Berta Sándor
Blogolni kezdtek a kínai politikusok
A kínai állam is rájött, milyen jó találmány az online napló. Ezek után már senki sem csodálkozik a világ legnépesebb országában, hogy - felsőbb utasításra - a kínai képviselők is vad blogírásba kezdtek.
Cai Jiming-nek, a pekingi Quinghua egyetem gazdasági professzorának mostanában sok dolga van. Egyrészt tagja az úgynevezett Politikai Konzultációs Konferenciának (PKKCV), amelynek résztvevői évente egyszer találkoznak a Kínai Népi Kongresszus küldötteivel, másrészt egyike a tanult kínai blogereknek.
Az ázsiai államban ugyanis a párt és a hatalom felfedezte magának, hogy milyen jó dolog is az internetes naplóírás. Azonban blogot nem mindenki írhat. Jelenleg például elsősorban a Kínai Nép Politikai Konzultációs Konferenciájára delegált hivatalos küldöttek vezethetnek online naplókat. Ezek a blogok immár kiemelt fontosságúnak minősülnek és a Pekingi Népújság hivatalos oldalára kerültek fel, hogy minél több ember olvashassa őket.
A PKKCV-nek jelenleg több mint ötezer küldötte van. A konferencia tagjai között vannak például a különböző civil szervezetek képviselői, de az ismert és elismert közéleti személyek is. Hivatalosan semmilyen komoly joga nincs a szervezetnek, legfeljebb véleményezhet egy-egy dolgot.
Ennek ellenére a kínai közvélemény a szervezetet demokratikus szerveződésként tartja nyilván. A blogokba bárki beírhatja a véleményét - azt persze senki nem garantálja, hogy például a kritikus mondatok benn is maradnak a naplóban. A lényeg azonban nem is ez, hanem az, hogy meglegyen a demokrácia, a véleménynyilvánítás látszata.
Cai professzor blogja számára kiválasztott egy mottót, ami az "Új szocialista falu" lett. Ez a felirat díszíti egyébként a 16. Kínai Népkongresszus emelvényeit is, a szakember azonban közel sem ért egyet vele. Szerinte ugyanis a párt és az állam nem tesz eleget a falu és a városok közötti különbségek felszámolására. Az ilyen kritikus bejegyzések azonban ritkák, mint a fehér holló. A legtöbb blog teljesen semmitmondó és általános dolgokról szól. Zhao Lihong sangháji költő például a naplójában az időjáráshoz írt ódát és a pekingiek vendéglátását dícséri.
Bár Kínát is meghódították már a blogok, a politikusok naplóiból nem kér a nép - az egyes oldalakat eddig alig pár százan keresték csak fel. Ez a tény, figyelembe véve, hogy az országban jelenleg 111 millióan interneteznek, elég lesújtónak fogható fel. Persze a hatalom, mint oly sok mindent, ezt is másként látja...
Cai Jiming-nek, a pekingi Quinghua egyetem gazdasági professzorának mostanában sok dolga van. Egyrészt tagja az úgynevezett Politikai Konzultációs Konferenciának (PKKCV), amelynek résztvevői évente egyszer találkoznak a Kínai Népi Kongresszus küldötteivel, másrészt egyike a tanult kínai blogereknek.
Az ázsiai államban ugyanis a párt és a hatalom felfedezte magának, hogy milyen jó dolog is az internetes naplóírás. Azonban blogot nem mindenki írhat. Jelenleg például elsősorban a Kínai Nép Politikai Konzultációs Konferenciájára delegált hivatalos küldöttek vezethetnek online naplókat. Ezek a blogok immár kiemelt fontosságúnak minősülnek és a Pekingi Népújság hivatalos oldalára kerültek fel, hogy minél több ember olvashassa őket.
A PKKCV-nek jelenleg több mint ötezer küldötte van. A konferencia tagjai között vannak például a különböző civil szervezetek képviselői, de az ismert és elismert közéleti személyek is. Hivatalosan semmilyen komoly joga nincs a szervezetnek, legfeljebb véleményezhet egy-egy dolgot. Ennek ellenére a kínai közvélemény a szervezetet demokratikus szerveződésként tartja nyilván. A blogokba bárki beírhatja a véleményét - azt persze senki nem garantálja, hogy például a kritikus mondatok benn is maradnak a naplóban. A lényeg azonban nem is ez, hanem az, hogy meglegyen a demokrácia, a véleménynyilvánítás látszata.
Cai professzor blogja számára kiválasztott egy mottót, ami az "Új szocialista falu" lett. Ez a felirat díszíti egyébként a 16. Kínai Népkongresszus emelvényeit is, a szakember azonban közel sem ért egyet vele. Szerinte ugyanis a párt és az állam nem tesz eleget a falu és a városok közötti különbségek felszámolására. Az ilyen kritikus bejegyzések azonban ritkák, mint a fehér holló. A legtöbb blog teljesen semmitmondó és általános dolgokról szól. Zhao Lihong sangháji költő például a naplójában az időjáráshoz írt ódát és a pekingiek vendéglátását dícséri.
Bár Kínát is meghódították már a blogok, a politikusok naplóiból nem kér a nép - az egyes oldalakat eddig alig pár százan keresték csak fel. Ez a tény, figyelembe véve, hogy az országban jelenleg 111 millióan interneteznek, elég lesújtónak fogható fel. Persze a hatalom, mint oly sok mindent, ezt is másként látja...