Berta Sándor
Kötelező lesz az ujjlenyomat az Európai Unió útleveleiben
Mindez azt jelenti, hogy az európai képviselők végülis, ha nagy vita után is, de megszavazták a különböző biometriai adatok, köztük az ujjlenyomatok kötelező alkalmazását az Európai Unió tagországainak úti okmányaiban.
Az európai konzervatívok és szociáldemokraták nagy többségének köszönhetően az Európai Parlament megszavazta a Coelho-jelentést. A képviselők több módosító indítványt is elfogadtak, így nem az eredetileg tervezett javaslatot szavazta meg az Európai Parlament. Az "Igen" végül csak úgy születhetett meg, hogy - amint azt Otmar Karas, az Osztrák Néppárt (ÖVP) gazdasági szóvivője és európai képviselője elmondta - külön rögzítették azt a kitételt, miszerint a beolvasott adatok nem kerülhetnek egy központi európai adatbázisba. Ez az adatbázis csak akkor kezdhet majd működni, amennyiben az európai uniós tagországok nemzeti adatvédelmi biztosai arról tájékoztatják az Európai Parlamentet, hogy rendelkeznek a központ működésének ellenőrzéséhez szükséges jogokkal.
Az európai képviselők így vágták át azt a gordiuszi csomót, amit a biztonságpolitikai és az adatvédelmi szempontok egyaránt történő figyelembe vétele jelentett. Végül úgy sikerült elfogadni a biztonságpolitikai szempontokat, hogy közben nem sérülnek az európai polgárok adatvédelmi jogai. Az Európai Tanács egyébként már korábban jelezte, hogy mindenképpen megszavazza a jogszabályt, ha elfogadja azt az Európai Parlament, ha nem.
A jelentés elfogadását hátráltatta, hogy időközben számos vita alakult ki, így például több európai képviselő is követelte hogy szabályozzák, mely európai intézmények és hatóságok és milyen mértékben férhetnek hozzá a központi adatbázishoz. Ezenkívül számos politikus azt javasolta, hogy csak akkor lehessen felhasználni a biometriai adatokat, hogy ha egy dokumentum eredetiségét vagy, hogy ha egy adott személy személyazonosságát kell igazolni velük.
A jogszabály az Európai Parlament által elfogadott kiegészítő határozat szerint leghamarabb csak 18 hónap múlva, vagyis 2006 nyarán léphet hatályba. A rendelet nem vonatkozik az Egyesült Királyságra és Írországra (persze ők sem maradnak ki), míg Dánia hat hónapon belül dönti el, hogy magára nézve kötelezően elfogadja-e a jogszabályt.
Az európai konzervatívok és szociáldemokraták nagy többségének köszönhetően az Európai Parlament megszavazta a Coelho-jelentést. A képviselők több módosító indítványt is elfogadtak, így nem az eredetileg tervezett javaslatot szavazta meg az Európai Parlament. Az "Igen" végül csak úgy születhetett meg, hogy - amint azt Otmar Karas, az Osztrák Néppárt (ÖVP) gazdasági szóvivője és európai képviselője elmondta - külön rögzítették azt a kitételt, miszerint a beolvasott adatok nem kerülhetnek egy központi európai adatbázisba. Ez az adatbázis csak akkor kezdhet majd működni, amennyiben az európai uniós tagországok nemzeti adatvédelmi biztosai arról tájékoztatják az Európai Parlamentet, hogy rendelkeznek a központ működésének ellenőrzéséhez szükséges jogokkal.
 Eddig csak a bűnözőknél volt szokás |
A jelentés elfogadását hátráltatta, hogy időközben számos vita alakult ki, így például több európai képviselő is követelte hogy szabályozzák, mely európai intézmények és hatóságok és milyen mértékben férhetnek hozzá a központi adatbázishoz. Ezenkívül számos politikus azt javasolta, hogy csak akkor lehessen felhasználni a biometriai adatokat, hogy ha egy dokumentum eredetiségét vagy, hogy ha egy adott személy személyazonosságát kell igazolni velük.
A jogszabály az Európai Parlament által elfogadott kiegészítő határozat szerint leghamarabb csak 18 hónap múlva, vagyis 2006 nyarán léphet hatályba. A rendelet nem vonatkozik az Egyesült Királyságra és Írországra (persze ők sem maradnak ki), míg Dánia hat hónapon belül dönti el, hogy magára nézve kötelezően elfogadja-e a jogszabályt.
