Az Európai Unió újabb lépést tett afelé, hogy fokozatosan kiszorítsa a magas kockázatúnak minősített technológiai beszállítókat a kritikus ágazatokból, ami azonnal éles bírálatot váltott ki Kína egyik legnagyobb technológiai vállalatától, a Huawei-től.

A brüsszeli bizottság által közzétett tervezet szerint az EU a kiberbiztonsági szabályozás átfogó felülvizsgálatával kívánja elérni, hogy a jövőben csökkenjen Európa kiszolgáltatottsága a nem uniós technológiai beszállítókkal szemben, különösen azokban a szektorokban, amelyek alapvető fontosságúak a társadalom és a gazdaság működése szempontjából. A javaslat az uniós kiberbiztonsági jogszabályok módosítására épül, és közvetlen válasz a kiber- és zsarolóvírus-támadások számának növekedésére, valamint azokra az egyre erősebb aggodalmakra, amelyek a külföldi befolyásolás, az ipari és politikai kémkedés, illetve az Európán kívüli technológiától való függőség miatt fogalmazódnak meg. Bár az Európai Bizottság a tervezetben nem nevez meg konkrét cégeket vagy országokat, az irány egyértelmű, az intézkedések egyik legnagyobb vesztese várhatóan a Huawei lesz.

A kontinens legnagyobb gazdasága, Németország már korábban is jelezte a szigorodó hozzáállást, amikor szakértői bizottságot állított fel a Pekinggel folytatott kereskedelempolitika újragondolására, és megtiltotta kínai alkatrészek használatát a jövőbeni 6G távközlési hálózatokban. Mindeközben az Egyesült Államok már 2022-ben betiltotta az új távközlési berendezések engedélyezését a Huawei és a ZTE számára, és következetesen arra ösztönözte európai szövetségeseit, hogy hasonló irányba mozduljanak el.

Az Európai Bizottság szerint az új kiberbiztonsági csomag megerősíti az uniós technológiai szuverenitást, és hatékonyabb eszközöket ad a tagállamok kezébe a kritikus információs és kommunikációs technológiai ellátási láncok védelmére. Henna Virkkunen, az EU technológiai ügyekért felelős biztosa úgy fogalmazott, hogy az intézkedések lehetővé teszik a kulcsfontosságú infrastruktúrák jobb védelmét, és határozottabb fellépést biztosítanak a kibertámadásokkal szemben. Szerinte ez elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa hosszú távon is biztonságos és önálló technológiai alapokra építse digitális jövőjét.

A Huawei ezzel szemben élesen bírálta a tervezetet, és visszhangozta a kínai külügyminisztérium korábbi kritikáit. A vállalat szóvivője szerint egy olyan jogszabályi javaslat, amely a beszállítók korlátozását vagy kizárását nem technikai bizonyítékok, hanem a származási ország alapján végzi, sérti az Európai Unió alapvető jogi elveit, így a tisztességességet, a diszkriminációmentességet és az arányosságot, valamint ellentétes a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival is. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a cég szorosan figyelemmel kíséri a jogalkotási folyamat további alakulását, és fenntartja minden jogát annak érdekében, hogy megvédje jogos érdekeit.

A tervezett intézkedések összesen 18 kulcságazatra terjednének ki, amelyeket az Európai Bizottság kritikus fontosságúnak minősített. Ide tartoznak többek között az érzékelő és megfigyelő berendezések, az összekapcsolt és automatizált járművek, az elektromosenergia-ellátási és -tárolási rendszerek, a vízellátási infrastruktúra, valamint a drón- és drónelhárító rendszerek. Emellett kritikus kategóriába sorolták a felhőszolgáltatásokat, az orvostechnikai eszközöket, a megfigyelőrendszereket, az űripari szolgáltatásokat és a félvezetőket is. Ez azt jelenti, hogy a javaslat jóval túlmutat a hagyományos távközlési kérdéseken, és az európai digitális és ipari ökoszisztéma szinte minden stratégiai elemét érinti.

Az EU már 2020-ban elfogadta az úgynevezett 5G biztonsági eszköztárat, amelynek célja a magas kockázatúnak tekintett beszállítók, köztük a Huawei, szerepének visszaszorítása volt a mobilhálózatokban a szabotázs és a kémkedés veszélye miatt. Több tagállam azonban mindmáig nem cserélte le ezeket az eszközöket, elsősorban a rendkívül magas költségek miatt. Az új javaslat ezen a területen is konkrét határidőket szabna. A mobilhálózatok üzemeltetőinek a magas kockázatú beszállítók listájának közzététele után 36 hónapjuk lenne arra, hogy fokozatosan kivonják a kulcsfontosságú alkatrészeket. A vezetékes hálózatokra, például az optikai és tengeralatti kábelekre, valamint a műholdas rendszerekre vonatkozó átmeneti időszakokat később határoznák meg.

Virkkunen szerint ez a lépés fontos mérföldkő az európai technológiai szuverenitás megerősítésében, és hozzájárul ahhoz, hogy az EU polgárai és vállalatai nagyobb biztonságban legyenek. Ugyanakkor a Bizottság hangsúlyozza, hogy a korlátozások nem automatikusan lépnek életbe. Az olyan beszállítókkal szembeni intézkedések, amelyek egy adott ország kiberbiztonsági kockázatai miatt kerülnek célkeresztbe, csak egy hivatalos kockázatelemzés után alkalmazhatók. Ezt a folyamatot a Bizottság vagy legalább három tagállam kezdeményezheti, és az esetleges döntéseket piaci elemzésekre és hatásvizsgálatokra kell alapozni.

Az iparág részéről azonban már most komoly aggodalmak fogalmazódnak meg. A Connect Europe nevű távközlési lobbi szervezet arra figyelmeztetett, hogy az új szabályok jelentős terhet róhatnak a szektorra. Becsléseik szerint az extra szabályozási költségek összességében több milliárd euróra rúghatnak, ami különösen a hálózatfejlesztések és modernizációk idején jelenthet komoly kihívást az európai szolgáltatók számára.

Fontos hangsúlyozni, hogy a kiberbiztonsági törvény frissítése még messze nem végleges. A tervezetet a következő hónapokban az uniós tagállamok kormányainak és az Európai Parlamentnek is meg kell tárgyalnia, mielőtt jogszabállyá válhatna. A viták várhatóan hevesek lesznek, hiszen az intézkedések egyszerre érintenek nemzetbiztonsági, gazdasági, technológiai és geopolitikai kérdéseket. Az azonban már most látszik, hogy az EU egyre határozottabban igyekszik csökkenteni a külső technológiai függőségeket, még akkor is, ha ez komoly diplomáciai és piaci feszültségekkel jár.