A közszférát egyelőre a statikus honlapok jellemzik, az önkormányzati oldalak fele támogatja valamilyen formában az elektronikus ügyintézést, tízből hét intézményi honlap csak magyarul olvasható.

A BellResearch kutatói a közszféra honlap-ellátottságának feltérképezése mellett elemezték az oldalak technológiai és tartalmi jellemzőit is. A közel 6700 hazai intézményi honlap több mint fele egyedileg szerkesztett, statikus html-oldalakból áll, ami összhangban áll a házon belüli fejlesztés dominanciájával.

A többi esetben a honlapok bizonyos oldalai - adatbázis- háttérre vagy egyéb alkalmazásra támaszkodva - dinamikus, gyakran frissülő tartalmat is megjelenítenek, de konkrét szerkesztőségi, illetve tartalomkezelő rendszerrel [CMS] egyelőre csak a szervezetek kevesebb mint egytizedénél találkozhatunk. Arra pedig, hogy a honlap az intézményt átfogó portálmegoldás, intranet vagy egyéb kommunikációs rendszer részeként üzemeljen, számottevő arányban csak a központi költségvetési szegmensben találunk példákat, itt viszont már nagyjából minden tizedik oldal ebbe a körbe sorolható.

A közintézményi honlapok tartalmi kínálatában a brosúrajellegű információk állnak az első helyen, szinte valamennyi honlapon; híreket - mint viszonylag gyakran frissített tartalmat - ezzel szemben csak az oldalak kétharmada tartalmaz. Dokumentumgyűjteménnyel, archívummal a szervezetek 40 százalékánál találkozhatunk, és nagyjából ugyanilyen arányban szerepel társ- és egyéb intézmények címeiből összeállított linkgyűjtemény is az oldalakon. Amennyiben kommunikálni akarunk a szervezetekkel, a legkönnyebben a webmestert érhetjük el [az oldalak kétötödén], vendégkönyvet vagy fórumot legföljebb minden harmadik honlap kínál. Központi e-mailes vagy egyéb online információkérési lehetőséget az intézmények 16 százaléka nyújt, míg elektronikus hírlevelet csak minden tizedik szervezet használ.


Ügyfélkezelés a szervezet tevékenységéhez a honlappal rendelkező, önkormányzati forrásokból gazdálkodó intézmények 87 százalékánál kapcsolódik, a BellResearch kutatói ebben a körben vizsgálták az online ügyintézési lehetőségeket. Az esetek egyharmadában a weboldalak általános információkat közölnek a szolgáltatásokról, semmilyen egyéb módon nem támogatják azonban az ügyintézést.

Az intézmények mintegy 18 százalékánál lehet e-mailben vagy egyéb online módon kapcsolatot teremteni az illetékessel, és nagyjából minden nyolcadik-tizedik oldalon űrlapok, formanyomtatványok letöltésére is lehetőség nyílik - ezek elektronikus benyújtása azonban csak elvétve fordul elő, az ügyfélkezelésben érintett önkormányzati szervezetek 45 százaléka pedig még semmilyen formában nem támogatja az online ügyintézést. Idegen nyelven az intézményi honlapok kevesebb mint egyharmada érhető el, többségüknél [17 százalék] csak az oldalak kisebb része. Az arány a központi szegmensben a legjobb, itt a weblapok többsége már a külföldiek számára is mond valamit, míg az önkormányzati költségvetésből finanszírozott szervezetek oldalainak közel háromnegyede a magyarul nem tudók számára nem olvasható. Az idegen nyelvek között magasan az angol vezet [75 százalék], és a német [53 százalékkal] áll a második helyen; a francia részaránya elenyésző [2 százalékra tehető], míg a többi nyelv jelenléte alig mérhető.