Marsi oázisra bukkant a Curiosity

A helyszíni vizsgálódás újabb érdekes eredményeket hozott.

A Curiosity 2012 óta rója a Mars dűnéit, pontosabban a Gale-kráterben található Sharp-hegy lábának egyre magasabban elhelyezkedő részeit. Itt az évek során több rendkívül érdekes bejelentésre került sor, most azonban egy ősi oázis nyomaira bukkantak a szakemberek a marsjáró segítségével, amely jobb betekintést nyújt a bolygó régmúltjába.

A JPL hivatalos közleményében arról olvashatunk, hogy a Curiosity a nagyjából 3,5 milliárd évvel ezelőtti állapotokat derítette fel, akkoriban ugyanis a 150 km átmérőjű ősi kráter felszínén kisebb tavacskák helyezkedhettek el, a peremen pedig folyók vize juthatott le a mélyebben fekvő részekre, lassan, fokozatosan üledékkel töltve fel a területet. Ezen vízforrások idővel kiszáradhattak, ez a folyamat pedig egymás után több alkalommal is megismétlődhetett, amire jó bizonyíték a helyszínen talált ásványi só és az üledék keveréke. Itt tehát a nedvesebb időszakokat szárazabb periódusok követték, ahogy arról korábban már mi is írtunk.

A kutatók most azt szeretnék jobban megérteni, hogy ez a folyamat milyen hosszú ideig tartott és pontosan mikor zajlott le. Ahogy a marsjáró egyre magasabbra ér, nemsokára egy olyan területre érünk el, amely sejtésük szerint egy még sokkal szárazabb időszakban jött létre, ezzel pedig alaposan eltér az alacsonyabb régióktól, mind kialakulásának körülményeit, mind pedig a talaj összetételét illetően. Azt már az úgynevezett Sutton-sziget 2017-es vizsgálatát követően felismertük, hogy eltérő klimatikus viszonyok váltogatták egymást, itt azonban a só nem tiszta kristályok formájában van jelen, hanem az üledékkel elkeveredve, ami arra utal, hogy a kristályosodás egy nedvesebb periódusban ment végbe. A dél-amerikai Altiplano-fennsík hasonló körülményeket kínál, az ottani tavak és folyamok szintén erősen függnek a klimatikus viszonyoktól, ami különösen a szárazabb időszakokban válik jól láthatóvá.

Az agyagban gazdag régióból az elkövetkező két évben jutunk majd el a következő célponthoz, amely a szulfátok jelenlétével váltotta ki a kutatók érdeklődését – a jelenlegi helyszín egyfajta átmenetet képezhet, ez utóbbi terület viszont már jóval szárazabb periódusban jött létre, amire nemsokára szintén keressük majd a bizonyítékokat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • rebekakocsis #14
    miért nem kérdezel rá dzsininél vagy cifunál az űrkutatás topikban?
  • quatlander #13
    Nem is a teve hiányzik a képről leginkább, hanem a híres marsi hernyó ami nyomot hagy maga után. A légiósokról nem hallottak már az 1973-es Marsra szállás óta (Secret Manned NASA Mission to Mars in 1973) :)
    Utoljára szerkesztette: quatlander, 2019.10.18. 13:56:36
  • quatlander #12
  • xyl #11
    A pálmafákat sikerült über-dekonspirációs algoritmussal visszahozni, a tevéken és a légiósokon még kell dolgozni...


    Utoljára szerkesztette: xyl, 2019.10.17. 21:58:34
  • Cyberdog #10
    :)))
  • quatlander #9
    ki lettek retusálva, erősen dolgozott a NASA algoritmus. :D
    Utoljára szerkesztette: quatlander, 2019.10.17. 15:37:14
  • t_robert #8
    oázis????? Hol vannak a képen a pálmafák és a tevék????? Esetleg néhány légiós????
  • xyl #7
    "Ezt mind értem, de a képet nem tudom értelmezni... "
    Nyilván egy művész lefestette azt, hogy hogy nézhetett ki akkor, amikor még tavacskák voltak a kráterben.
  • Palinko #6
    Beszéljünk inkább erről:

    https://www.independent.co.uk/life-style/gadgets-and-tech/news/nasa-alien-life-proof-mars-space-viking-lr-a9156001.html
  • Tinman #5
    Erre szokták azt mondani, hogy a Föld teljesen szétbombázva, sugárfertőzötten, lyukas ózonpajzzsal, magas CO2-vel, és megáradt tengerekkel, meg nulla sarkköri jéggel is ezerszer lakhatóbb bolygó, mint a Mars. A hasonló szvsz erős túlzás, kismillió difi van, már egészen az alapoktól. Persze marsjárót tesztelni ilyen helyeken okés, de kb. ennyi.