A Pentagon tudósai egy kiber-rovar hadsereg létrehozását tervezik. Az élő rovarokat még báb formájukban látnák el a távirányításhoz és a különböző műveletek végrehajtásához szükséges mikro-rendszerekkel.

Így szeretnék kihasználni a rovarok metamorfózisa által nyújtott megújulási folyamatot, melyek begyógyítják a rendszer behelyezése okozta sérüléseket, és átrendezik a belső szerveket az idegen objektum körül.

A szakértők szerint egyszerűen "nevetségesnek" titulált elképzelés, illetve az arra kiírt pályázat a DARPA (Fejlett Védelmi Kutatási Projekt Ügynökség) agyszüleménye. A pályázatot az nyeri el, aki képes a Mems elnevezésű mikro-rendszerrel felszerelt rovarokat egy meghatározott, 100 méterre elhelyezett célponthoz távirányítással 5 méteres távolságon belül vinni. A rovar-kiborgnak ezen felül természetesen képesnek kell lennie az érzékelői által összeszedett adatokat visszasugározni.

Az érzékelők lehetnek különböző vegyianyag szenzorok, mikrofonok vagy kép átadására alkalmas rendszerek, melyekkel a helyi környezetet térképezhetik fel, illetve többek között robbanóanyagok után kutathatnak, mindezt viszonylag észrevétlenül. A Mems egységeket a rovarok hője vagy mozgása működtetné.

A rovartan szakértői a hír hallatán azonnal a fejükhöz kaptak. Dr. George McGavin, az Oxford Egyetem szakértője szerint a felnőtt rovarok alapvető célja a szaporodás, így ahhoz, hogy a hadsereg különböző küldetéseket akasszon a nyakukba, az egész agyszerkezetet át kellene drótozni. Erre azonban az átalakulási fázisban beültetett rendszer nem alkalmas. Ezzel együtt voltak, akik úgy vélték, hogy az elképzelés akár életképes is lehet, azaz a rovarok képessé tehetők a bombák felfedezésére, azonban repülésük teljes irányíthatóságáig még igen sokat kell dolgozni.

A többség úgy véli, hogy ez az egész tervezet megmarad a képzelet határain belül. A DARPA már korábban is kísérletezett méhekkel és darazsakkal a robbanóanyagok kiszagolása érdekében, azonban ösztönös párzási és táplálkozási magatartásuk miatt ezek a rovarok megbízhatatlannak bizonyultak a feladat elvégzésére.

Az állatok háborús alkalmazása nem újkeletű. A II. Világháborúban bombákat erősítettek macskákra, majd kidobták őket egy zuhanó bombázóból a náci hajók elpusztítása érdekében. Az ötlet kiagyalói arra építették elképzelésüket, hogy a macska utálja a vizet, ezért felküzdi magát a közeli hajóra, a tesztek során azonban a macskák elvesztették eszméletüket a levegőben.

Ugyancsak ebben az időszakban próbálkoztak denevéreket ellátni gyújtószerkezetekkel, majd repülőgépből kidobni az ellenséges gyárak megsemmisítésére, az eredmény azonban ugyanaz volt, mint a macskáknál. A vietnámi háborút sem kerülhette el az állatvilág. Az amerikaiak delfineket képeztek ki a vietnámi búvárok felszerelésének letépésére, majd később fecskendőket helyeztek el a delfinek uszonyain, mellyel széndioxidot injektáltak a búvárokba. Állítólag 40 búvár esett áldozatul.