MTI
Kína korlátozza a virtuális pénz felhasználását
Kína korlátozza az internetes virtuális pénz és a hitelek felhasználását, hogy megakadályozza az engedély nélküli kereskedelmet és a pénzmosást.
A pekingi kormány erősíteni akarja a hatósági ellenőrzést az ország online ipara felett, mert szakértők úgy vélik, hogy a virtuális QQ coins - vagyis QQ pénzérmék - forgalma veszélyezteti a jüan, a kínai valuta értékét. A QQ érméket a tencent.com nevű internetes oldal bocsátotta ki, amelynek 220 millió regisztrált felhasználója van. Ez annyi, mint Németország, Franciaország és Nagy-Britannia lakossága együttvéve. A US Today megpróbálta megtudni, hogy mennyi virtuális pénz került forgalomba, de nem kapott választ.
Korábbi sajtójelentések szerint a felhasználók az online pénzt és hitelt online vásárlásokra, telefonos szex szolgáltatásokra és szerencsejáték tartozások kiegyenlítésére fordították. A kínai hatóságok ezzel szemben úgy vélik, hogy a virtuális érméket pénzmosásra és illegális kereskedelemre használják. A kínai központi bank közleménye szerint szigorúan korlátozzák a virtuális valuta használatát, és az internetes oldalaknak világossá kell tenniük az online hitelek, és az internetes kereskedelemben használt valódi pénz közötti különbséget.
Kínában van a világ második legnagyobb internetes közössége az Egyesült Államok után, hivatalos adatok szerint 137 millió felhasználó van az interneten. A pekingi kormány elsősorban üzleti és oktatási célokra szeretné fölhasználni a világhálót. Januárban "az egészséges online kultúra" védelmében léptek fel, és felszólították a helyi hatóságokat, hogy az idén ne engedélyezzék új Internet kávézók nyitását - írta a US Today online kiadásában.
A virtuális világok egyik legsikeresebb példája a Second Life, egy képzeletbeli világ, amelyet a felhasználók építenek, és már annyira kialakult, hogy az igazi világ több bankja és más cége nyitott már képviseletet benne. A felhasználók által szakadatlanul formált világban vannak városok, földrészek, és a játékosok online alteregói, az avatárok népesítik be a digitális birodalmat. Az avatár teljesen más, mint a játékos, de élete és munkája a Second Life-ban igencsak hasonlít arra, ahogyan a való világban él az illető. Az avatárok vásárolnak, költekeznek, tönkremennek, és adnak és vesznek mindent, ami csak eladható és megvehető. A vevő helyi pénzzel, a Linden dollárral fizet, és ha kifogyott belőle, valódi dollárért vásárolhat Linden dollárt, a helyi tőzsde, a LindeX árfolyamán.
A virtuális világhoz virtuális rabszolgák is tartoznak, de ők valódi személyek. Felbérelt játékosok napi 15-18 órán át fejlesztik más karakterét, vagy virtuális nyersanyagokat termelnek szinte végtelen mennyiségben. Ezt eladva először virtuális, később valódi haszonra tesznek szert. Egy játékos, havi 10 000 jüant, vagyis több mint 250 000 forintot is megkeres azzal, hogy más játékosok karaktereivel játszik, hogy az eredeti tulajdonos sokkal erősebben, illetve különleges tárgyakkal felszerelve léphessen be a játékba. Internet kávézókban több tucat kínai alkalmazott dolgozik napi 16 órát hasonló munkakörben.
Kínai farmerek, avagy hogyan keressünk pénzt internetes játékkal?
A pekingi kormány erősíteni akarja a hatósági ellenőrzést az ország online ipara felett, mert szakértők úgy vélik, hogy a virtuális QQ coins - vagyis QQ pénzérmék - forgalma veszélyezteti a jüan, a kínai valuta értékét. A QQ érméket a tencent.com nevű internetes oldal bocsátotta ki, amelynek 220 millió regisztrált felhasználója van. Ez annyi, mint Németország, Franciaország és Nagy-Britannia lakossága együttvéve. A US Today megpróbálta megtudni, hogy mennyi virtuális pénz került forgalomba, de nem kapott választ.
Korábbi sajtójelentések szerint a felhasználók az online pénzt és hitelt online vásárlásokra, telefonos szex szolgáltatásokra és szerencsejáték tartozások kiegyenlítésére fordították. A kínai hatóságok ezzel szemben úgy vélik, hogy a virtuális érméket pénzmosásra és illegális kereskedelemre használják. A kínai központi bank közleménye szerint szigorúan korlátozzák a virtuális valuta használatát, és az internetes oldalaknak világossá kell tenniük az online hitelek, és az internetes kereskedelemben használt valódi pénz közötti különbséget.
Kínában van a világ második legnagyobb internetes közössége az Egyesült Államok után, hivatalos adatok szerint 137 millió felhasználó van az interneten. A pekingi kormány elsősorban üzleti és oktatási célokra szeretné fölhasználni a világhálót. Januárban "az egészséges online kultúra" védelmében léptek fel, és felszólították a helyi hatóságokat, hogy az idén ne engedélyezzék új Internet kávézók nyitását - írta a US Today online kiadásában.
A virtuális világok egyik legsikeresebb példája a Second Life, egy képzeletbeli világ, amelyet a felhasználók építenek, és már annyira kialakult, hogy az igazi világ több bankja és más cége nyitott már képviseletet benne. A felhasználók által szakadatlanul formált világban vannak városok, földrészek, és a játékosok online alteregói, az avatárok népesítik be a digitális birodalmat. Az avatár teljesen más, mint a játékos, de élete és munkája a Second Life-ban igencsak hasonlít arra, ahogyan a való világban él az illető. Az avatárok vásárolnak, költekeznek, tönkremennek, és adnak és vesznek mindent, ami csak eladható és megvehető. A vevő helyi pénzzel, a Linden dollárral fizet, és ha kifogyott belőle, valódi dollárért vásárolhat Linden dollárt, a helyi tőzsde, a LindeX árfolyamán.
A virtuális világhoz virtuális rabszolgák is tartoznak, de ők valódi személyek. Felbérelt játékosok napi 15-18 órán át fejlesztik más karakterét, vagy virtuális nyersanyagokat termelnek szinte végtelen mennyiségben. Ezt eladva először virtuális, később valódi haszonra tesznek szert. Egy játékos, havi 10 000 jüant, vagyis több mint 250 000 forintot is megkeres azzal, hogy más játékosok karaktereivel játszik, hogy az eredeti tulajdonos sokkal erősebben, illetve különleges tárgyakkal felszerelve léphessen be a játékba. Internet kávézókban több tucat kínai alkalmazott dolgozik napi 16 órát hasonló munkakörben.
Kínai farmerek, avagy hogyan keressünk pénzt internetes játékkal?