Alex
1,8 millió magyar internetezik
Tizenöt év feletti honfitársaink mintegy egyötöde, a fővárosban viszont már minden harmadik ember használja a világhálót; a legaktívabb netezők a 15-24 éves fiatalok.
A BellResearch első félév végén rögzített felmérése szerint Magyarországon a 15 év feletti, mintegy 3 millió számítógép-használó közel kétharmada, mintegy 60 százaléka szokott internetezni is. A 8,5 milliós lakossági alapsokaságon belül tehát 21 százalékra tehető a penetrációs mutató, azaz körülbelül 1 millió 800 ezer fő barangol kisebb-nagyobb rendszerességgel a világhálón.
Az internetezés hazai elterjedtségét regionális bontásban elemezve erőteljes eltérésekre mutattak rá a BellResearch kutatói. A legkedvezőtlenebb e szempontból Délkelet-Magyarország helyzete, itt alig 14 százalékra tehető a penetráció - ebben az alacsony PC-használati arány is közrejátszik -, míg a többi vidéki országrészben a lakosok 19-21 százaléka netezik. A legmagasabb, 34 százalékos használati mutatóval a főváros jellemezhető, minden harmadik budapesti az internetezők táborát gyarapítja. A településtípusok szerinti elemzés az előbbiekkel konform eredményeket hozott: míg a megyeszékhelyeken a fővárosihoz hasonlóan alakulnak az arányok, a városokban 18 százalékra tehető a mutató, a községekben viszont csak a lakosság egytizede használja a netet.
A korcsoportokat tekintve intenetezésben - hasonlóan a számítógép-használathoz - a legfiatalabbak járnak az élen. A közép- és felsőfokú iskolák behálózottságának is köszönhetően a 15-24 évesek 55 százaléka használja a világhálót. A penetrációs mutató az életkor növekedésével csökken: a 25-34 éveseknek még átlag feletti hányada internetezik, 45 éves kortól jóval az országos mutató alá esik az arány. E tendenciát jelentős mértékben a számítógép-használat elterjedtségének életkori különbségei határozzák meg; az adott korcsoport PC-használóinak körében is eltérnek az internetezési arányok, de lényegesen enyhébbek - világítanak rá az elemzők.
A kutatók részletesen vizsgálták a jelenleg nem internetező számítógép-használók attitűdjét és motívumait, valamint a jövőre vonatkozó terveket, használati hajlandóságot is. A válaszadók - akik a 15 évesnél idősebb, PC-használó alapsokaságban 1,2 millió főt reprezentálnak - 43 százaléka sehol sem fér hozzá az internethez, a többiek azonban annak ellenére nem használják a világhálót, hogy otthon, munkahelyen vagy iskolában, illetve egyéb helyszíneken lenne lehetőségük erre.
A távolmaradás főbb okai között -az említett hozzáférési korlátok után- az igény, a szükség hiánya, az internetezés költségei és a hozzá nem értés szerepelnek. A válaszadók 27 százaléka nem tartja önmaga számára hasznosnak és szükségesnek az internetet, közel ugyanekkora arányban vélik túlzottan költségesnek a használatot, és minden negyedik számítógép-használót az is visszatartja, hogy nem ért a világháló használatához.
A BellResearch első félév végén rögzített felmérése szerint Magyarországon a 15 év feletti, mintegy 3 millió számítógép-használó közel kétharmada, mintegy 60 százaléka szokott internetezni is. A 8,5 milliós lakossági alapsokaságon belül tehát 21 százalékra tehető a penetrációs mutató, azaz körülbelül 1 millió 800 ezer fő barangol kisebb-nagyobb rendszerességgel a világhálón.
Az internetezés hazai elterjedtségét regionális bontásban elemezve erőteljes eltérésekre mutattak rá a BellResearch kutatói. A legkedvezőtlenebb e szempontból Délkelet-Magyarország helyzete, itt alig 14 százalékra tehető a penetráció - ebben az alacsony PC-használati arány is közrejátszik -, míg a többi vidéki országrészben a lakosok 19-21 százaléka netezik. A legmagasabb, 34 százalékos használati mutatóval a főváros jellemezhető, minden harmadik budapesti az internetezők táborát gyarapítja. A településtípusok szerinti elemzés az előbbiekkel konform eredményeket hozott: míg a megyeszékhelyeken a fővárosihoz hasonlóan alakulnak az arányok, a városokban 18 százalékra tehető a mutató, a községekben viszont csak a lakosság egytizede használja a netet.
A korcsoportokat tekintve intenetezésben - hasonlóan a számítógép-használathoz - a legfiatalabbak járnak az élen. A közép- és felsőfokú iskolák behálózottságának is köszönhetően a 15-24 évesek 55 százaléka használja a világhálót. A penetrációs mutató az életkor növekedésével csökken: a 25-34 éveseknek még átlag feletti hányada internetezik, 45 éves kortól jóval az országos mutató alá esik az arány. E tendenciát jelentős mértékben a számítógép-használat elterjedtségének életkori különbségei határozzák meg; az adott korcsoport PC-használóinak körében is eltérnek az internetezési arányok, de lényegesen enyhébbek - világítanak rá az elemzők.
A kutatók részletesen vizsgálták a jelenleg nem internetező számítógép-használók attitűdjét és motívumait, valamint a jövőre vonatkozó terveket, használati hajlandóságot is. A válaszadók - akik a 15 évesnél idősebb, PC-használó alapsokaságban 1,2 millió főt reprezentálnak - 43 százaléka sehol sem fér hozzá az internethez, a többiek azonban annak ellenére nem használják a világhálót, hogy otthon, munkahelyen vagy iskolában, illetve egyéb helyszíneken lenne lehetőségük erre. A távolmaradás főbb okai között -az említett hozzáférési korlátok után- az igény, a szükség hiánya, az internetezés költségei és a hozzá nem értés szerepelnek. A válaszadók 27 százaléka nem tartja önmaga számára hasznosnak és szükségesnek az internetet, közel ugyanekkora arányban vélik túlzottan költségesnek a használatot, és minden negyedik számítógép-használót az is visszatartja, hogy nem ért a világháló használatához.
Azért kíváncsi vagyok, hogy minek a nagy sávszélesség, ha letöltésen kívül máshol úgy sem érzékeled ?