Gyurkity Péter
Észtország felmér és védekezik az interneten
Egyelőre még az érintett bankok sem igazán tudják felmérni az elmúlt hetekben kulmináló internetes támadások által okozott károkat, igaz sokaknak még az is problémát jelent, hogy Moszkvára mutassanak.
Amint arról a napokban beszámoltunk, Észtországban számos internetes oldal, olykor fontosabb portálok is kénytelenek voltak ideig-óráig szüneteltetni szolgáltatásaikat, miután több összehangolt támadás indult azok megbénítására. A támadók a vizsgálat eddigi eredményei szerint többnyire Oroszországból indították rohamaikat és orosz nyelven igyekeztek megszervezni az akciókat, ám többen óvakodnak attól, hogy egyértelműen a nagy keleti szomszédot hibáztassák az eseményekért.
Urmas Paet külügyminiszter kivételnek számít, ő ugyanis kijelentette, hogy a két ország közötti viszony felszültté válása, az utcai akciók és az internetes támadások között minden bizonnyal van összefüggés. Mások jóval óvatosabbak, és - mint például a védelmi minisztérium szóvivője - mindössze annyit mondanak, hogy a nyomok Oroszországba vezetnek, ám a hackereknek nem jelent gondot valódi identitásuk álcázása, ezért nem lehetünk biztosak az orosz felelősség kimondásában. Az biztos, hogy számos oldalt - köztük bankok portáljait - sikerült ideiglenesen túlterhelni, ám azt a tallini illetékesek gyorsan leszögezték, hogy a fontosabb szolgáltatások csak rövid időre estek ki.
Az eseményeknek eddig annyi következménye volt, hogy a NATO egy szakértőt küldött az országba, aki nemcsak a mostani támadások módszereit és következményeit vizsgálja, hanem azt is igyekszik felmérni, hogy a katonai tömb a jövőben hogyan védekezhet hatékonyan a hasonló akciók ellen. Ebből a szempontból mindenképpen figyelmeztető jel, hogy az észtek rövid időre még a külföldi vonalakat is kénytelenek voltak korlátozni, hogy elejét vegyék a nagyobb bajnak.
A költségek, az okozott károk mértéke egyelőre nem világos, ezt ugyanis még a bankok is nehezen tudják számszerűsíteni. Ez utóbbiak kiesése különösen nagy fejtörést okozhat, mivel az 1,3 millió lakosból 800 ezren veszik igénybe az internetes banki szolgáltatásokat, vagyis a felnőtt a lakosság szinte minden tagja érintetté válhat.
Amint arról a napokban beszámoltunk, Észtországban számos internetes oldal, olykor fontosabb portálok is kénytelenek voltak ideig-óráig szüneteltetni szolgáltatásaikat, miután több összehangolt támadás indult azok megbénítására. A támadók a vizsgálat eddigi eredményei szerint többnyire Oroszországból indították rohamaikat és orosz nyelven igyekeztek megszervezni az akciókat, ám többen óvakodnak attól, hogy egyértelműen a nagy keleti szomszédot hibáztassák az eseményekért.
Urmas Paet külügyminiszter kivételnek számít, ő ugyanis kijelentette, hogy a két ország közötti viszony felszültté válása, az utcai akciók és az internetes támadások között minden bizonnyal van összefüggés. Mások jóval óvatosabbak, és - mint például a védelmi minisztérium szóvivője - mindössze annyit mondanak, hogy a nyomok Oroszországba vezetnek, ám a hackereknek nem jelent gondot valódi identitásuk álcázása, ezért nem lehetünk biztosak az orosz felelősség kimondásában. Az biztos, hogy számos oldalt - köztük bankok portáljait - sikerült ideiglenesen túlterhelni, ám azt a tallini illetékesek gyorsan leszögezték, hogy a fontosabb szolgáltatások csak rövid időre estek ki.
Az eseményeknek eddig annyi következménye volt, hogy a NATO egy szakértőt küldött az országba, aki nemcsak a mostani támadások módszereit és következményeit vizsgálja, hanem azt is igyekszik felmérni, hogy a katonai tömb a jövőben hogyan védekezhet hatékonyan a hasonló akciók ellen. Ebből a szempontból mindenképpen figyelmeztető jel, hogy az észtek rövid időre még a külföldi vonalakat is kénytelenek voltak korlátozni, hogy elejét vegyék a nagyobb bajnak.
A költségek, az okozott károk mértéke egyelőre nem világos, ezt ugyanis még a bankok is nehezen tudják számszerűsíteni. Ez utóbbiak kiesése különösen nagy fejtörést okozhat, mivel az 1,3 millió lakosból 800 ezren veszik igénybe az internetes banki szolgáltatásokat, vagyis a felnőtt a lakosság szinte minden tagja érintetté válhat.