Hunter
Mesterséges intelligenciát kapnak a bolygókutató egységek
A NASA jókora adag mesterséges intelligenciát tervez befecskendezni bolygókutató felszíni egységeibe, így téve önállóbbakká őket és képessé az alapvető döntéshozatalra küldetéseik során.
A Szilícium-völgy szívében elhelyezkedő NASA Ames Kutató Központ tudósai egy komplex MI kifejlesztésén fáradoznak, ami magasabb szintre emelné a robotintelligenciát. A múltban a holdjárók rendkívül egyszerű mesterséges intelligencia rendszerekkel voltak ellátva, melyek alkalmasak voltak ugyan néhány egyszerű döntés meghozatalára, azonban egy jóval okosabb MI lehetővé tenné a mobil robotok számára, hogy számos olyan döntési funkciót átvegyenek, amit jelenleg a földi irányítás végez.
"Az emberi lények környezetükre reagálva hozzák meg döntéseiket. A kérdés hogyan építhetnénk be ezt a magatartást egy holdjáróba, vagy egy robotba, ami egy több millió kilométerre fekvő bolygón tevékenykedik? Jelenleg ennek megoldásán dolgozunk" - mondta Kanna Rajan, az Ames egyik számítástechnika tudósa. "Szeretnénk olyan szoftverrel ellátni a holdjárókat, ami megadja számukra a mesterségesen intelligensé válás képességét."
Jelenleg a marsjárók minden problémásabb műveletét a Földön dolgozzák ki
Jelenleg a vörös bolygón dolgozó marsjárókat jókora emberi személyzet irányítja, ami így bizony elég lassú és nehézkés dolog. "Közel három nap szükséges egyetlen célpont vizualizálásához, megközelítéshez és a tudományos munka elvégzéshez, feltéve, hogy nem akarjuk behatóbban tanulmányozni" - elemezte Rajan. "A probléma egyik része az, hogy a kör nem zárul be a marsjáró fedélzetén. A marsjárók jeleinek el kell jutniuk a Földre egy emberhez, aki észlelő képességével feldolgozza a jelben található információt és meghozza a döntést. A döntésen alapuló jel visszamegy a Marsra és utasítja a robotot, mi legyen a következő lépése."
Grafika egy jövőbeli marsjáróról
Egy MI-vel ellátott robot viszont önállóan kiértékelhetné a látottakat, ezáltal felgyorsíthatná a küldetés menetét, azaz jóval több mindent deríthet fel egy adott környezetben. A ma technikája egy csótány értelmi szintjére tudna emelni egy marsjárót, a gond azonban ott kezdődik, hogy még ki sincs próbálva a fenti technika, jegyzi meg Rajan. "Az új űrtechnikákat általában itt a Földön, egy szimulált környezetben próbálják ki" - magyarázta Rajan. "Veszünk egy robotot, hasonlót a most a Marson dolgozókhoz, amit a Földön egy marsihoz hasonló terepen tesztelünk úgy, hogy szimuláljuk számára a teljes küldetést, miközben beállítjuk az MI képességet is, hogy átvehesse a döntéshozást."
"Az egyik ilyen legmodernebb, összetett MI alapú szoftver az úgynevezett IDEA, az intelligens telepíthető végrehajtó ügynök, amit 4 éve fejlesztünk az Amesnél" - mondta Rajan. Az ügynök olyan szoftver, ami az elvégzendő feladatok kivitelezéséhez az emberi gondolkodási folyamatokat utánozza. "Az elkövetkező tíz évben nem csupán egy MI alapú egységet, hanem azok egész sorát kívánjuk szolgálatba állítani, melyek mind az IDEA architektúrát alkalmazzák, így nagyságrendekkel összetettebb feladatokat hajthatnak végre, mint a ma marsjárói" - tekintett előre Rajan.
A 2007-ben a Marsra induló Phoenix rajza
Mérőműszerek alkalmazásával a robotok csapatai képesek lehetnének a Mars felszínének hatalmas területeinek feltérképezésére, véli Rajan, aki szerint számos indok szól a robotok csapatmunkája mellett. "Az egyik ok a nagy földterületek jobb lefedettsége, egy másik ok a redundancia, azaz ha egy vagy több robot meghibásodik, még mindig teljesíthető marad a küldetés. Másrészről egy csapat olyan dolgokat is végre tud hajtani, amire egy egyén nem képes, legyen szó emberről, robotról, vagy kettőjük vegyes felállásáról" - mondta Rajan.
A robot űrszondák is repülhetnének rajokban a bolygók, holdak és egyéb égitestek tudományos megfigyeléseinek elvégzése érdekében. "Egy erőteljes MI szoftver megalkotása rendkívül érdekes és kihívásokban bővelkedő feladat" - mondta Milind Tambe, a UCLA professzora, a mesterséges intelligencia szakértője, aki szerint az MI kutatás már a számítástechnika tudósok következő generációjának lesz a kenyéradója.
A Szilícium-völgy szívében elhelyezkedő NASA Ames Kutató Központ tudósai egy komplex MI kifejlesztésén fáradoznak, ami magasabb szintre emelné a robotintelligenciát. A múltban a holdjárók rendkívül egyszerű mesterséges intelligencia rendszerekkel voltak ellátva, melyek alkalmasak voltak ugyan néhány egyszerű döntés meghozatalára, azonban egy jóval okosabb MI lehetővé tenné a mobil robotok számára, hogy számos olyan döntési funkciót átvegyenek, amit jelenleg a földi irányítás végez.
"Az emberi lények környezetükre reagálva hozzák meg döntéseiket. A kérdés hogyan építhetnénk be ezt a magatartást egy holdjáróba, vagy egy robotba, ami egy több millió kilométerre fekvő bolygón tevékenykedik? Jelenleg ennek megoldásán dolgozunk" - mondta Kanna Rajan, az Ames egyik számítástechnika tudósa. "Szeretnénk olyan szoftverrel ellátni a holdjárókat, ami megadja számukra a mesterségesen intelligensé válás képességét."
Jelenleg a marsjárók minden problémásabb műveletét a Földön dolgozzák ki
Jelenleg a vörös bolygón dolgozó marsjárókat jókora emberi személyzet irányítja, ami így bizony elég lassú és nehézkés dolog. "Közel három nap szükséges egyetlen célpont vizualizálásához, megközelítéshez és a tudományos munka elvégzéshez, feltéve, hogy nem akarjuk behatóbban tanulmányozni" - elemezte Rajan. "A probléma egyik része az, hogy a kör nem zárul be a marsjáró fedélzetén. A marsjárók jeleinek el kell jutniuk a Földre egy emberhez, aki észlelő képességével feldolgozza a jelben található információt és meghozza a döntést. A döntésen alapuló jel visszamegy a Marsra és utasítja a robotot, mi legyen a következő lépése."
Grafika egy jövőbeli marsjáróról
Egy MI-vel ellátott robot viszont önállóan kiértékelhetné a látottakat, ezáltal felgyorsíthatná a küldetés menetét, azaz jóval több mindent deríthet fel egy adott környezetben. A ma technikája egy csótány értelmi szintjére tudna emelni egy marsjárót, a gond azonban ott kezdődik, hogy még ki sincs próbálva a fenti technika, jegyzi meg Rajan. "Az új űrtechnikákat általában itt a Földön, egy szimulált környezetben próbálják ki" - magyarázta Rajan. "Veszünk egy robotot, hasonlót a most a Marson dolgozókhoz, amit a Földön egy marsihoz hasonló terepen tesztelünk úgy, hogy szimuláljuk számára a teljes küldetést, miközben beállítjuk az MI képességet is, hogy átvehesse a döntéshozást."
"Az egyik ilyen legmodernebb, összetett MI alapú szoftver az úgynevezett IDEA, az intelligens telepíthető végrehajtó ügynök, amit 4 éve fejlesztünk az Amesnél" - mondta Rajan. Az ügynök olyan szoftver, ami az elvégzendő feladatok kivitelezéséhez az emberi gondolkodási folyamatokat utánozza. "Az elkövetkező tíz évben nem csupán egy MI alapú egységet, hanem azok egész sorát kívánjuk szolgálatba állítani, melyek mind az IDEA architektúrát alkalmazzák, így nagyságrendekkel összetettebb feladatokat hajthatnak végre, mint a ma marsjárói" - tekintett előre Rajan.
A 2007-ben a Marsra induló Phoenix rajza
Mérőműszerek alkalmazásával a robotok csapatai képesek lehetnének a Mars felszínének hatalmas területeinek feltérképezésére, véli Rajan, aki szerint számos indok szól a robotok csapatmunkája mellett. "Az egyik ok a nagy földterületek jobb lefedettsége, egy másik ok a redundancia, azaz ha egy vagy több robot meghibásodik, még mindig teljesíthető marad a küldetés. Másrészről egy csapat olyan dolgokat is végre tud hajtani, amire egy egyén nem képes, legyen szó emberről, robotról, vagy kettőjük vegyes felállásáról" - mondta Rajan.
A robot űrszondák is repülhetnének rajokban a bolygók, holdak és egyéb égitestek tudományos megfigyeléseinek elvégzése érdekében. "Egy erőteljes MI szoftver megalkotása rendkívül érdekes és kihívásokban bővelkedő feladat" - mondta Milind Tambe, a UCLA professzora, a mesterséges intelligencia szakértője, aki szerint az MI kutatás már a számítástechnika tudósok következő generációjának lesz a kenyéradója.