SG.hu
Fellebbezéssel támadja az FTC a Meta felvásárlásait
Az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság fellebbezést nyújtott be a Meta elleni versenyjogi ügyben, amely az Instagram és a WhatsApp felvásárlására vezethető vissza.
A hatóság célja az, hogy újraélessze azt az eljárást, amelyben a Facebook anyavállalatát azzal vádolja, hogy jogellenes monopóliumát erősítette meg a két népszerű platform megszerzésével. Az FTC szóvivője megerősítette, hogy a tavalyi bírósági döntés ellenére az ügynökség álláspontja változatlan maradt. Az ügy a nagy technológiai vállalatok elleni szélesebb fellépés része, amely még Donald Trump első elnöki ciklusa idején indult el az Egyesült Államokban. Bár a washingtoni szövetségi bíróság tavaly elutasította az FTC keresetét, a hatóság szerint a Meta továbbra is megsértette az amerikai versenyjogi szabályokat. Joe Simonson, az FTC szóvivője egyértelműen fogalmazott, amikor kijelentette: "Az álláspontunk nem változott. A Meta megsértette a versenyjogi törvényeinket, amikor felvásárolta az Instagramot és a WhatsAppot. Ennek következtében az amerikai fogyasztók a Meta monopóliumától szenvednek."
A Facebook 2012-ben vásárolta fel az Instagramot, majd 2014-ben a WhatsAppot. Ezeket az ügyleteket az FTC akkoriban nem akadályozta meg, noha már akkor is jelentős figyelmet kaptak a technológiai szektorban. A hatóság csak 2020-ban indított pert, amikor azt állította, hogy a Meta - akkori nevén Facebook - monopóliumot épített ki az Egyesült Államokban azokon a közösségi platformokon, amelyeket az emberek elsősorban barátaikkal és családtagjaikkal való kapcsolattartásra használnak. Az FTC szerint a vállalat több milliárd dollárt költött ezekre a felvásárlásokra azért, hogy felszámolja az akkor még kibontakozóban lévő versenytársakat.
A hatóság azt kérte a bíróságtól, hogy kötelezze a Metát a vállalat átalakítására vagy akár az Instagram és a WhatsApp eladására, ezzel helyreállítva a versenyt a közösségi média piacán. Az érvelés középpontjában az állt, hogy a Meta stratégiája hosszú távon korlátozta az innovációt és a fogyasztói választási lehetőségeket. James Boasberg szövetségi bíró azonban tavaly novemberben úgy ítélte meg, hogy a Meta nem tekinthető monopóliumnak, mivel komoly versennyel szembesül, különösen a TikTok részéről. A döntés szerint a piac dinamikája időközben jelentősen megváltozott, és a rövid videós platform felemelkedése alapvetően új versenyhelyzetet teremtett, amely megkérdőjelezi a Meta kizárólagos piaci fölényét.
Az FTC fellebbezése ugyanakkor azt jelzi, hogy a hatóság nem kívánja lezártnak tekinteni az ügyet, és továbbra is kulcsfontosságú precedenst lát benne a nagy technológiai cégek jövőbeni megítélése szempontjából.
A hatóság célja az, hogy újraélessze azt az eljárást, amelyben a Facebook anyavállalatát azzal vádolja, hogy jogellenes monopóliumát erősítette meg a két népszerű platform megszerzésével. Az FTC szóvivője megerősítette, hogy a tavalyi bírósági döntés ellenére az ügynökség álláspontja változatlan maradt. Az ügy a nagy technológiai vállalatok elleni szélesebb fellépés része, amely még Donald Trump első elnöki ciklusa idején indult el az Egyesült Államokban. Bár a washingtoni szövetségi bíróság tavaly elutasította az FTC keresetét, a hatóság szerint a Meta továbbra is megsértette az amerikai versenyjogi szabályokat. Joe Simonson, az FTC szóvivője egyértelműen fogalmazott, amikor kijelentette: "Az álláspontunk nem változott. A Meta megsértette a versenyjogi törvényeinket, amikor felvásárolta az Instagramot és a WhatsAppot. Ennek következtében az amerikai fogyasztók a Meta monopóliumától szenvednek."
A Facebook 2012-ben vásárolta fel az Instagramot, majd 2014-ben a WhatsAppot. Ezeket az ügyleteket az FTC akkoriban nem akadályozta meg, noha már akkor is jelentős figyelmet kaptak a technológiai szektorban. A hatóság csak 2020-ban indított pert, amikor azt állította, hogy a Meta - akkori nevén Facebook - monopóliumot épített ki az Egyesült Államokban azokon a közösségi platformokon, amelyeket az emberek elsősorban barátaikkal és családtagjaikkal való kapcsolattartásra használnak. Az FTC szerint a vállalat több milliárd dollárt költött ezekre a felvásárlásokra azért, hogy felszámolja az akkor még kibontakozóban lévő versenytársakat.
A hatóság azt kérte a bíróságtól, hogy kötelezze a Metát a vállalat átalakítására vagy akár az Instagram és a WhatsApp eladására, ezzel helyreállítva a versenyt a közösségi média piacán. Az érvelés középpontjában az állt, hogy a Meta stratégiája hosszú távon korlátozta az innovációt és a fogyasztói választási lehetőségeket. James Boasberg szövetségi bíró azonban tavaly novemberben úgy ítélte meg, hogy a Meta nem tekinthető monopóliumnak, mivel komoly versennyel szembesül, különösen a TikTok részéről. A döntés szerint a piac dinamikája időközben jelentősen megváltozott, és a rövid videós platform felemelkedése alapvetően új versenyhelyzetet teremtett, amely megkérdőjelezi a Meta kizárólagos piaci fölényét.
Az FTC fellebbezése ugyanakkor azt jelzi, hogy a hatóság nem kívánja lezártnak tekinteni az ügyet, és továbbra is kulcsfontosságú precedenst lát benne a nagy technológiai cégek jövőbeni megítélése szempontjából.