Hunter
Túlélheti bolygórendszerünk a Nap halálát?
Poros törmeléket észleltek egy gyakorlatilag már halott csillag körül, ahol a gravitációnak és a sugárzásnak már rég el kellett volna tüntetnie a por minden jelét. A felfedezés bepillantást nyújt saját bolygórendszerünk végnapjaiba, amitől még évmilliárdok választanak el.
A legújabb észlelések azt mutatják, hogy aszteroidák, porkorongok, sőt akár bolygók is keringhetnek a fehér törpék, a mindent felemésztő vörös óriás fázisukon túlesett, kiégett csillagok körül. Ebből arra lehet következtetni, hogy a mi naprendszerünkben is van remény a belső bolygók elkerülhetetlen pusztulása után, amikor a Nap akkorára tágul, hogy méretével beborítja a Föld pályáját is. Ezt az életet azonban aligha kívánánk bárkinek is.
Az új felfedezések a GD 362 jelű fehér törpe nagyfelbontású spektroszkópos leképezésén alapulnak, amit a Mauna Keán fekvő Gemini North, az IRTF és a Magellan távcsövekkel készítettek. A megfigyelések a csillag infravörös fényének várakozáson felüli többletét, valamint hatalmas mennyiségű kalciumot mutattak ki. A kalcium jelenléte csak a por fehér törpébe történő beömlésével magyarázható, míg az infravörös többletet egy rendkívül vékony, lapos és alig átlátható, a csillag körül keringő korong okozhatja, ami 1 millió kilométeres sugárban öleli körül a csillag maradványát. A korongnak porból kell állnia, amit folyamatosan beszív a csillag felszíne, nagy mennyiségű kalciumot és egyéb anyagokat állítva elő.
A fenti képekhez hasonlóan nézhet ki a GD 362 körüli porfelhő. A folyamatos utánpótlást valószínűleg egy "bennragadt" bolygó biztosítja - klikk a nagyobb változathoz
Van azonban egy bökkenő. Egy ilyen porfelhő csak néhány évszázadot élhet túl, ennél a fehér törpénél azonban már 5 milliárd éve tart a vörös óriás fázis utáni lehűlés. Tehát lennie kell egy olyan folyamatnak, ami folyamatosan feltölti. Körültekintő modellezés után Eric Becklin, a UCLA kutatója azt a következtetést vonta le, hogy néhány aszteroida vagy akár bolygók is túl mélyen bent maradtak a fehér törpe erős gravitációs mezejében, ami darabokra szakította az objektumokat. Most ezen égitestek maradványainak folyamatos ütközései zúdítják a port a csillag felszínére.
Mindez pedig úgy tűnik, hogy egyáltalán nem ritka folyamat. Ha a fémtöbblet a porgyarapodás jele, akkor a fémben gazdag fehér törpék 25%-ának lehet törmelékkorongja, és ezáltal bolygórendszer körülöttük, magyarázta Mukremin Kilic, az IRTF megfigyelő csapatának vezetője, hozzátéve, hogy sokkal több bolygórendszer létezhet, mint azt korábban feltételezték.
A legújabb észlelések azt mutatják, hogy aszteroidák, porkorongok, sőt akár bolygók is keringhetnek a fehér törpék, a mindent felemésztő vörös óriás fázisukon túlesett, kiégett csillagok körül. Ebből arra lehet következtetni, hogy a mi naprendszerünkben is van remény a belső bolygók elkerülhetetlen pusztulása után, amikor a Nap akkorára tágul, hogy méretével beborítja a Föld pályáját is. Ezt az életet azonban aligha kívánánk bárkinek is.
Az új felfedezések a GD 362 jelű fehér törpe nagyfelbontású spektroszkópos leképezésén alapulnak, amit a Mauna Keán fekvő Gemini North, az IRTF és a Magellan távcsövekkel készítettek. A megfigyelések a csillag infravörös fényének várakozáson felüli többletét, valamint hatalmas mennyiségű kalciumot mutattak ki. A kalcium jelenléte csak a por fehér törpébe történő beömlésével magyarázható, míg az infravörös többletet egy rendkívül vékony, lapos és alig átlátható, a csillag körül keringő korong okozhatja, ami 1 millió kilométeres sugárban öleli körül a csillag maradványát. A korongnak porból kell állnia, amit folyamatosan beszív a csillag felszíne, nagy mennyiségű kalciumot és egyéb anyagokat állítva elő.
A fenti képekhez hasonlóan nézhet ki a GD 362 körüli porfelhő. A folyamatos utánpótlást valószínűleg egy "bennragadt" bolygó biztosítja - klikk a nagyobb változathoz
Van azonban egy bökkenő. Egy ilyen porfelhő csak néhány évszázadot élhet túl, ennél a fehér törpénél azonban már 5 milliárd éve tart a vörös óriás fázis utáni lehűlés. Tehát lennie kell egy olyan folyamatnak, ami folyamatosan feltölti. Körültekintő modellezés után Eric Becklin, a UCLA kutatója azt a következtetést vonta le, hogy néhány aszteroida vagy akár bolygók is túl mélyen bent maradtak a fehér törpe erős gravitációs mezejében, ami darabokra szakította az objektumokat. Most ezen égitestek maradványainak folyamatos ütközései zúdítják a port a csillag felszínére.
Mindez pedig úgy tűnik, hogy egyáltalán nem ritka folyamat. Ha a fémtöbblet a porgyarapodás jele, akkor a fémben gazdag fehér törpék 25%-ának lehet törmelékkorongja, és ezáltal bolygórendszer körülöttük, magyarázta Mukremin Kilic, az IRTF megfigyelő csapatának vezetője, hozzátéve, hogy sokkal több bolygórendszer létezhet, mint azt korábban feltételezték.
