Hunter
Kezdetét vette az európai piramis ásatása
Megkezdődtek annak a területnek az ásatási munkálatai, melyről egy bosnyák kutató azt állítja, hogy Európa első piramisát rejti.
Semir Osmanagic, egy önjelölt kutató már tavaly megkezdte a Szarajevótól északra található Visocica- és Pljesivica-domb vizsgálatát és feltárását, melyek szerinte egy ismeretlen civilizáció építőinek munkáját takarják. A dombokról készült műholdfelvételek tanúsága szerint ezek a területek sokkal gyorsabban hűltek le, mint környékük, ami arra enged következtetni, hogy szerkezetük anyaga kevésbé sűrű, és ezért emberi alkotásnak gyanítják.
A bizonyítékok, bár ellentmondásosak, mégis meggyőzték a hivatásos kutatókat, akikhez hamarosan egy egyiptomi régész és egy geológus is csatlakozni fog. A szakértői csoport rábukkant egy 3,8 kilométeres alagút szűk bejáratára, ami elvileg a két domb egyikének belsejébe vezet. A csapat a növényzettel benőtt domboldalakban tíz, 20x50 méteres ásási területet jelölt meg, melynek egyikén megkezdték a munkát. Reményük szerint előbb-utóbb kőtömbökre bukkannak, ami egyértelművé tenné, hogy emberi építményről van szó.
Osmanagic szerint a két szerkezet az iránytű négy pontjához igazodik, lankáik pontosan egy-egy égtáj felé néznek.
A Visocica-domb közel 220 méter magas, alapja nagyjából 400x400 méter. Az Egyesült Államokban élő Osmanagic, aki számos régészeti ásatást látogatott végig világszerte, hasonlónak tartja a szerkezetet a mexikói piramisokhoz, melyek i. sz. 200 környékére datálhatók és szintén kettesével építették őket, a Napot és a Holdat szimbolizálva.
A Visoko Történelmi Örökségek Múzeuma által vezetett ásatások 200 napot vesznek igénybe, az első eredményekre három hét múlva számítanak a szakértők. A múzeum igazgatója, Senad Hodovic biztos a sikerben és már azon gondolkozik, hogyan elemezzék a felfedezett szerkezetet készítői és építésének időpontját tekintve. Hodovic éveket töltött a régészeti kutatásokhoz szükséges engedélyek beszerzésével, bár az ő eredeti célja egy a történelmi feljegyzésekben szereplő középkori bosnyák város maradványainak felkutatása volt.
A piramismánia mindenesetre új lendületet adott a gazdaságilag halódó Visoko városkának, melyre sok más település mellett szintén rányomta bélyegét az 1992 és 1995 között zajlott boszniai háború.
Semir Osmanagic, egy önjelölt kutató már tavaly megkezdte a Szarajevótól északra található Visocica- és Pljesivica-domb vizsgálatát és feltárását, melyek szerinte egy ismeretlen civilizáció építőinek munkáját takarják. A dombokról készült műholdfelvételek tanúsága szerint ezek a területek sokkal gyorsabban hűltek le, mint környékük, ami arra enged következtetni, hogy szerkezetük anyaga kevésbé sűrű, és ezért emberi alkotásnak gyanítják.
A bizonyítékok, bár ellentmondásosak, mégis meggyőzték a hivatásos kutatókat, akikhez hamarosan egy egyiptomi régész és egy geológus is csatlakozni fog. A szakértői csoport rábukkant egy 3,8 kilométeres alagút szűk bejáratára, ami elvileg a két domb egyikének belsejébe vezet. A csapat a növényzettel benőtt domboldalakban tíz, 20x50 méteres ásási területet jelölt meg, melynek egyikén megkezdték a munkát. Reményük szerint előbb-utóbb kőtömbökre bukkannak, ami egyértelművé tenné, hogy emberi építményről van szó.Osmanagic szerint a két szerkezet az iránytű négy pontjához igazodik, lankáik pontosan egy-egy égtáj felé néznek.
A Visocica-domb közel 220 méter magas, alapja nagyjából 400x400 méter. Az Egyesült Államokban élő Osmanagic, aki számos régészeti ásatást látogatott végig világszerte, hasonlónak tartja a szerkezetet a mexikói piramisokhoz, melyek i. sz. 200 környékére datálhatók és szintén kettesével építették őket, a Napot és a Holdat szimbolizálva.
A Visoko Történelmi Örökségek Múzeuma által vezetett ásatások 200 napot vesznek igénybe, az első eredményekre három hét múlva számítanak a szakértők. A múzeum igazgatója, Senad Hodovic biztos a sikerben és már azon gondolkozik, hogyan elemezzék a felfedezett szerkezetet készítői és építésének időpontját tekintve. Hodovic éveket töltött a régészeti kutatásokhoz szükséges engedélyek beszerzésével, bár az ő eredeti célja egy a történelmi feljegyzésekben szereplő középkori bosnyák város maradványainak felkutatása volt.A piramismánia mindenesetre új lendületet adott a gazdaságilag halódó Visoko városkának, melyre sok más település mellett szintén rányomta bélyegét az 1992 és 1995 között zajlott boszniai háború.
