Berta Sándor
Az európai digitális piaci törvény ellen lobbizik az USA
Washingtonnak azzal van baja, hogy méretükből következően szinte csak saját IT-óriásaira vonatkozna.
A digitális piaci törvény (DMA) részletei tavaly júniusban derültek ki. A digitális szolgáltatásokra vonatkozó törvény (DSA) és a DMA ügyében létrejött 270 jól dokumentált lobbitalálkozó háromnegyedén az ipari képviselői vettek részt és csak a kevesebb, mint egynegyedén voltak jelen a fogyasztóvédők, a szakszervezetek vagy az emberi jogi szervezetek. A legtöbb találkozón a Google és a Facebook, míg a legkevesebben az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezetek Szövetségének (BEUC) a képviselői szerepeltek. A Politico most azt írta, hogy az amerikai kormány arra akarja rávenni az Európai Uniót, hogy a DMA aktuális változatait dolgozza át és a törvénycsomaggal ne csak az amerikai internetes cégeket vegye célkeresztbe.
Washington a lobbianyagában közölte, hogy azt akarja elérni, hogy a szabályozási erőfeszítéseknek az Atlanti-óceán egyik oldalán se legyenek negatív következményei, ne alakuljanak ki kiberbiztonsági kockázatok vagy a technológiai innovációkat érintő károk. Fontos lenne továbbá, hogy a DMA ne legyen diszkriminatív, vagyis ne vonatkozzon szinte kizárólag a tengerentúli cégekre. Az Európai Unió ugyanakkor azzal érvelt, hogy bár a DMA valóban érinti majd az Airbnb-t, az Amazont, az Apple-t, a Facebookot, a Google-t és a Microsoftot, de a hollandiai székhellyel rendelkező Booking.com-ot is.
A DMA többek között a Sideloading nevű gyakorlatot is támogatná, amelynek lényege, hogy a felhasználók az Apple és a Google szoftverboltjain kívül más forrásokból is beszerezhetnek programokat. Emellett egyszerűbb lenne a készülékekre előre feltelepített alkalmazások eltávolítása.
Az amerikai kabinet viszont azt akarja, hogy a DMA előírásai ne vonatkozzanak a keresőkre, a közösségi platformokra és a piacterekre, valamint a beszédasszisztensekre sem. A bírálatok kereszttüzébe került az az elképzelés is, hogy a kiszabható bírság az adott piaci szereplő éves bevételének minimum 4 és maximum 20 százaléka lehetne. Washington legfeljebb 10 százalékos pénzbüntetés kiszabását tartaná elfogadhatónak.
A digitális piaci törvény (DMA) részletei tavaly júniusban derültek ki. A digitális szolgáltatásokra vonatkozó törvény (DSA) és a DMA ügyében létrejött 270 jól dokumentált lobbitalálkozó háromnegyedén az ipari képviselői vettek részt és csak a kevesebb, mint egynegyedén voltak jelen a fogyasztóvédők, a szakszervezetek vagy az emberi jogi szervezetek. A legtöbb találkozón a Google és a Facebook, míg a legkevesebben az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezetek Szövetségének (BEUC) a képviselői szerepeltek. A Politico most azt írta, hogy az amerikai kormány arra akarja rávenni az Európai Uniót, hogy a DMA aktuális változatait dolgozza át és a törvénycsomaggal ne csak az amerikai internetes cégeket vegye célkeresztbe.
Washington a lobbianyagában közölte, hogy azt akarja elérni, hogy a szabályozási erőfeszítéseknek az Atlanti-óceán egyik oldalán se legyenek negatív következményei, ne alakuljanak ki kiberbiztonsági kockázatok vagy a technológiai innovációkat érintő károk. Fontos lenne továbbá, hogy a DMA ne legyen diszkriminatív, vagyis ne vonatkozzon szinte kizárólag a tengerentúli cégekre. Az Európai Unió ugyanakkor azzal érvelt, hogy bár a DMA valóban érinti majd az Airbnb-t, az Amazont, az Apple-t, a Facebookot, a Google-t és a Microsoftot, de a hollandiai székhellyel rendelkező Booking.com-ot is.
A DMA többek között a Sideloading nevű gyakorlatot is támogatná, amelynek lényege, hogy a felhasználók az Apple és a Google szoftverboltjain kívül más forrásokból is beszerezhetnek programokat. Emellett egyszerűbb lenne a készülékekre előre feltelepített alkalmazások eltávolítása.
Az amerikai kabinet viszont azt akarja, hogy a DMA előírásai ne vonatkozzanak a keresőkre, a közösségi platformokra és a piacterekre, valamint a beszédasszisztensekre sem. A bírálatok kereszttüzébe került az az elképzelés is, hogy a kiszabható bírság az adott piaci szereplő éves bevételének minimum 4 és maximum 20 százaléka lehetne. Washington legfeljebb 10 százalékos pénzbüntetés kiszabását tartaná elfogadhatónak.