Hunter

Gyorsabb űrutazást ígér a plazmameghajtás

Ausztrál kutatók szerint új gyorsító technikájuk alkalmazásával felére csökkenthető egy Mars-utazás ideje. Jóslatuk szerint az új technikával egy retúrutazás a Marsra 3 évről 6 hónap és 1 év közötti időre csökkenthető le.

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem fizikai tudományokkal foglalkozó iskolájának kutatói által tervezett új gyorsító eszköz megalkotásához a kutatók rádiójelet küldtek keresztül hidrogéngázon, így ionizálva azt. A rádióhullámnak van egy másik hatása is, elektronlefejtő hatásának következtében túlhevíti, és plazmává alakítja a gázt. Ahhoz hogy ez a meghajtás elég erőt biztosítson egy űrhajónak gyorsan mozgó ionokra van szükség.


Dr. Christine Charles
Az ionok a hangsebesség kétszeresével haladnak, egy mágneses mezőn át hagyva el a hajtóművet, kilövellésük tolja előre az űrhajót. "Felér egy lórúgással" - ismertette a csapat egyik tagja, Dr. Christine Charles. A Mars-utazáshoz az űrhajóknak gyorsabban kell haladniuk, ugyanakkor kevesebb üzemanyagot kell felhasználniuk, mint a jelenlegi hajtóműveknek, nyilatkozta. Jóslata szerint az új technikával egy Föld-Mars-Föld út időtartama 1-3 évről akár 1/2-1 év közötti időre is csökkenhet.

A plazma, mint meghajtás alkalmazása sokkal hatékonyabb a rakéta üzemanyagoknál, melyek folyékony hidrogénből és nitrogénből készülnek. A rakéta üzemanyaggal ellentétben, mely egy rövid, éles lökettel lövi ki az űrhajót, a plazmameghajtás hatékonysága hosszú távon kamatozik, ezért elsősorban a nagytávolságú űrutazásokhoz alkalmazhatók, magyarázta Charles. Az új technikának az egyik nagy előnye, hogy az emberi űrutazások egyik melléktermékét, hidrogént használ fel. A hidrogén akkor keletkezik, amikor az űrhajósok számára a vízből oxigént állít elő az ellátó rendszer.

A gyorsító nem új találmány, a műholdakat megfelelő pozícióba állító hajtóművek több mint 30 éves technikát képviselnek. Ezek a régi eszközök elektródákat használnak, amik korrodálnak, és különleges felszerelésre van szükségük a pozitív ionok semlegesítésére, melyek máskülönben károsítanák az űreszköz kommunikációs felszereléseit. Charles szerint az új kialakításnak nincs szüksége erre a semlegesítő felszerelésre, mivel a melléktermék eleve semleges és nem jelent veszélyt az űrhajó műszereire, ezen felül az új gyorsító nem rendelkezik mozgó alkatrészekkel.


A NASA már több mint hat éve használ plazmatechnikát, a Charles és munkatársai által tervezett plazmahajtómű azonban gyorsabb ionmozgásra képes, mint a NASA modellje. "A lehető legtöbb technikai fejlesztésre van szükség, ha az ember valami olyan rendkívülit akar véghez vinni, mint egy marsutazás" - mondta Charles, hozzátéve, hogy szorosan együttműködnek a NASA-val. A következő lépés az ausztrál kutatók számára hogy szponzort találjanak hajtóművük egy prototípusának elkészítéséhez. "Ha minden jól megy még idén sikerül elkészítenünk a prototípust" - mondta Charles, akinek az európai űrügynökség, az ESA felajánlotta a prototípus tesztelési lehetőségét, melyre remélhetőleg még az év vége előtt sor kerülhet. Az ESA rendelkezik olyan speciális felszereléssel, amivel tesztelhetik a hajtómű erejét, erre Ausztráliában nincs lehetőség.

A kutatók tudják, hogy ki kell találniuk még valamit hajtóművük erejének fokozására, illetve ahhoz, hogy az űrbe kikerülhessen kétévnyi folyamatos tesztelésre lesz szükség. A kutatás még korai szakaszában van, így akár tíz évet is igénybe vehet, mire egy űrhajóba beszerelhetik, mondta Charles.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • MrTressy #47
    hiperhajtómü mikor lesz?:)
  • Deus Ex #42
    Morgen.

    Egyes gázturbinás sugár- és a rakétahajtóművek mindegyikének fúvókája konvergens-divergens kialakítású, ami azt jelenti, hogy egy bizonyos keresztmetszetig szűkül, emiattt gyorsul a benne mozgó gáz áramlási sebessége, majd pedig a minimális keresztmetszetet meghaladva tágul. A kinyerhető tolóerő akkor a legnagyobb, ha a gáz áramlási sebessége a legszűkebb keresztmetszeten épp a kiáramló, ezeregynéhányszáz fokos füstgázra vonatkoztatott hangsebesség értéke. Tehát nem a földi légkörben, tengerszinten, +15 Celsius fokon mérhető kb. 340 m/s, hanem a kiáramló füstgázra számított. Ezért szerelik fel a széles működési tartománnyal rendelkező gázturbinás sugárhajtóműveket a minden üzemmódban optimális keresztmetszetet nyújtó, állítható keresztmetszetű és profilú fúvókával, Gázsebesség-Fokozóval.
    A fentiekből kiinulva gyanítom, hogy a kétszeres hangsebesség itt is a kiáramló, plazmaállapotú gázra számított hangsebességre értendő. Ennek értékét még megbecsülni sem tudom, de erős sejtésem szerint nagyságrendileg haladja meg a 340 m/s-t.

    További kellemest.
  • Marki.. #37
    Azt a hasonlatot írták, hogy az ionhajtóművek akkora hajtóerőt fejtenek ki, mintha egy papírlap nyomná az ember kezét lefele. A cikkből nem derül ki, hogy ez a Plazma hajtómű mekkora hajtóerőt képes kifejteni majd, ha üzemkész lesz, de biztos nem lórugásnyit :)
    A Marsra 3 féle képpen lehet eljutni:
    1 - Ahogy a Spirit és Opportunity is csinálta, akkor mennek a Mars fele, amikor az együtt áll a Földdel és közel van hozzá. Így sokáig tart az utazás és az ottartózkodási idő is nagy.
    2 - Amikor szemben áll a Földdel a Mars. Ekkor már kevesebb a teljes utazási és ottartózkodási idő is, de sokkal nagyobb hajtóerő, gyorsítás és lassítás kell.
    3 - Ugyancsak szembenálláskor, mégnagyobb hajtóerővel (kémiai hajtómű kizárva), ugynevezett "céloz és lő" manőverrel. Igen kicsi utazási és ottartózkodási idő lehetséges.
    Tehát az utazási és ottartózkodási idő jelentősen függ ezektől a módoktól, de mindegyiknek feltétele van.
  • Darth Sith #36
    dede!!
  • [HUN]PAStheLoD #35
    a cikk szép és jó a laikusoknak .. mint én :] is valamennyire .. de legalább történik valami
  • Cat #33
    de ha annyival gyorsit folyamatosan, hónapokon át akkor már nem annyira :>
  • tau ceti #31
    ANU Thruster could take man to Mars
    The dream of manned missions to Mars and beyond could become a reality thanks to plasma technology developed at ANU.

    Research results to be published in the journal Applied Physics Letters this week show that the ANU Helicon Double Layer Thruster (HDLT) can be powered by hydrogen — an otherwise unusable waste product in manned spacecraft.

    The HDLT uses solar electricity from the sun to create a magnetic field through which hydrogen is passed to make a beam of plasma, which powers a ship through space.

    While the plasma thruster has a fraction of the power of the rockets that launch the space shuttle, it uses far less fuel and gets more thrust as a ratio of the fuel it burns, making it ideal for interplanetary missions.

    “The Americans say they want to send men to Mars — this is the technology to take them there,” said the HDLT’s inventor Dr Christine Charles.

    “This thruster gives Australia a fantastic opportunity to be part of the international space race.”

    The ANU team led by Professor Rod Boswell has been in close collaboration with NASA, helping US scientists fix glitches with their own plasma thruster, the Variable Specific Impulse Magnetoplasma Rocket (VASIMR) invented by veteran shuttle astronaut Franklin Chang-Diaz, who visited ANU last year.

    While the technology of plasma thrusters is not new, its popularity has only taken off in recent years, with it being used to help satellites maintain their positions in orbit. However, the NASA VASIMR concept and more recently the ANU HDLT are very recent inventions which may open the door to deep space exploration.

    The ANU thruster has the edge on rival technologies as it is simpler and has been proven to work with hydrogen. Importantly, it also does not emit positively charged ions that could potentially cause a disaster by interfering with a spacecraft’s communications systems.

    “The HDLT is a beautiful piece of physics because it is so simple. It doesn’t need any moving parts,” Dr Charles added.


    http://info.anu.edu.au/mac/Media/Media_Releases/_2004/_270104thruster.asp

    Ahogy elnézem,ez két dologban jelentene előrelépést:hidrogénnel müx,ami mondjuk nagy sebeségre gyorsítható,csak energiaigényes.
    Másrészt,mágneses mezővel gyorsít,és nem kell ionizálni a kiáramló gázt.
    Mondjuk gőzöm sincs,hogy ezt hogy csinálják,de valsz valami elvadutl mágneses efektust hasznának erre.
    Tehát szó sincs benne 30 éve hasznát ionhajtóművekröl,2*-es hangsebeségről meg utazási ídőröl,csak egy űj tipusú cuccrol,ami hidrogént tud használni és nem ionizált gázt lövel ki.
  • Cat #30
    Nembiztos hogy ő a hibás, a cikkben lévő ausztrál linket nézd meg:

    The ions travel at twice the speed of sound, moving out of the thruster via a magnetic field. As the ions shoot out, they accelerate in one direction making the spacecraft move in the other.
  • tau ceti #29
    A műholdakon pedig az utolsó években kezdték el ezt használni,de az alap elgondolás és konstrukció tényleg 50 éves.
  • tau ceti #28
    Ja,és a nagyobb kiáramlási sebessgé max hosszab távon jó,de az utazási ídőt nem mérsékli(sőt,növeli!),mivel azon E.mozgás=m*v^2/2 miatt a sebesség növeléséhez szükséges energia négyzetesen növekszik,így ugyan javul a végsebessgé,de ugyanakkora napelemmel négyzetes összefüggés szerint több ídő alatt éri el.(magyarul:ha 15km/sec-el 1 hónap,30km/sec-el durván két hónap az út,de 1 helyett négy hónapig müx a hajtómű).
    Sajna a természet jobban tudja a fizikát,mint a cikk írója....
    Esetleg arrol lehet szó,hogy kisebb tömegű vagy pár százalékkal nagyobb hatásfokú,esetleg kisebb gyorsítófesz melett nagyob bsebeséget elérni képes ionhajtóművet alkottak.