MTI
Az Információs Társadalom Világnapja május 17
Május 17., amely korábban a Távközlés Világnapja volt a Nemzetközi Távközlési Egyesület kezdeményezésére, 2006-tól az ENSZ döntése értelmében az Információs Társadalom Világnapja.
E világnapot 1968 óta tartják annak emlékére, hogy 1865. május 17-én írták alá Párizsban húsz ország képviselői a Nemzetközi Távíró Egyesületet (International Telegraph Union - ITU) megalapító okmányt. A szervezet fő célja a távközlés fejlődésének elősegítése, a (távíró)hálózatok együttműködési képességének biztosítása volt. 1932 óta az ITU rövidítés a Nemzetközi Távközlési Uniót (International Telecommunication Union), mai nevén Nemzetközi Távközlési Egyesületet jelöli. Az egyesület 1947 óta az ENSZ szakosított szervezete, s közel 200 tagországa között van Magyarország is.
Az ITU ma is a telekommunikáció (infokommunikáció) egységesítési problémáinak megoldását igyekszik elősegíteni, például a harmadik generációs mobil telefonrendszerek, az Internet domain nevek rendszere, a műholdas kommunikáció, a digitális műsorszórás koordinálása terén. Az ITU tagországok az idei világnap központi témájának ezt választották: A fiatalokon múlik az információs társadalom kiépítése.
Az információs társadalom fejlettsége nagymértékben meghatározza az adott ország versenyképességét. Napjainkban rohamtempóban terjednek a fejlett távközlési technika eszközei. A világméretű számítógépes hálózat, az internet, amely a különböző rendszerű számítógépek között egységes hálózati nyelv segítségével teremt kommunikációt, mindenki számára könnyen elérhetővé teszi az információkat.
Az internet használók száma nemzetközi átlagban évente mintegy 10 százalékkal nő: 2005 végén körülbelül egymilliárd, 2006 végén már 1,-1,2 milliárd ember használta valamilyen rendszerességgel a világhálót. A legtöbb rendszeres internetező - a lakosság mintegy kétharmada - Észak-Amerikában él, Magyarország "eminens sereghajtó", azaz a lakosság csupán egyharmada internetezik, de majdnem mindenki szélessávú kapcsolaton keresztül.
A szélessáv terjedése azért kulcsfontosságú, mert a világháló adta lehetőségeket csak gyors adatátvitel esetén lehet kihasználni. Bár az Európai Unió felmérése szerint az utóbbi egy évben Magyarország lépett előre a legnagyobbat az e-közigazgatás területén (a 23. helyről a 14-dikre), a hazai lakosság 60-70 százaléka gyakorlatilag digitálisan írástudatlan, azaz nem él az informatika nyújtotta előnyökkel.
Tavaly a mobilkommunikáció rekordot döntött: a világban egy év alatt 532 millió új előfizetést jegyzetek. Napjainkban 2,7 milliárd mobiltelefon előfizető van a világon, globális szinten 41,4 százalékos, Európában 84 százalék körüli a mobilpenetráció. Míg Nyugat-Európában már 2006 közepén átlépte a mutató a 100 százalékot, Kelet-Európában az a szám 2006 közepén 78 százalék volt.
A tavaly eladott 1,02 milliárd készüléknek már több mint felét a fejlődő országokban értékesítették, s 2006 végén a Föld népességének 80 százaléka már mobilhálózatokkal lefedett területeken élt. A GfK piackutató regionális vizsgálata szerint a 75 százalékot kitevő közép-kelet-európai átlaghoz képest Magyarországon a lakosság 79 százaléka rendelkezik mobiltelefon készülékkel, s 5 százalék azoknak az aránya, akik egynél több készüléket használnak.
E világnapot 1968 óta tartják annak emlékére, hogy 1865. május 17-én írták alá Párizsban húsz ország képviselői a Nemzetközi Távíró Egyesületet (International Telegraph Union - ITU) megalapító okmányt. A szervezet fő célja a távközlés fejlődésének elősegítése, a (távíró)hálózatok együttműködési képességének biztosítása volt. 1932 óta az ITU rövidítés a Nemzetközi Távközlési Uniót (International Telecommunication Union), mai nevén Nemzetközi Távközlési Egyesületet jelöli. Az egyesület 1947 óta az ENSZ szakosított szervezete, s közel 200 tagországa között van Magyarország is.
Az ITU ma is a telekommunikáció (infokommunikáció) egységesítési problémáinak megoldását igyekszik elősegíteni, például a harmadik generációs mobil telefonrendszerek, az Internet domain nevek rendszere, a műholdas kommunikáció, a digitális műsorszórás koordinálása terén. Az ITU tagországok az idei világnap központi témájának ezt választották: A fiatalokon múlik az információs társadalom kiépítése.
Az információs társadalom fejlettsége nagymértékben meghatározza az adott ország versenyképességét. Napjainkban rohamtempóban terjednek a fejlett távközlési technika eszközei. A világméretű számítógépes hálózat, az internet, amely a különböző rendszerű számítógépek között egységes hálózati nyelv segítségével teremt kommunikációt, mindenki számára könnyen elérhetővé teszi az információkat.
Az internet használók száma nemzetközi átlagban évente mintegy 10 százalékkal nő: 2005 végén körülbelül egymilliárd, 2006 végén már 1,-1,2 milliárd ember használta valamilyen rendszerességgel a világhálót. A legtöbb rendszeres internetező - a lakosság mintegy kétharmada - Észak-Amerikában él, Magyarország "eminens sereghajtó", azaz a lakosság csupán egyharmada internetezik, de majdnem mindenki szélessávú kapcsolaton keresztül.
A szélessáv terjedése azért kulcsfontosságú, mert a világháló adta lehetőségeket csak gyors adatátvitel esetén lehet kihasználni. Bár az Európai Unió felmérése szerint az utóbbi egy évben Magyarország lépett előre a legnagyobbat az e-közigazgatás területén (a 23. helyről a 14-dikre), a hazai lakosság 60-70 százaléka gyakorlatilag digitálisan írástudatlan, azaz nem él az informatika nyújtotta előnyökkel.
Tavaly a mobilkommunikáció rekordot döntött: a világban egy év alatt 532 millió új előfizetést jegyzetek. Napjainkban 2,7 milliárd mobiltelefon előfizető van a világon, globális szinten 41,4 százalékos, Európában 84 százalék körüli a mobilpenetráció. Míg Nyugat-Európában már 2006 közepén átlépte a mutató a 100 százalékot, Kelet-Európában az a szám 2006 közepén 78 százalék volt.
A tavaly eladott 1,02 milliárd készüléknek már több mint felét a fejlődő országokban értékesítették, s 2006 végén a Föld népességének 80 százaléka már mobilhálózatokkal lefedett területeken élt. A GfK piackutató regionális vizsgálata szerint a 75 százalékot kitevő közép-kelet-európai átlaghoz képest Magyarországon a lakosság 79 százaléka rendelkezik mobiltelefon készülékkel, s 5 százalék azoknak az aránya, akik egynél több készüléket használnak.