Berta Sándor
Az EP leszavazta az új légiutas-egyezményt
Jelzésértékű döntést hozott az Európai Parlament (EP) a nemrég aláírt új amerikai-európai légiutas-megállapodással kapcsolatban. A probléma csak az, hogy a kérdésben a végső döntést nem a testület hozza meg.
Az EP-ben konszenzusra jutottak a szerződést ellenzők és ezt legjobban a csütörtöki szavazás 350 kontra 240 szavazatos végeredménye bizonyította. Egyaránt az új egyezmény ellen voksolt ugyanis az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért, a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség, az Európai Parlament Szocialista és végül az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja is. A konzervatívok eredetileg módosító indítványt akartak benyújtani és támogatták a megállapodás elfogadását, de végül meggondolták magukat, visszavonták az előterjesztésüket és ők is az új szerződés ellen voksoltak.
Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke úgy ítélte meg, hogy a határozatot a testület látható többséggel hozta meg és gratulált a képviselőknek. Jörg Leichtfried, az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportjának tagja a szavazás után elmondta, hogy ez a döntés bebizonyította az EP demokratikus érettségét. A legtöbb képviselő azt kifogásolta, hogy az új egyezmény semmilyen garanciát nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államok a kapott személyes adatokat nem fogja más országoknak is átadni, valamint, hogy az információkat automatikusan törli majd a 15 éves határidő letelte után. Így mind a két dolog teljesen ellentétes az európai adatvédelmi törvényekkel.
Ráadásul néhány pont megnevezése annyira semmitmondó és általános, hogy az európai uniós tagállamok adatvédelmi biztosainak külön találkozniuk is kell, hogy dönthessenek az új megállapodásról. A "minden poggyászadat" megjelölésből például semmi konkrétum nem derül ki. Mint arról beszámoltunk, június 28-án jelentette be az Európai Bizottság egyik szóvivője, hogy az EU képviselőinek és Michael Chertoff amerikai belbiztonsági miniszternek sikerült megállapodnia és ezzel új dokumentum szabályozza a légiutasok adatainak átadását a két fél között. Az Egyesült Államok azt szerette volna elérni, hogy a kapott információkat 50 évig tárolhassa, ebbe viszont az EU nem ment bele, így a kompromisszumos megoldás 15 évi tárolást tesz lehetővé. Ahhoz, hogy az egyezmény jogerőre emelkedjen, mind a 27 európai uniós tagállamnak el kell fogadnia azt.
Peter Hustinx európai uniós adatvédelmi megbízott levelében nemrég bírálta a megállapodást, mondván így a jövőben szinte bármelyik amerikai hivatal hozzáférhet majd a kapott adatokhoz és az sincs korlátozva, hogy mit kezdenek ezekkel az információkkal. Nem mentek el az új egyezmény megkötése mellett szó nélkül az Európai Parlament képviselői sem, többen kritizálták a megállapodást.
Az EP mostani döntése nem kötelező erejű, mivel az Európai Unió külpolitikájáért az Európai Tanács felel. Azonban a határozat mindenképpen jelzés értékű.
Az EP-ben konszenzusra jutottak a szerződést ellenzők és ezt legjobban a csütörtöki szavazás 350 kontra 240 szavazatos végeredménye bizonyította. Egyaránt az új egyezmény ellen voksolt ugyanis az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért, a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség, az Európai Parlament Szocialista és végül az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja is. A konzervatívok eredetileg módosító indítványt akartak benyújtani és támogatták a megállapodás elfogadását, de végül meggondolták magukat, visszavonták az előterjesztésüket és ők is az új szerződés ellen voksoltak.
Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke úgy ítélte meg, hogy a határozatot a testület látható többséggel hozta meg és gratulált a képviselőknek. Jörg Leichtfried, az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportjának tagja a szavazás után elmondta, hogy ez a döntés bebizonyította az EP demokratikus érettségét. A legtöbb képviselő azt kifogásolta, hogy az új egyezmény semmilyen garanciát nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államok a kapott személyes adatokat nem fogja más országoknak is átadni, valamint, hogy az információkat automatikusan törli majd a 15 éves határidő letelte után. Így mind a két dolog teljesen ellentétes az európai adatvédelmi törvényekkel.
Ráadásul néhány pont megnevezése annyira semmitmondó és általános, hogy az európai uniós tagállamok adatvédelmi biztosainak külön találkozniuk is kell, hogy dönthessenek az új megállapodásról. A "minden poggyászadat" megjelölésből például semmi konkrétum nem derül ki. Mint arról beszámoltunk, június 28-án jelentette be az Európai Bizottság egyik szóvivője, hogy az EU képviselőinek és Michael Chertoff amerikai belbiztonsági miniszternek sikerült megállapodnia és ezzel új dokumentum szabályozza a légiutasok adatainak átadását a két fél között. Az Egyesült Államok azt szerette volna elérni, hogy a kapott információkat 50 évig tárolhassa, ebbe viszont az EU nem ment bele, így a kompromisszumos megoldás 15 évi tárolást tesz lehetővé. Ahhoz, hogy az egyezmény jogerőre emelkedjen, mind a 27 európai uniós tagállamnak el kell fogadnia azt.
Peter Hustinx európai uniós adatvédelmi megbízott levelében nemrég bírálta a megállapodást, mondván így a jövőben szinte bármelyik amerikai hivatal hozzáférhet majd a kapott adatokhoz és az sincs korlátozva, hogy mit kezdenek ezekkel az információkkal. Nem mentek el az új egyezmény megkötése mellett szó nélkül az Európai Parlament képviselői sem, többen kritizálták a megállapodást.
Az EP mostani döntése nem kötelező erejű, mivel az Európai Unió külpolitikájáért az Európai Tanács felel. Azonban a határozat mindenképpen jelzés értékű.
