SG.hu

Bill Gates a szoftverek együttműködéséről

Bill Gates legújabb vezetői levele - melyet a világon mintegy 250 000 Microsoft ügyfélhez és partnerhez juttatott el - az interoperabilitás (szoftverek és rendszerek együttműködő-képessége) kérdését járja körül.

A vállalatok nap, mint nap szembesülnek azzal a problémával, hogy többféle, különböző gyártmányú szoftver között kell együttműködést kialakítaniuk. Ez ugyanis elengedhetetlen feltétele annak, hogy racionalizálni tudják üzleti folyamataikat, szorosabb kapcsolatot építhessenek ki vevőikkel és partnereikkel, vagy akár sikerrel zárhassák az esetleges vállalatfelvásárlást vagy -egyesülést. A heterogén technológiák összekötése és a költségek csökkentése napjainkban olyan kihívást jelent, amely a szervezetek minden szintjét érinti. Egy vállalati rendszernek napjainkban kapcsolatot kell teremtenie a partnerek rendszereivel, el kell érnie különböző mainframe-en tárolt adatokat, összeköttetést kell kialakítania az eltérő programozási nyelven megírt alkalmazások között, és képesnek kell lennie egyszerre több rendszerbe is bejelentkezni.

Az évek során az iparág többféle módszerrel próbálta kiküszöbölni a szoftverek heterogenitásából eredő problémákat. Bebizonyosodott azonban, hogy egyetlen olyan megoldás van csupán, amely mindig jól működött, és ma is sikeresen használható: ez pedig nem más, mint az együttműködő-képesség és az átjárhatóság melletti erős elkötelezettség. Ez azt jelenti, hogy a különféle alkalmazásokat és rendszereket rendeltetésüknek megfelelően működtetjük, ugyanakkor egy közös "szerződésben" szabályozzuk azt, hogy ezek a különnemű rendszerek milyen módon kommunikáljanak, és hogyan cseréljék ki egymással adataikat.

Az eddigi gyakorlatnál, ahol a rendszerek kód szintjén való kompatibilitása, az olyan un. middleware rétegek létrehozása, amelyek megkísérlik mindegyik rendszer működését hasonlónak feltüntetni, illetve a különböző rendszereket kvázi csereszabatossá átalakítani, az együttműködő-képesség (interoperability) kialakítására való törekvés pragmatikusabb megközelítés. Ha a különböző szoftverek "egyetértenek" az alapvető protokollokat illetően, minimális ismeretek birtokában is problémamentesen kommunikálhatnak egymással, és nem kell részletesen ismerniük a másik működését. Talán az internet a legkézenfekvőbb példája ennek az együttműködő-készségnek: az interneten keresztül minden szoftver képes kapcsolatot teremteni, és adatokat cserélni, csupán a legfontosabb protokollokat kell betartania.

Összegezve: az együttműködő-készség kialakítása bevált módszere a piacon tapasztalható sokféleség és heterogenitás kezelésének. Levelében a Microsoft interoperabilitással, azaz a rendszerek együttműködő képességével kapcsolatos stratégiájának két fontos csapásirányáról szól. "Egyrészt, továbbra is igyekszünk megfelelni ügyfeleink azon igényének, hogy a szoftvereik zökkenőmenetesen működjenek együtt meglévő eszközeikkel. A másik törekvésünk pedig, hogy a szoftveripar többi szereplőjével közösen definiáljuk a szoftverek és a web szolgáltatások új, XML (eXtensible Markup Language) nyelven alapuló generációját. Ennek a megoldásnak köszönhetően hatékonyabb információ megosztásra nyílik mód, és megnyílik az út a szoftver fejlesztés egy magasabb szintje felé, ahol az együttműködő képesség alapvető tulajdonsága lesz a szoftvereknek. Célunk, hogy az interoperabilitás révén kiaknázzuk a modern (és kevésbé modern) üzleti szoftverek teljes kapacitását, és olyan hatásfokú együttműködésre tegyük őket képessé, amelyben az egész többet jelent a részek összegénél. Teljesen ki kívánjuk küszöbölni a heterogén architektúrák és alkalmazások közötti súrlódást, anélkül hogy károsítanánk sajátos funkcionalitásukat."

Ez a megközelítés kézenfekvőnek látszik, de az interoperabilitás igényét gyakran összekeverik más problémákkal. Előfordul, hogy az együttműködő-képességre pusztán úgy tekintenek, mint valamely gyártó vagy szabványügyi szervezet nyilvános specifikációjának betartására. Nem elég azonban közzétenni egy specifikációt, mivel az - az együttműködő-képes termékek kapcsán - általában figyelmen kívül hagyja, hogy a specifikációban rögzített "szerződés" megvalósul-e a szoftverben, és átesik-e a szükséges, éles környezetben lefolytatott teszteken.

Az együttműködő-képességet sokszor összetévesztik a nyilvános forráskódú szoftverrel is: Míg az interoperabilitás a különböző szoftverrendszerek közötti olajozottan működő munkakapcsolatot jelenti, addig a nyilvános forráskód a szoftverek licencelésének és fejlesztésének egy módja, mely semmit sem árul el arról, hogy az ilyen szoftverek együttműködő-képesek-e vagy sem. A nyilvános forráskódú fejlesztési módszer ezenkívül azt eredményezi, hogy ugyanabból a programból számos különféle verzió jöhet létre, ami még tovább növeli az átjárhatóság kialakításához és a teszteléshez szükséges munkát.

Együttműködés a meglévő eszközökkel

A legtöbb szervezetet aligha lehet rávenni, hogy teljes egészében cserélje le meglévő technológiáit. Ehhez egyszerűen már túl sokat invesztáltak a több gyártótól származó különféle rendszerekbe. Így jogos az elvárás, hogy az új szoftverek együttműködő-képesek legyenek a már meglévőkkel.

"Az erőfeszítések eredményeképpen a Microsoft az interoperabilitást biztosító funkciók teljes választékát kínálja operációs rendszereiben és egyes alkalmazásaiban egyaránt. Szoftvereink a piacon létező technológiák nagy részével képesek együttműködni, függetlenül azok gyártási időpontjától. A Microsoft szoftverei eredményesen tudnak kommunikálni az IBM és más gyártók mainframe-jeivel és miniszámítógépeivel; más operációs rendszerekkel, köztük a MAC OS-sel és a UNIX különféle variánsaival, így a Linuxszal is; a NetWare és az AppleTalk hálózatokkal és a natív internet protokollokkal; programozási nyelvek tucatjaival, kezdve COBOL-tól és az RPG-től a C++-on és a Javán keresztül egészen a legújabb kísérleti nyelvekig; több száz adatbázissal, köztük az Oracle-lel, a Sybase-zel és a DB2-vel; a népszerű üzleti alkalmazásokkal, például az SAP-val és a Siebellel; vertikális iparági szabványokkal például a SWIFT-tel és a HL7-tel; levelezőrendszerekkel; továbbá üzenetsor-, címtár-, felügyeleti és biztonsági szolgáltatásokat nyújtó infrastrukturális megoldásokkal."

"A Microsoft számos terméke - például a Windows, az Office, az SQL Server, az Exchange és a Visual Studio - bőségesen tartalmaz olyan funkciókat, amelyek a nem Microsoft-termékekkel való együttműködést szolgálják. Sőt, a Microsoft kiszolgálói termékei között olyanok is vannak, amelyek csakis az együttműködés megteremtését célozzák: ilyen például a mainframe-ek elérésére módot adó Host Integration Server, a több heterogén alkalmazás integrálását lehetővé tevő BizTalk Server, illetve az Identity Integration Server, amely a felhasználók több rendszerben történő hitelesítését és kezelését könnyíti meg."

"Bár az átjárhatósággal kapcsolatos beruházásainkat általában szoftvereink szerkezeti kialakítására fordítjuk, a szoftveriparon belüli átjárhatóság megteremtésére irányuló munkában is részt veszünk. A Microsoft számos formális és informális számítástechnikai szabványügyi szervezetben aktív az átjárhatóság előfeltételeit biztosító specifikációk közös definiálása céljából. Elérhetővé tesszük az API-kat, a protokollokat és a szoftverfejlesztő készleteket, és licencbe adjuk a technológiák alapját alkotó szellemi tulajdonunkat - annak érdekében, hogy elősegítsük az együttműködő-képes szoftverek fejlesztését az iparágban. Az iparág szereplőinek széles körével, köztük közvetlen konkurenseinkkel, működünk együtt és osztjuk meg technológiáinkat azért, hogy a termékeinkkel zökkenőmenetesen együttműködő megoldásokat állíthassanak elő."

A Jupiter Research nemrégiben közzétett felmérése szerint az informatikai vezetők 72%úgy véli, hogy a Microsoft technológiái a leginkább átjárhatók meglévő környezetükön belül. Az egyik neves gazdasági magazin a közelmúltban a legjobb üzleti fejlesztőkörnyezetnek járó díjat ítélte oda a .NET-nek a pénzügyi ágazat átjárhatóságának fokozásáért. Az interopreabilitásnak ez a sikeres megközelítése nagy részben abban gyökerezik, hogy a vállalat hagyományosan a személyi számítógépek világában tevékenykedik: ennek következtében mindig is súlyt fektettünk arra, hogy a különböző cégek különféle termékei jól definiált mechanizmussal kommunikáljanak, hiszen a PC-ken működő hardverek és szoftverek hihetetlenül változatosak. Az interoperabilitás iránti elkötelezettség híján az egész iparág, beleértve a Microsoftot is, külön-külön pályákon vesztegelne."

Új generációs szoftverek az XML segítségével

"A Microsoft szoftverei napjainkban bámulatba ejtően sokféle együttműködési mechanizmust támogatnak, ám ezek többsége egyedi megoldás, amelyet külön fejlesztettünk, teszteltünk és tartunk karban annak érdekében, hogy egy bizonyos hardverrel vagy szoftverrel megoldható legyen az együttműködés. A rendszerek így egyre bonyolultabbá válnak, mivel minden együttműködési problémára külön megoldást kell készíteni. A felhasználók és a gyártók - még a Microsofthoz hasonló méretű cégek is - erőforrásgondokkal küzdenek. Nem tudnak lépést tartani az ilyen szemlélet által megkövetelt dokumentációs és tesztelési követelményekkel, és nem tudják biztosítani az ilyen jellegű munkához szükséges részletekbe menő technikai ismereteket sem."

"A Microsoft, a probléma megoldása érdekében - az informatikai iparággal együttműködve - a szoftverek olyan új generációjának kialakítására törekszik, amely gyárilag képes az együttműködésre, csökkentve ezzel az egyedi fejlesztés, valamint a nehézkes tesztelési és tanúsítási eljárások iránti igényt. Az erőfeszítések az XML használata köré összpontosulnak. Ez a nyelv ugyanis "önleíróvá" - ezáltal más rendszerek számára könnyebben érthetővé - teszi az információkat. Például, amikor egy rendszer megrendelést küld egy másik rendszerbe, akkor annak megrendelés jellemzői XML nyelven vannak leírva, így a fogadó rendszer a leírások alapján értelmezni tudja, és fel tudja használni az átvitt adatokat. Ugyanezen a szemléleten alapulnak az XML web szolgáltatások, amelyek az elosztott számítógépes környezet egy internetes protokollkészletét biztosítják. A szoftverek közötti kommunikációnak ezt az új modelljét a teljes iparág befogadta. Ez a sarokköve a Microsoft .NET-nek és Visual Studio szoftverfejlesztő-eszközeink legújabb generációjának."

"Ugyanez a szemlélet nyilvánul meg abban is, hogy az XML-t használtuk fel az Office 2003 és az Office Rendszer termékei között az adatok átjárhatóságának biztosítására. Az Office dokumentumok, táblázatok és űrlapok bárki számára ingyenesen licencelhető és felhasználható XML-fájlformátumban menthetők el. Az ismert Office dokumentum típusokon kívül a felhasználó által definiált XML-sémán alapuló dokumentumok is készíthetők. Ebből két dolog következik: az egyik, hogy az XML adatformátum támogatásának köszönhetően a felhasználók könnyen kiszabadíthatják az információkat a meglévő rendszerek fogságából, és műveleteket végezhetnek velük a jól ismert Office alkalmazásokban. A másik pedig, hogy az Office segítségével készített információk könnyen felhasználhatók más üzleti alkalmazásokban."

"A webszolgáltatások XML alapú architektúráját (amely WS-* "WS-Star" néven ismert) szoros együttműködésben fejlesztjük az iparág más vállalataival, megtalálható köztük például az IBM, a Sun, az Oracle és a BEA is. Ez a szabványos protokollkészlet jelentős mértékben csökkenti a különböző rendszerek összekötésével járó költségeket, leegyszerűsíti a feladatot, valamint nemcsak a szervezeteken belüli, hanem az egész világra kiterjedő együttműködő-képességre ad módot. 2003 közepén a Forrester Research azt mondta, hogy a "szabványos szoftverillesztést használó, szolgáltatás-centrikus architektúrák tízszeres javulást fognak eredményezni a fejlesztési költségek terén". A Forrester szerint már ma is reális ilyen javulással számolni. Ám a jól definiált protokoll-architektúra megalkotása csak egy része a problémának. Az együttműködés részeként a Microsoft és a többi cég jelentős erőforrásokat áldozott arra, hogy a különböző vállalatok által készített webszolgáltatások valóban együtt tudjanak működni. Ebből a célból sor került például szakmai műhelyfoglalkozásokra, tesztekre, a specifikációk átdolgozására, sőt, az együttműködő-képesség előmozdítását segítő WS-I nevű iparági testület létrehozására is."

Bill Gates szerint a társaság ez idáig hozott anyagi áldozatai az interoperabilitás kialakítása érdekében jelentős előnyöket hoztak mind a felhasználók, mind pedig az iparág számára. "Mindannyian tudatában vagyunk azonban annak, hogy még ennél is többet kell tennünk azért, hogy ügyfeleink és partnereink még nagyobb mértékű együttműködő-képességet tudjanak elérni, és ezáltal meg tudjanak felelni az üzleti elvárásoknak. Az XML formájában megépített alap már eddig is jelentős mértékű csökkenést eredményezett a rendszerek integrálásához szükséges idő és költségek terén."

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • h4x0r #35
    Nem hinnem, hogy a Gnome vagy a KDE kommersz lesz, de ha megis, akkor is maradnak az ablakkezelok. Aki nem tud fizetni, az majd hasznal egy szimpla ablakkezelot. Tul nagy a verseny amugy. Ki fogja megtenni az elso lepest? Mert attol sokan fognak atpartolni a masikhoz. Talan...
  • BlackRose #34
    Saknálom, hogy nem érted, mert nem a Win-Lin közötti dologról beszélgetünk itt most, hanem kizárolag az Open Source játékosokról... itt arra gondoltam, hogy a KDE és GNOME "elgörbül" azok amelyek meg tovább is a tiszta non-kommerciális free software irányzatot akarják majd követni azok meg lehullanak, vagy ha nem is, nagyon kevesen fogják használni. Tehát a Linux és az Open Source kommercializásával lassan a WIndows fajta gödrökbe is bele fog lépni, ezért jobban szeretném, ha nem futna minden majom gépén Linux, hanem inkább maradna a high pro-k rendszere... sajnos ezt a jelenlegi lépések nem fogják megvigyázni...
  • h4x0r #33
    "[...]mert nem fog képes lépést tartani a populárisokkal és akkor meg már nem igen lesz választásod."

    Ezt mintha mar mondtak volna kb. 3-4 evvel ezelott a Linuxal vs. Windowssal kapcsolatban. De tartotta a versenyt :-)
  • BlackRose #32
    "Torvalds and Morton, the top two managers of the Linux kernel who work for the OSDL, now plan to release interim updates, with new features and patches, every two months. That's a marked difference from past practice. "The traditional model of Linux kernel development in the past 10 years is we make available an unstable kernel, then a stable kernel," every two- or three-year period, said Morton."



    http://www.crn.com/sections/breakingnews/breakingnews.jhtml?articleId=59300297

    Tudom, hogy a kernelt és a KDE, GNOME stb. nem ugyanazok fejlesztik, és OK, választatsz közülük, de mi lesz, ha mind olyan irányba fog menni, hogy két rosz közül kell választanod? Nem mondom, hogy most az a helyzet, de lassan arra felé halad a gépezet maga a kommercializálás miatt. A Novell azt akarja, hogy betörjön a vállalati desktop piacra és ezért mindent megtesz azért, hogy a KDE és a GNOME is, (ami egyébként a SUSE és a Ximian felvásárlásával nagyon is lehetségesé vált), minnél hasonlobb legyen a Windowshoz, gyorsan nyomják az új verziókat (figyeld csak meg a KDE és a GNOME tempo is felgyorsult) és ezáltal itt is több lesz a bug. A többi igazszívű Free szoftver meg lassacskán kiszorul, mert nem fog képes lépést tartani a populárisokkal és akkor meg már nem igen lesz választásod. A Linux és az Open Source szoftver a popularitásával és kommercializálásával jár egy nem igen jó dolog is, az pedig éppen az ami most az MS rendszerek legnagyobb hibája, a biztonsági halasztások, és a bugok, ja és persze a sokszor felesleges de a reklámokban annyira jól szereplő feat-ek. Mégegyszer mondom, most még nem tartunk itt, de félek, hogy nagylépésekkel oda kerülünk...
  • pemga #31
    Ezt mikor mondta? Lemaradtam. Én még ott tartok, hogy "akkor adjuk ki, ha kész lesz".

    Egyébként nem értem, miért forszírozna bárki is új kernel megjelenést? A 2.4-ben is olyan feat-ek vannak, hogy ihaj, pedig az sem egy mai darab. Ha nagyon sürgős drivertámogatás kell, ott az ndis :). Mondjuk az igaz, hogy ez a megoldás csak egy pofon a szarnak, de legalább működik. És ha ezt használom, akkor legalább tudom mire számíthatok. (Igen, én voltam a hülye, hogy olyan vasat vettem.)

    Másrészt a kernelt, a KDE-t, és a GNOME-t nem ugyanazok fejlesztik. (Volt/van is kellemes belső viadal a KDE és a Gnome között, szerintem igen pozitív kimenetellel, ráadásul ÉN választhatok közülük, és ha nagyon akarok választhatok mást is.) Én legalábbis úgy látom, hogy amíg vannak fejlesztők, addig menni fog. Ők tartják életben az egészet, nem a cégek. Nem tudom, a kettő mennyire tud kompatibilis lenni hosszú távon. (Ha mégsem menne, akkor meg csinálnak másik, új oprencert, mert van pár régről maradt dolog, amit le lehetne már vetkőzni.)
  • BlackRose #30
    Hogyan magyarázod pl. nem más mint maga Linus Torvalds bejelentését, hogy ezentúl a kernel sokkal gyorsabban fog frissülni mint eddig, nem gondolod, hogy ennek kommerciális okai vannak és másrészt meg az lesz a kihatása akódra, hogy kevésbe stabilabb lesz, sok új kód bugokhoz vezet és ez meg rongálja a stabilitást, 4-5 éve van, hogy az IBM egyik OS mérnöke kijelentette, hogy körülbelül az Isten akarata kell ahoz, hogy az OS/390-es OS-ében valamit megváltoztassanak... és ezért olyan stabil, hogy 99.99999 sőt 100% az uptime évek során... a Linux is a stabilitásáról ismert, és most ez megkérdőjeleződik, mert az lesz a gond, hogy támogat e minden szar hardvert ami Pistikének a tulajdonában van, meg, hogy milyen jól fog kinézni a KDE vagy a GNOME... pedig CDE-n is elmegy a dolog, most már a Solaris 10-is alapértelmezésből egy sokkal instabilabb GNOME alapú Java Desktop rendszert emel fel, hogy szép tarka legyen épp úgy mint a Windows... fel kell fogni azt, hogy az MS-ben világklasszis programozók és szakemberek dolgoznak, de mivel a Windows filozófiája az, hogy minden dolgozzon rajta a szupergéptől a szemétig, hogy szép tarka legyen ezért evente többmillió sor új kód kerül bele és ezt még azok a szuperkóderek sem képessek hiba nélkül megirni, ha a Linux is és az egész Open Source erre megy akkor a végeredmény még rosszabb lesz. AZ meg, hogy Debiánt használsz az csak azt mondja, hogy neked a stabilitás igen fontos, mert tudom, hogy a Debián az egyik legkomolyabb de leglasabb ütemben változó distro, tehát egyetértesz velem, hogy a nem jó a kód kommercializási vonala, mert akkor amikor pénz a cél akkor sietünk az új és relatív felesleges dolgok implementálásában.
  • pemga #29
    Na, én ezért használok Debian-t, abban ugyanis nagyon szigorú előírások vannak, mi kerülhet bele. Az hogy egy része kommercializálódik, az nem jelenti azt, hogy az egész ötlet (mármint az OpenSource) úgy ahogy van hamvába hull, és el lehet felejteni. Szerintem nem érdemes összekeverni a hangembereket pl. az FSF-el, vagy bármely fejlesztővel, akinek cucca jelenik meg SourceForge-on, vagy FreshMeat-en.

    Tudom, hogy vannak akik mindenből pénzt akarnak kisajtolni, de egyelőre ez a kódra nem látom, hogy negatív hatással lenne. A GPL-ből nem lehet "kiugrani", ha azt fejleszted tovább, akkor továbbra is meg kell mutatnod mit csináltál. (Az más kérdés, hogy eddig nem nyert a community pert ez alapján.) Mob mindig volt, de nem ők alkotják a gerincet :).
  • BlackRose #28
    OK, nem is úgy gondoltam, hogy az Open Source valami business, de olvasgass egy picit a Linuxos oldalakon, vagy tölts le egy-két Linux World Magazine-t (ingyenes .pdf), és majd meglátod, mennyire torkaszakadtából erölködnek, hogy kitaszítsák a WIndows-ot, sokszor értelmetlen és tulzott érvekkel is, és ebben egyáltalán nem különböznek a Microsoftnál, mindkét oldal a saját dumáját nyomja, és az igazság, hogy egyiknek sincs igaza. Mondom ezt mint egy Linux használó... tehát még véletlenül sem vagyok Linux (Open Source) ellenes, de még véletlenül sem vagyok MS ellenes sem... az Open Source meg szerintem és nem csak szerintem elvesztette szépségét akkor amikor kivitték Richard Stallman elképzelt kereteiből és beszáltak a nagytőkések... kitalálták, hogy OPEN SOURCE, ahelyett, hogy FREE SOFTWARE és stb. És az elkövetkező években nagy business lesz belőlle (hidd el az IBM és az Oracle stb. nem szórakozásból lanál a szószban)... kezdem érezni a kommercializáció hatását, az emberi természet visszafoghatatlan és azok akik most a Microsoft ellenes dumákkal jönnek elő elsőnek fogják ugyanazokat a lépéseket csinálni amiért most a Microsoftot leszarják, csak most még nem tehetik, de hamarossan igen (olvasd amikor megindul a pénzcsordulás, a Linux és az Open Source meg napról-napra több pénzt hoz a konyhára... az igazi GNU Free Software-re amikor még nem kommercializálták az ügyet ez nem volt mondható)
  • pemga #27
    Az OpenSource önmagában nem business, ezt sokan a bőrükön tapasztalták meg. Tanácsadó v. egyéb szolgáltatást _ráépíteni_, ebből próbálnak pénzt csinálni páran. Ezért aztán az OpenSource soha nem ment a szabványok ellen, hanem igyekezett követni őket (ami nem túl egyszerű, mert a legtöbb esetben a szabványok belsők, titkosak, vagy őrült pénzeket kérnek érte. Az internetes szabványok egy nagy kivételhalmaz, amiért örök hála mindenkinek :)).
  • BlackRose #26
    Egy valami mindég holtbiztos az business-ben mindég mindenki a saját érdeke alapján dolgozik, ez egyaránt érvényes az Open Source-ra is meg a Microsoftra is, a baj éppen ott van, hogy ezekek az érdekek álltalában ellenkezőek... na de azt hiszem, hogy ebben az esetben mindkettő oldalnak az érdeke az együttműködés és ezért is van most ez a bejelentés B.G. részéről.