SG.hu
Elkészült a Nemzeti Szélessávú Stratégia
Elsősorban a "szélessávú közmű" kiépítésének, illetve a releváns közigazgatási, üzleti és kulturális tartalmak fejlesztésének támogatását hangsúlyozza és - a szélessávú internetezés elterjedésének gyorsítása érdekében - több száz milliárd forint fejlesztési forrás bevonását javasolja az elkövetkező években az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) megbízásából a Telkes Tanácsadó Rt. vezette tanácsadói konzorcium által elkészített Nemzeti Szélessávú Stratégia (NSZS).
"A szélessávú elektronikus kommunikáció olyan transzmissziós mechanizmusnak tekinthető, melynek révén az infokommunikációs eszközök termelése és még inkább felhasználása növekvő mértékben járulhat hozzá a versenyképesség javulásához" - olvasható az IHM Piacelemzési Főosztályának megbízásából készült szélessávú stratégiában, mely szerint Magyarországon esély mutatkozik arra, hogy a felzárkózás egyik fő hajtóerejévé már rövid távon is a szélessáv váljon. Az NSZS elkészítésének fő célja, hogy az IHM a szélessávú elektronikus kommunikáció fejlesztésének következetes és hosszú távú szempontjait hangsúlyosan és eredményesen tudja megjeleníteni az uniós források és a hazai társfinanszírozás felhasználását hosszú távon meghatározó Nemzeti Fejlesztési Terv második tervezési szakaszában (NFT II.).
Az NSZS keretében készült helyzetértékelés szerint a lakossági internet-penetráció és a 100 lakosra jutó szélessávú előfizetés szám tekintetében továbbra is jelentős Magyarország lemaradása az Európai Unióhoz és a világ fejlettebb gazdaságaihoz képest. Ugyanakkor európai összevetésben is bíztató adat, hogy Magyarországon a szélessávú előfizetések aránya az összes Internet-előfizetésen belül már megközelítette az 50%-ot, és az NSZS előrejelzése szerint 2006 végére eléri a 60%-ot.
A helyzetértékelés az erősségek közé sorolta emellett a hírközlési tarifák csökkenő trendjét, az infrastruktúrák közötti verseny szempontjából kiemelt jelentőségű, 70% feletti hazai kábeltelevíziós lefedettséget, az uniós összevetésben is kiugróan magas felsőoktatási és középiskolai internet- és számítógép-hozzáférési mutatókat, valamint azt a tényt, hogy a projekt keretében készült lakossági felmérés szerint az internet megítélése a lakosság körében alapvetően pozitív. Ugyancsak a biztató tényezők közé tartozik, hogy a jövedelmi viszonyokhoz képest (vásárlóerő-paritáson számolva) magas a háztartások költségvetésén belül az infokommunikációs kiadások (kábeltévé, vezetékes telefon, mobiltelefon, szórakoztató elektronika, számítógép stb.) aránya. A szélessávú internetezés terjedésének ugyanakkor a felmérés szerint továbbra is fontos akadálya a szélessávú szolgáltatások korlátos elérhetősége, illetve magas ára. A hosszabb távú növekedési kilátások szempontjából pedig különösen aggasztó, hogy a magyar népesség közel 60%-a digitálisan írástudatlannak tekinthető: sem internet-, sem PC-használati tapasztalattal nem rendelkezik. Az IHM ezt a helyzetet célzott és a szolgáltatók bevonására építő kommunikációs és képzési projektekkel tervezi megváltoztatni.
A stratégiai helyzetértékelés alapján a szélessávú elektronikus kommunikáció terjedését a relatíve magas díjcsomagokon felül elsősorban a hozzáférés elégtelensége és a releváns tartalomkínálat hézagossága gátolja, emellett - horizontális szempontként - az esélyegyenlőség területén mutatható ki közvetlen beavatkozást igénylő torzulás. A fentiek miatt a stratégia a prioritások kijelölésénél főként a hozzáférés, a tartalom és az esélyegyenlőség problémájára koncentrál, és az alábbi konkrét stratégiai célokat fogalmazza meg:
a szélessávú internetpenetráció (100 lakosra jutó szélessávú előfizetések száma) 2008 végéig eléri az EU átlagát, 2013 végéig az EU 15 átlagát;
az e-Közigazgatási szolgáltatások igénybe vétele 2008 végéig eléri az EU átlagát, 2013 végéig az EU 15 átlagát;
az e-Kereskedelem részaránya 2008 végéig eléri az EU átlagát, 2013 végéig az EU 15 átlagát;
90%-os lakossági szélessávú lefedettség 2008 végéig, teljes lefedettség 2010-ig;
a "digitálisan írástudatlan" lakosság részaránya 2008-ig kevesebb mint 50%, 2013-ig kevesebb, mint egyharmad.
Az NSZS javaslatot tesz a fenti célok eléréséhez alkalmazható szabályozási (például versenyszabályozás, konvergenciaszabályozás), közpolitikai (például célzott tájékoztató kampányok, keresletaggregálás stb.), illetve fiskális eszközök (például szélessávú infrastruktúra és közösségi internet-hozzáférési pontok kiépítésének támogatása falvakban, kistelepüléseken és a közoktatásban, adókedvezmények, innovatív fejlesztések támogatása stb.). körére.
Az NSZS a fentiek alapján programjavaslatokat is megfogalmaz a most készülő, 2007-2013 közötti időszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Tervhez, külön hangsúlyozva, hogy a pályázati formában vagy központi programként megvalósuló programok mellett kiemelt jelentőséget tulajdonít az IT-szempontok horizontális megjelenítésének a fejlesztési tervben. A programjavaslatokat az alábbi ábra foglalja össze:
Az NSZS készítői szerint az egyes támogatási intézkedések közül az e-Közigazgatás, illetve az e-Kultúra fejlesztése központi programként, a "Szélessávú Közmű" pályázati formában, míg az e-Üzlet fejlesztése pályázatként és egyúttal az IT-szempontoknak a Nemzeti Fejlesztési Tervben való horizontális megjelenítése formájában tűnik a leghatékonyabbnak. A szerzők szerint fontos hangsúlyozni, hogy a javasolt eszközök programozásával kapcsolatos feladat független a megvalósítás konkrét intézményi, szervezeti kereteitől.
Az NSZS a programozás szintjén a "Szélessávú Közmű" program indikatív finanszírozási igényét készítette el, melynek alapján a legfontosabb következtetések: A Szélessávú Közmű program finanszírozására a 2006-os költségvetési évben mintegy 17-18 milliárd forint szükséges.
Ebből az összegből a különböző determinációk miatt (Közháló, GVOP programok) mintegy 10-11 milliárd forint részben az IHM költségvetésében, részben a 2004-2006-os Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT I.)-ben biztosított.
Az adókedvezmények becsült 5 milliárd forint körüli forrásigénye a központi költségvetést terhelő tételként jelenik meg.
A fejlesztéspolitikai eszközök finanszírozásához az IHM 2006. évi költségvetéséből további mintegy 2 milliárd forint szükséges.
A 2007-2013-as fejlesztési periódus tekintetében a "Szélessávú Közmű“ keretében javasolt programok előzetes, indikatív forrásigénye 290 milliárd forint. Ez az összeg egyaránt magában foglalja a várható magán-, uniós és nemzeti finanszírozást.
Az előzetes számítások szerint a közoktatás esetében a legmagasabb a becsült forrásigény: az "Intelligens iskola“ program a Szélessávú Közmű finanszírozási igényének több mint 70 százalékát jelenti.
A pénzügyi feltételrendszerre vonatkozó becslés csak a Szélessávú Közmű programra vonatkozik, és nem terjed ki a tartalomkínálat fejlesztését célzó programjavaslatokra (e-Közigazgatás, e-Üzlet, e-Kultúra), mivel ezen területek kívül esnek a szélessávú stratégia mandátumán. Tekintettel a szélessávú fejlesztések kiemelt versenyképességi és társadalmi jelentőségére - több ország, például Anglia, Kanada, Olaszország, Hollandia példája alapján - a stratégia javaslatot tesz egy "Szélessáv-fejlesztési Munkacsoport“ (Broadband Task Force) kormányhatározatban történő létrehozására.
"A szélessávú elektronikus kommunikáció olyan transzmissziós mechanizmusnak tekinthető, melynek révén az infokommunikációs eszközök termelése és még inkább felhasználása növekvő mértékben járulhat hozzá a versenyképesség javulásához" - olvasható az IHM Piacelemzési Főosztályának megbízásából készült szélessávú stratégiában, mely szerint Magyarországon esély mutatkozik arra, hogy a felzárkózás egyik fő hajtóerejévé már rövid távon is a szélessáv váljon. Az NSZS elkészítésének fő célja, hogy az IHM a szélessávú elektronikus kommunikáció fejlesztésének következetes és hosszú távú szempontjait hangsúlyosan és eredményesen tudja megjeleníteni az uniós források és a hazai társfinanszírozás felhasználását hosszú távon meghatározó Nemzeti Fejlesztési Terv második tervezési szakaszában (NFT II.).
Az NSZS keretében készült helyzetértékelés szerint a lakossági internet-penetráció és a 100 lakosra jutó szélessávú előfizetés szám tekintetében továbbra is jelentős Magyarország lemaradása az Európai Unióhoz és a világ fejlettebb gazdaságaihoz képest. Ugyanakkor európai összevetésben is bíztató adat, hogy Magyarországon a szélessávú előfizetések aránya az összes Internet-előfizetésen belül már megközelítette az 50%-ot, és az NSZS előrejelzése szerint 2006 végére eléri a 60%-ot.
A helyzetértékelés az erősségek közé sorolta emellett a hírközlési tarifák csökkenő trendjét, az infrastruktúrák közötti verseny szempontjából kiemelt jelentőségű, 70% feletti hazai kábeltelevíziós lefedettséget, az uniós összevetésben is kiugróan magas felsőoktatási és középiskolai internet- és számítógép-hozzáférési mutatókat, valamint azt a tényt, hogy a projekt keretében készült lakossági felmérés szerint az internet megítélése a lakosság körében alapvetően pozitív. Ugyancsak a biztató tényezők közé tartozik, hogy a jövedelmi viszonyokhoz képest (vásárlóerő-paritáson számolva) magas a háztartások költségvetésén belül az infokommunikációs kiadások (kábeltévé, vezetékes telefon, mobiltelefon, szórakoztató elektronika, számítógép stb.) aránya. A szélessávú internetezés terjedésének ugyanakkor a felmérés szerint továbbra is fontos akadálya a szélessávú szolgáltatások korlátos elérhetősége, illetve magas ára. A hosszabb távú növekedési kilátások szempontjából pedig különösen aggasztó, hogy a magyar népesség közel 60%-a digitálisan írástudatlannak tekinthető: sem internet-, sem PC-használati tapasztalattal nem rendelkezik. Az IHM ezt a helyzetet célzott és a szolgáltatók bevonására építő kommunikációs és képzési projektekkel tervezi megváltoztatni.
A stratégiai helyzetértékelés alapján a szélessávú elektronikus kommunikáció terjedését a relatíve magas díjcsomagokon felül elsősorban a hozzáférés elégtelensége és a releváns tartalomkínálat hézagossága gátolja, emellett - horizontális szempontként - az esélyegyenlőség területén mutatható ki közvetlen beavatkozást igénylő torzulás. A fentiek miatt a stratégia a prioritások kijelölésénél főként a hozzáférés, a tartalom és az esélyegyenlőség problémájára koncentrál, és az alábbi konkrét stratégiai célokat fogalmazza meg:
Az NSZS javaslatot tesz a fenti célok eléréséhez alkalmazható szabályozási (például versenyszabályozás, konvergenciaszabályozás), közpolitikai (például célzott tájékoztató kampányok, keresletaggregálás stb.), illetve fiskális eszközök (például szélessávú infrastruktúra és közösségi internet-hozzáférési pontok kiépítésének támogatása falvakban, kistelepüléseken és a közoktatásban, adókedvezmények, innovatív fejlesztések támogatása stb.). körére.
Az NSZS a fentiek alapján programjavaslatokat is megfogalmaz a most készülő, 2007-2013 közötti időszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Tervhez, külön hangsúlyozva, hogy a pályázati formában vagy központi programként megvalósuló programok mellett kiemelt jelentőséget tulajdonít az IT-szempontok horizontális megjelenítésének a fejlesztési tervben. A programjavaslatokat az alábbi ábra foglalja össze:
Az NSZS készítői szerint az egyes támogatási intézkedések közül az e-Közigazgatás, illetve az e-Kultúra fejlesztése központi programként, a "Szélessávú Közmű" pályázati formában, míg az e-Üzlet fejlesztése pályázatként és egyúttal az IT-szempontoknak a Nemzeti Fejlesztési Tervben való horizontális megjelenítése formájában tűnik a leghatékonyabbnak. A szerzők szerint fontos hangsúlyozni, hogy a javasolt eszközök programozásával kapcsolatos feladat független a megvalósítás konkrét intézményi, szervezeti kereteitől.
Az NSZS a programozás szintjén a "Szélessávú Közmű" program indikatív finanszírozási igényét készítette el, melynek alapján a legfontosabb következtetések:
A pénzügyi feltételrendszerre vonatkozó becslés csak a Szélessávú Közmű programra vonatkozik, és nem terjed ki a tartalomkínálat fejlesztését célzó programjavaslatokra (e-Közigazgatás, e-Üzlet, e-Kultúra), mivel ezen területek kívül esnek a szélessávú stratégia mandátumán. Tekintettel a szélessávú fejlesztések kiemelt versenyképességi és társadalmi jelentőségére - több ország, például Anglia, Kanada, Olaszország, Hollandia példája alapján - a stratégia javaslatot tesz egy "Szélessáv-fejlesztési Munkacsoport“ (Broadband Task Force) kormányhatározatban történő létrehozására.