden belül lehetővé teszi egy mesterséges intelligencia számára, hogy az emberéhez hasonló vagy azzal azonos képességekkel rendelkezzen.


"Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a gépek fognak uralkodni rajtunk. Nem kell majd az intelligens gépek inváziójára számítanunk. Csupán arra kell gondolnunk, hogy már most is vannak olyan berendezések, amelyeknek a munkáját korábban emberek végezték és amelyek ma már szinte emberi intelligenciával végzik el a feladataikat. Különösen az egészségügyi területen számítok forradalmi változásokra. Már most sokan azt tartják, hogy a betegségek és az öregedés nem más, mint egy információs folyamat. Arra számítok, hogy a tudomány a következő két évtizedben olyan szintet ér majd el, hogy meglesznek az eszközeink és a lehetőségeink ezen folyamatok megállítására és visszafordítására" - jelentette ki Kurzweil.

Ray Kurzweil elsősorban a nanobotok megjelenésében és képességeiben bízik. Ezek az eszközök akár az agyban képesek lesznek neuronjainkkal közvetlen kapcsolatba lépni, ezáltal okosabbá tenni minket, javítani a memóriánkon vagy akár az idegrendszerünkön keresztül közvetlen hozzáférést teremteni a virtuális valóság-környezetekhez.

Kurzweil azon 18 befolyásos gondolkodó egyike, akiket arra kért fel az amerikai mérnöki akadémia (NAE), hogy nevezzék meg az emberiség előtt álló technológiai kihívásokat a 21. században. E szakértői bizottságban található a Google keresőprogram egyik kifejlesztője, Larry Page és a génkutatás egyik úttörője, Craig Venter. A 14 technológiai kihívást az AAAS éves tanácskozásán hirdették ki Bostonban. Ezek a következők: a napenergia hatékony felhasználása; energiatermelés magfúzióval; szén-dioxid-megkötés, tárolás megoldása; a nitrogénkör forgásának segítése; tiszta víz biztosítása; az agy működésének "visszafejtése"; az atomterror megakadályozása; a kibertér kiépítése; a virtuális valóságok fejlesztése; a városi infrastruktúra javítása; az egészségügyi informatika fejlesztése; jobb gyógyszerek létrehozása; személyre szabott tanulási módszerek kidolgozása; a természetben rejlő új lehetőségek felkutatása.

"Ezeknek a kihívásoknak a leküzdése teljesen megváltoztatja a világot" - vélte Charles Vest, az amerikai Nemzeti Mérnöki Akadémia (NAE) elnöke. A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a kihívások között szerepelnek olyan témák, mint az egészség és vagy az életöröm, amelyek lényegesek a virágzó emberiség számára. A legfontosabb kihívás az emberiség jövőjének biztosítása. "A Föld olyan bolygó, amelynek a forrásai korlátozottak, és a növekvő lakosság olyan ütemben fogyasztja őket, amely tarthatatlan" - vélik a szakértők, akik szerint új energiaforrásokat kell kifejleszteni oly módon, hogy közben visszafordítsák a környezetromlást.

Anélkül, hogy a kihívásokat rangsorolta volna, William Perry, a szakértői bizottság elnöke a megfizethető napenergiát és nukleáris fúzió beható ismeretét említette, mint két olyan célt, amelyet szerint öt-tíz éven belül el lehet érni. "A fúzió utáni kutatás elérte a mérnökök leleményességének a határát, de az ígéretes eredmények arra engednek következtetni, hogy fúziós energiagyártás célja tíz éven belül elérhető" - így Perry. Hozzátette: Még ha számításba is vesszük ezeket a sikereket, kevéssé valószínű, hogy a fosszilis energiahordozókat rövid távon sikerül felváltani. A jelentés az akadémia honlapján (www.engineeringchallenges.org) olvasható. A látogatókat felkérik, szavazzanak arról, hogy szerintük melyik a legfontosabb kihívás.