Specker Balázs

A Sony BMG a fájlcsere felé mozdul

A Sony BMG Music Entertainment - amely olyan művészeket tudhat maga mögött, mint John Mayer vagy Usher - megegyezett arról, hogy egy fájlcserélő rendszeren keresztül is elérhetőek lesznek majd előadóinak zeneszámai.

A BMG Mashboxxszal kötött megállapodása a cégek szerint kiváló példája annak, hogy a szoftvergyártók és a zenei kiadók milyen lépéseket tesznek a legális fájlcserélés elterjesztéséért. Céljuk egy nyílt hálózat létrehozása, ahol korlátozzák vagy meggátolják a szerzői jogokat sértő anyagok forgalmát - írja a New York Times.

A két cég egyezménye egyfajta előfutára lehet több ilyen, az amerikai Legfelsőbb Bíróság ítélete nyomán megszülető jövőbeni szövetségnek. Mint ismeretes a bíróság a Grokstert és a Streamcast Network fájlcserélőprogramokat fejlesztő cégeket felelősnek találta felhasználóik szerzői jogsértéseiért, mivel azok nem tettek semmit annak megakadályozására.

Az egykor Grokstert vezető, most a Mashboxxot igazgató Wayne Russo úgy tervezi, hogy azok a felhasználók, akik ízelítőt szeretnének kapni egy zeneszámból, egy olyan reklámokkal tűzdelt verziót tölthetnének le, amelyet korlátozott alkalommal tudnának lejátszani. Természetesen a díj kifizetése után szabadon hozzáférhetnének majd az eredeti szerzeményhez is. A megállapodás értelmében a Sony BMG kiadványok számonként 99 centért lesznek elérhetőek olvasható az FMQB honlapján.

Andy Lack, a Sony BMG vezérigazgatója reméli, hogy a Grokster példája a fájlcserélő rendszerek tulajdonosait arra fogja sarkallni, hogy a Snocaphez hasonló technológiákat alkalmazzanak, vagyis felhasználóiknak fizetni kelljen a zenei letöltéseikért. "Rengeteg módon lehetne az ilyen a fájlcserélő rendszereket legitimalizálni. Legtöbbjük a mostani példaértékű esetig még hajlandó sem volt egy asztalhoz ülni velünk".

A négy legnagyobb kiadó már egyezségre jutott a Snocappel, és jópár független kiadó is tárgyal velük. "A digitális zene üzlet" - nyilatkozta Isaac Josephon az NPD Group piackutató cég vezetője a TechNewsWorldnek "Mindig van lehetőség arra, hogy a fogyasztókat egy szolgáltatástól a másikhoz csábítsuk". De innentől maga a zene már csak kellék" - tette hozzá. Josephon szerint nem az a fontos hogy milyen lehetőségeket kínál a Mashboxx, hanem hogy hogyan teszi azt. "Minden csak marketing kérdése. Az Apple nagyon ügyesen bánik a marketinggel. Ha már valaki benne van, minden csak azon múlik milyen könnyű használni."

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dez #46
    A spektrumkép megváltoztatása olyan szinten nyúl bele a hangba egyéb szempontból is, hogy teljesen összezavar bizonyos finomságokat! (Talán ezért, vagy ezért is van, hogy a 320-as sem tetszik igazán.)

    De mint már írtam, a belinkelt kép nem spektrum-kép. Szerintem tök gáz, hogy ilyen "kicsinyítésben" (az a pártíz pixel magas sáv 65536 szint!) is ennyire látszanak a változások.

    Túl sok ogg vorbist (az ogg csak a container, lehet benne Vorbis is meg más is) eddig nem hallottam, de most már alaposabban "megnézem". (Eddig asszem 96-osat hallottam, és hát más volt, mint egy 96-os mp3, de azért nem volt túl jó, olyan sziszegős-féle volt [persze nem úgy, mintha mellé tettek volna egy sziszegést].)
  • pemga #45
    Csak egy apró megjegyzés: az mp3-at a Fraunhofer Institut jegyzi, és mint ilyen, elvileg úgyszintén pénzes.

    http://www.iis.fraunhofer.de/amm/legal/index.html
    (Mind a codec, mind a lejátszók. Az hogy most ez senkit nem érdekel nem jelenti azt, hogy egy-két éven belül nem fog eszébe jutni, hogy jajjdesok pénzt lehetne pár ügyvéddel keresni. Ld. MS-nek eszébe jutott, hogy jajj a FAT16 annyira elterjedt pl. a fényképezőgépekben a memóriakártyákon, és ebből mi semmit nem kapunk.)

    Az OGG eleve egy nyílt szabvány, szerintem pont az említett 128-160kbps-es tartományban jobb minőséget is nyújt, de ez egyéni érzékelés kérdése. Az mindenesetre biztos, hogy jogdíjmentes (volt és lesz :)).

    A spektroszkópos vizsgálatokkal vigyázni kell mp3-nál. Ugyanis éppen az benne a poén, hogy nem a fizikai tartomány minden részét _ugyanúgy_ tömöríti, hanem a pszicho-akkusztikus görbének megfelelően az általad jobban érzékelteket helyezi egyensúlyba (feltételezve, hogy amit elnyom, azt úgysem hallod, vagy arra elegendő gyengébb tömörítés is.). Magyarul az emberi fülre optimalizált, elvégre nem műszerrel hallasz hanem a füleddel :)). (Meg arccsont, meg stb...) Tehát nem véletlenül változtatja meg a spektrumképet, ez a célja...
  • dez #44
    Tőlem adjanak mp3-at is (csak lehetőleg ne a 128kbps-t tegyék általánossá), csak legyen elérhető az eredeti is.
  • dez #43
    Ez nem spektrum, hanem maguk a hanghullámok, csak nem teljesen szokványosan megjelenítve. De az jól látszik, mennyire beleavatkozik az mp3-azás... Ennél sokkal kisebb dolgok is hallhatók, nem hogy ez. Ez olyan, mintha ráengednénk egy zajt (csak nem az alaphangtól független fehér-zajt, ami folyamatosan hallatszik mellette, hanem a hangtól függőt).
  • Andris #42
    Az nem lesz poén, ha mp3-at akarnak eladni... inkább audio cd image-et adjanak. Azt még lehet hogy meg is venném. Biztos nem adnék pénzt mp3-ért... pfff

    Igaz a 240 és 320 kbps között én sem hallok különbséget, de ez a zene miatt is lehet! És zavar a tudat, hogy rosszabb minőséget kaptam a pénzemért.

    egy összehasonlítás CD-Rip WAV és a belől csinált 128kbps MP3 spektruma között: http://capilo1.uw.hu/
  • Caro #41
    Az mp3-nál már vannak jobb hatékonyságú tömörítések is nem?
    Egyik haverom mondta, hogy neki a 32 kbps-es mp4 kb. úgy szól mint a 64-es mp3.(nem azért mert igénytelen, hanem mert a mobiljára kellett neki csengőhangnak->ott tényleg nem lehet hallani. de aztán megszívta vele, mert a telója mp4-et lejátszani tudott, de csengőhangnak csak mp3-at fogadott el.(szánalmas szoftverírók))
    Magasabb bitrátán nyilván nem ilyen nagy a különbség.
  • dez #40
    Kis vacak fülhallgatón én sem igazán hallom a különbséget, bár az össz. tapasztalatom ilyennel kb. 10mp, ennyit hallgattam bele. Az is igaz, hogy sokaknak 2000Ft-os pc-speakere van. De azt ne mond már, hogy mindenkinek ilyen van, és főleg annak, aki kimondottan zenehallgatásra van berendezkedve (leszámítva azt, amikor apuci veszi a cuccot...), nem csak filmet néz, vagy akármi. Már egy 5000Ft feletti sztereo pc-speakeren, vagy fejhallgatón is tökéletesen kijön a 128k zaja. (Vagyis belevész a zene a zajba, nem olyan tiszta, mint lehetne, stb.)

    Ha hiszed, ha nem, egy jobb hangrendszeren a 320-as sem tökéletes... Én nem nagyon hallok különbséget 256 és 320 között, de a 320 és a CD/lossless között igen. Önmagában jó a 256-320, tehát azt már nem hallom zajosnak, de ha utána beteszem pl. FLAC-ban, akkor egyszerűen szebb lesz (feltéve persze, ha jó volt a forrás).

    Ne keverjük a zajtípusokat! Egész más ez az mpeg zaj, mint a különféle analóg torzítások. Ezért jön át már egy viszonylag olcsóbb cuccon is, legalábbis a 128-as zaja.

    Tök nevetséges ez az egész vita. Aki hallja, hallja, aki nem, nem. Sokan hallják, pont. Főleg 128k...!? Az meg szánalmas, hogy valaki kétségbe vonja, hogy más hallja, csak mert ő nem!
  • dez #39
    Szerinted a "nem mindenki csinál valamit" = "mindenki mást csinál"?
  • dez #38
    Hát, megfordult már a kezem között pár tíz giga 128k-s, és egyik sem volt jó. Ebből a szempontból egyformák voltak, ugyanaz a zajféleség van bennük, a zene helyett. 192k-sból előfordul elfogadható (de nem azt mondom, hogy tökéleses).
  • Yv@n #37
    Szerintem aki a szar minőségű hangszórót mondta, az már eleve kizárta, azt a megoldást, ahol erősítő is bekerül a képbe. Hordozható mp3 lejátszó, fültisztítós mikrofonnal, vagy recsegős stereo aktív hangfal a gép mellé. Ezeken kb mindegy, hogy 128 vagy felette, mert a harsogásától úgysem hallod ki.

    Természetesen az az ésszerű megoldás, hogy az emberhez 320as mp3-ban, vagy flac-ben jusson el az anyag, és majd azzal már azt csinál amit akar, de a kiadók legnagyobb rémálma pont ez az "azt csinál vele amit akar" :)