Az Európai Bizottság szerint az Európai Unión belül található nemzeti jogvédő társaságok egymás közötti szerződéseikkel fenntartották monopóliumaikat, és visszatartották az online zenei piac kibontakozását.

A bizottság véleményéről a Reuters hírügynökség számolt be, megemlítve, hogy a belga SABAM és a holland BUMA máris a korlátozások feloldását tervezi. Ez nemcsak az internetes rádiókat, hanem az online viszonteladókat, illetve egyéb, a kereskedelemben érdekelt csoportokat is érintené, amelyek ezáltal jóval szabadabban tevékenykedhetnének. "A bizottság rendkívül fontosnak tartja az online zenei szolgáltatásokra vonatkozó zenei licencek modernizálását, ezért tárgyalásokat kezdeményez az ügyben érintett felekkel" - jelentette ki a testület egyik tagja a hírügynökség szerint.

Véleményük szerint ugyanis a tizenhat jogvédő társaság az egymással megkötött keresztlicenc-megállapodásokkal visszatartotta az európai online zenei piac kibontakozását, és igyekeztek fenntartani saját monopóliumaikat. Az Apple tavaly többek között ezért kényszerült elhalasztani online zenei boltjának európai megnyitását, mivel nem tudott megállapodásra jutni a jogvédő társaságokkal. Az elképzelés nem új: a bizottság már tavaly jelezte aggályait, és már akkor trösztellenes lépéseket fontolgatott a monopólium helyzet kialakítása és annak fenntartására irányuló törekvések miatt.

Az érintett szervezetek 2001 áprilisában írták alá a Santiago megállapodást, amelyhez később Portugáliát és Svájcot kivéve minden uniós tag társasága csatlakozott. A megállapodás felhatalmazza a résztvevő csoportokat arra, hogy az internetes cégekkel egyszerű letöltési licencszerződést kössenek, így például engedélyezhetik egymás területéről való zenedarabok árusítását. Ez már csak azért is fontos, mert az online piac kialakulásával a kereskedelem elveszti területiségét, és a zeneszámok világ minden tájáról elérhetővé válnak, miközben a forgalmazónak minden országban meg kell kötnie a szükséges szerződést. A Santiago megállapodás ugyanakkor előtérbe helyezi a jogvédő szervezeteket, mert a terjesztők a tagországokon belül csak a monopólium helyzetben lévő csoportokon keresztül köthetnek licencszerződést.

Az Artisjus - a hazai jogvédő szervezet - 2003-ban előrelépésként értékelte a Santiago-megállapodást, illetve annak módosítását. Ez egyértelműen a tartalomszolgáltató gazdasági székhelyét határozta meg a jogosító társaság kiválasztásakor irányadó egyedüli szempontként. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy az Artisjus csak olyan tartalomszolgáltatást jogosíthat, ahol a tartalomszolgáltató gazdasági székhelye Magyarországon van. A hazai szervezet 2003-ban számos társasággal kötött ilyen értelmű szerződésmódosítást.

A bizottság részéről konkrétumok nem hangzottak el, mindössze arra tettek ígéretet, hogy minden szempontot megvizsgálnak, amely megkönnyítheti az online zene terjedését, és elősegítheti egy egységes, határok nélküli rendszer kidolgozását.