Hunter
2020 után lesz okosabb a gép nálunk
Vernor Vinge azt hangoztatja, hogy a technika exponenciális növekedése egy olyan ponthoz fog vezetni, ahol a következmények már beláthatatlanok.
Ezt a nézetet vallja Vernor Vinge, a San Diego Állami Egyetem nyugalmazott matematika és számítógép tudományok professzora, sci-fi író. A most 62 esztendős Vinge 1993-mas manifesztója kapcsán vált széles körben ismertté. Az "Eljövendő Technológiai Szingularitás" című esszéjében azt hangoztatja, hogy a technika exponenciális növekedése egy olyan ponthoz fog vezetni, ahol a következmények már beláthatatlanok. Vinge ma is tartja magát ehhez a jövőképhez, ami szerinte 2020 után bármelyik pillanatban bekövetkezhet. A professzorral Peter Moon, az IDG Now! munkatársa készített interjút.
A mesterséges intelligencia első villanásának 1997-ben lehettünk tanúi, amikor a Deep Blue legyőzte Gary Kaszparov sakkvilágbajnokot. Ez elsősorban a programozás diadala volt, ami egyetlen, limitált problémát tekintve az emberénél jobb teljesítményre tett képessé egy gépet. Vinge szerint a jövőben a szoftverek és a hardverek fejlődésével más intellektuális birodalmakban is hasonló sikerek születhetnek.
A technológia segítségével a közeli jövőben olyan lényeket teremthetünk, vagy olyan lényekké válhatunk, melyek minden intellektuális és kreatív dimenzióban felülmúlják az embert. Ez az a pont, a technológiai szingularitás, amikor az emberfeletti intelligencia megjelenésével a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni. A bekövetkező események megjósolhatatlanok számunkra, tartja magát még ma is ehhez a nézetéhez Vinge. A szingularitás eléréséhez nagyban hozzájárul az internet és a hálózatok terjeszkedése, az online adatbázisok, a társadalmi hálózatok.
A jövő intelligens gépei, mesterséges intelligenciája jóval kevésbé lesznek láthatók mint a mai számítógépek. Elsősorban hálózatokon keresztül tevékenykednek, illetve csak processzorok formájában jelennek meg, melyeket a mindennapi élet egyszerű gépeibe ültetnek majd. Teljesítményük és a gépek viselkedése azonban rendkívül látványos változást hozhat fizikai világunkban. Vinge egyik nagy reménye a mobil robotokhoz kapcsolódik, melyek akár már a szingularitás előtt meggyőző fejlődésen eshetnek át, fürgébb és koordináltabb mozgást érve el, mint akár legjobb atlétáink.
Stephen Hawking 2001-ben az emberek genetikai fejlesztésére irányuló projekteket azzal védte meg, hogy fel kell vennünk a versenyt az intelligens gépekkel. Ezt a nézetet Vinge is praktikusnak és pozitívnak tartja, bár szerinte a szerves biológia nem képes lépést tartani a hardverek fejlődésével, igaz a gépeknek hatalmas hátrányt kell ledolgozniuk a biológiával szemben. Vinge mindkét terület, illetve stratégia fejlesztését szükségesnek tartja az emberiség fennmaradásához.
Sokan a technológiai fejlődést az emberiség temetőjeként értékelik, köztük Bill Joy, az egykori Sun vezér, aki 2000-ben a hangzatos "Miért nincs szüksége ránk a jövőnek" című tanulmányával figyelmeztetett a nanotechnika, a genetikai tervezés és a kvantum számítógépek veszélyeire. Vinge teljesen másként látja ezt a kérdést, szerinte veszélyektől hemzsegő világunkban, világegyetemünkben a technológia a legbiztosabb válasz a ránk leselkedő kockázatokra. A sokak által vizionált "Terminátor" jövőképpel kapcsolatban csak annyit jegyzett meg, hogy a nukleáris, vagy a biológiai hadviselés sokkal egyszerűbb, valószínűbb és halálosabb eshetőség a "gépek támadásánál", ezért nem fordulna el a robotkutatástól.
Ezt a nézetet vallja Vernor Vinge, a San Diego Állami Egyetem nyugalmazott matematika és számítógép tudományok professzora, sci-fi író. A most 62 esztendős Vinge 1993-mas manifesztója kapcsán vált széles körben ismertté. Az "Eljövendő Technológiai Szingularitás" című esszéjében azt hangoztatja, hogy a technika exponenciális növekedése egy olyan ponthoz fog vezetni, ahol a következmények már beláthatatlanok. Vinge ma is tartja magát ehhez a jövőképhez, ami szerinte 2020 után bármelyik pillanatban bekövetkezhet. A professzorral Peter Moon, az IDG Now! munkatársa készített interjút.
A mesterséges intelligencia első villanásának 1997-ben lehettünk tanúi, amikor a Deep Blue legyőzte Gary Kaszparov sakkvilágbajnokot. Ez elsősorban a programozás diadala volt, ami egyetlen, limitált problémát tekintve az emberénél jobb teljesítményre tett képessé egy gépet. Vinge szerint a jövőben a szoftverek és a hardverek fejlődésével más intellektuális birodalmakban is hasonló sikerek születhetnek. A technológia segítségével a közeli jövőben olyan lényeket teremthetünk, vagy olyan lényekké válhatunk, melyek minden intellektuális és kreatív dimenzióban felülmúlják az embert. Ez az a pont, a technológiai szingularitás, amikor az emberfeletti intelligencia megjelenésével a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni. A bekövetkező események megjósolhatatlanok számunkra, tartja magát még ma is ehhez a nézetéhez Vinge. A szingularitás eléréséhez nagyban hozzájárul az internet és a hálózatok terjeszkedése, az online adatbázisok, a társadalmi hálózatok.
A jövő intelligens gépei, mesterséges intelligenciája jóval kevésbé lesznek láthatók mint a mai számítógépek. Elsősorban hálózatokon keresztül tevékenykednek, illetve csak processzorok formájában jelennek meg, melyeket a mindennapi élet egyszerű gépeibe ültetnek majd. Teljesítményük és a gépek viselkedése azonban rendkívül látványos változást hozhat fizikai világunkban. Vinge egyik nagy reménye a mobil robotokhoz kapcsolódik, melyek akár már a szingularitás előtt meggyőző fejlődésen eshetnek át, fürgébb és koordináltabb mozgást érve el, mint akár legjobb atlétáink.
Stephen Hawking 2001-ben az emberek genetikai fejlesztésére irányuló projekteket azzal védte meg, hogy fel kell vennünk a versenyt az intelligens gépekkel. Ezt a nézetet Vinge is praktikusnak és pozitívnak tartja, bár szerinte a szerves biológia nem képes lépést tartani a hardverek fejlődésével, igaz a gépeknek hatalmas hátrányt kell ledolgozniuk a biológiával szemben. Vinge mindkét terület, illetve stratégia fejlesztését szükségesnek tartja az emberiség fennmaradásához.
Sokan a technológiai fejlődést az emberiség temetőjeként értékelik, köztük Bill Joy, az egykori Sun vezér, aki 2000-ben a hangzatos "Miért nincs szüksége ránk a jövőnek" című tanulmányával figyelmeztetett a nanotechnika, a genetikai tervezés és a kvantum számítógépek veszélyeire. Vinge teljesen másként látja ezt a kérdést, szerinte veszélyektől hemzsegő világunkban, világegyetemünkben a technológia a legbiztosabb válasz a ránk leselkedő kockázatokra. A sokak által vizionált "Terminátor" jövőképpel kapcsolatban csak annyit jegyzett meg, hogy a nukleáris, vagy a biológiai hadviselés sokkal egyszerűbb, valószínűbb és halálosabb eshetőség a "gépek támadásánál", ezért nem fordulna el a robotkutatástól.