Hunter
Májustól indulhat a Mars felszín alatti vizeinek keresése
Több mint egy évnyi halasztás után, május első hetében üzembe helyezik az európai Mars Express vízkereső radarját.
A Marsis műszernek tavaly áprilisban kellett volna kinyílnia, azonban az utolsó pillanatokban leállították a műveletet, ugyanis a földi irányítás részéről aggályok merültek fel, ugyanis a kibomló antennarúd visszacsaphat és eltalálhatja a szondát, ezért a szerkezet a dobozában maradt, míg a kérdést minden oldalról alaposan ki nem vizsgálták.
A magasságmérő radar 5 kilométeres felszín alatti mélységig tud vizet keresni. A Marsis (Mars Advanced Radar for Subsurface and Ionospheric Sounding rövidítése) három rúdja összecsukott állapotban van a Mars Express fedélzetén, és akkor ugrik ki, amikor a kioldást biztosító pirotechnikai szerkezetet begyújtják. A műszer főantennája két 20 méter hosszú, üreges üvegszálas rúdból áll, míg a harmadik, egy 7 méteres rúd csupán vevésre alkalmas antennaként működik. Az antenna gyártója, a kaliforniai központú Astro Aerospace által elkészített matematikai modellek azt sugallták, hogy kinyitáskor a rudak, a vártnál nagyobb mozgási energiájuk miatt visszacsaphatnak. A küldetés irányítói attól tartva, hogy az antenna megsértheti az űreszköz érzékeny alkatrészeit, leállították a beüzemelést, miközben a Marsis-csapat mindenre kiterjedő vizsgálatba kezdett a műszer dinamikáját illetően.
A MARSIS főantennája a tesztfázisban, összecsomagolt állapotban. A 2,5 cm átmérőjű, 20 méteres henger alakú cső harmonikaszerűen van összehajtva
A vizsgálat szerint valóban megvan az esélye, hogy az egyik komponens visszacsaphat és eltalálja az űrszondát. Az európai űrhivatal egyik ellenőrző bizottsága januárban ült össze a vizsgálat eredményeinek megvitatására, és döntésük értelmében mégis megkísérlik beüzemelni az antennát. A bizottság úgy vélekedik, hogy ha bekövetkezne a becsapódás, annak energiája túl alacsony lenne, ennél fogva a súlyos sérülés valószínűsége elhanyagolható. Mindazonáltal a bizottság szerint elképzelhető még egy hibaforrás, nem kizárt ugyanis, hogy az antenna a beüzemelés során beleakadhat önmagába, vagy az űrszondába.
Az alacsony frekvenciájú MARSIS feladata a felszín alatti vízforrások felkutatása
Az ESA bizottság a május 2-i hétre javasolja az antenna kibontását, azonban az űrhivatal álláspontja szerint amennyiben az előkészületek a tervezettnél gyorsabban zajlanak, a művelet már az április 25-i héten kezdetét veheti. A Marsis, ami a Fejlett Felszínalatti és Ionoszféra Mélységmérő Mars Radar angol megfelelőjének kezdőbetúiből tevődik össze, a földalatti víz létére keres bizonyítékot, legyen az fagyott vagy folyékony formában. Az elméletek szerint a vörös bolygó legnagyobb megőrzött vízkészlete a felszín alatt rejtőzik.
A Marsis műszernek tavaly áprilisban kellett volna kinyílnia, azonban az utolsó pillanatokban leállították a műveletet, ugyanis a földi irányítás részéről aggályok merültek fel, ugyanis a kibomló antennarúd visszacsaphat és eltalálhatja a szondát, ezért a szerkezet a dobozában maradt, míg a kérdést minden oldalról alaposan ki nem vizsgálták.
A magasságmérő radar 5 kilométeres felszín alatti mélységig tud vizet keresni. A Marsis (Mars Advanced Radar for Subsurface and Ionospheric Sounding rövidítése) három rúdja összecsukott állapotban van a Mars Express fedélzetén, és akkor ugrik ki, amikor a kioldást biztosító pirotechnikai szerkezetet begyújtják. A műszer főantennája két 20 méter hosszú, üreges üvegszálas rúdból áll, míg a harmadik, egy 7 méteres rúd csupán vevésre alkalmas antennaként működik. Az antenna gyártója, a kaliforniai központú Astro Aerospace által elkészített matematikai modellek azt sugallták, hogy kinyitáskor a rudak, a vártnál nagyobb mozgási energiájuk miatt visszacsaphatnak. A küldetés irányítói attól tartva, hogy az antenna megsértheti az űreszköz érzékeny alkatrészeit, leállították a beüzemelést, miközben a Marsis-csapat mindenre kiterjedő vizsgálatba kezdett a műszer dinamikáját illetően.
A MARSIS főantennája a tesztfázisban, összecsomagolt állapotban. A 2,5 cm átmérőjű, 20 méteres henger alakú cső harmonikaszerűen van összehajtva
A vizsgálat szerint valóban megvan az esélye, hogy az egyik komponens visszacsaphat és eltalálja az űrszondát. Az európai űrhivatal egyik ellenőrző bizottsága januárban ült össze a vizsgálat eredményeinek megvitatására, és döntésük értelmében mégis megkísérlik beüzemelni az antennát. A bizottság úgy vélekedik, hogy ha bekövetkezne a becsapódás, annak energiája túl alacsony lenne, ennél fogva a súlyos sérülés valószínűsége elhanyagolható. Mindazonáltal a bizottság szerint elképzelhető még egy hibaforrás, nem kizárt ugyanis, hogy az antenna a beüzemelés során beleakadhat önmagába, vagy az űrszondába.
Az alacsony frekvenciájú MARSIS feladata a felszín alatti vízforrások felkutatása
Az ESA bizottság a május 2-i hétre javasolja az antenna kibontását, azonban az űrhivatal álláspontja szerint amennyiben az előkészületek a tervezettnél gyorsabban zajlanak, a művelet már az április 25-i héten kezdetét veheti. A Marsis, ami a Fejlett Felszínalatti és Ionoszféra Mélységmérő Mars Radar angol megfelelőjének kezdőbetúiből tevődik össze, a földalatti víz létére keres bizonyítékot, legyen az fagyott vagy folyékony formában. Az elméletek szerint a vörös bolygó legnagyobb megőrzött vízkészlete a felszín alatt rejtőzik.