Berta Sándor

873 szoftverhiba sújtja az F-35 projektet

A hiányosságok ismertek, de a kijavításuk nem csupán időbe, de nagyon sok pénzbe is kerül.

Az amerikai védelmi minisztérium tesztelési és ellenőrzési testülete elkészítette az éves jelentését, amelyben a Lockheed Martin F-35 típusú vadászbombázó repülőgépének eddig feltárt problémái szerepelnek. A listára összesen 837 szoftverhiba került fel, amelyek egy része kritikus. Jó hír, hogy a szakemberek egy éve nem fedeztek fel súlyos hiányosságokat az F-35 repülési tulajdonságaival kapcsolatban. A vadászbombázó repülőgép fejlesztése és gyártása eddig 428 milliárd dollárt emésztett fel.

Az ismert problémák közül 13 került a sürgősen kijavítandó kategóriába. Ezek általában olyan hibák, amelyek masszívan korlátozzák a repülésbiztonságot és a harcképességet. A Pentagon már jelezte, hogy csak akkor ad zöld utat a projekt átfogó, 22 milliárd dolláros negyedik szakaszának, ha ezeket a hiányosságokat a Lockheed Martin mérnökei megoldották. Két hónappal ezelőtt még 917 probléma szerepelt a listán, amelyek közül 15 volt kritikus besorolású. Vagyis úgy tűnik, hogy történt előrelépés, de még mindig van tennivaló.

A jelentésben pozitívumként szerepel, hogy a talált IT-biztonsági hibákat már kijavították. A még meglévő hiányosságok például a fedélzeti gépágyút érintik, amely az illetékesek véleménye szerint a földi célpontok támadásakor nagyon pontatlan, félrehord. Az F-35-ös vadászbombázó repülőgépekből - a problémák ellenére - már több száz darabot szállítottak ki az amerikai fegyveres erőkhöz és más nemzetekhez. A megrendelők között van Japán, Ausztrália és Nagy-Britannia, s az érdeklődők között található Szingapúr és Lengyelország. A javítást lassítja, hogy a fedélzeti operációs rendszer tucatnyi különböző verziója van ezekre telepítve, ezért inkább egy új, közös, mindenki által használható kiadást készítenek.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sequoyah #9
    Persze, az alhir letrehozasa egy dolog.
    De ezek sokkal gyorsabban elhalnanak, ha az ujsagirok azon kivul hogy szorol szora leforditjak, a minimalis faradtsagot vennek hogy legalabb megertsek a cikket, es ellenorizzenek benne 1-2 tenyadatot.

    A fuggetlen ujsagirasnak epp az lenne a lenyege, hogy persze sok a hulye ujsagiro (azaz sok a hulye ember, es az ujsagiro is csak ember, nem szakmaspecifikus ez), de ha ugyanarra a temara rakeresek tobb hiroldalon/ujsagban, akkor a kulonbozo forrasok miatt azert csak kialakul egy kep, vagy legalabb egy felkialtojel a fejemben, hogy ha mindenki mast ir akkor jobb ha en sem vonok meg le konkluziot.
    De ha csak masoljak egymast, akkor aztan tenyleg bezarhatnak minden hiroldalt, mert ennek semmi ertelme... 1 hiba, es mindenhol ugyanazt latom lemasolva mintha valami univerzalis igazsag lenne...

    UI.: Ahhoz kepest hogy "nem ertesz velem egyet" igazabol semmiben nem mondtal nekem ellent, maximum jobban kifejtetted azt amire en is gondoltam...
    Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2020.02.04. 17:03:00
  • leeloodallas #8
    Nem értek veled egyet.
    Ez egy lustaságból/túlterheltségből fakadó "smittpalis" megoldás.

    Az álhírek viszont épp ellenkezőleg, nagyon is pontosan kitalált, előre eltervezett dolgok.

    Az álhírek terjedésének leginkább a sajtóetika/szakértelem hiánya, és legfőképp az emberi ostobaság kedvez.
    Amíg csak nyomtatott sajtó, eseteg rádió létezett, addig nagyon kevesekhez jutott egy egy-egy információ, az is simán lekövethető volt, és ha valami orbitális baromság hangzott el, tudni lehetett, hogy ki mondta.

    Ma a legkevébé barázdált agyú embernek is ott a kezében a mobiltelefon, a legkisebb csomagban is van 10+ tévécsatorna, plusz kis hazánkban az összes állami tévé+rádió azt a hazugságot zengi, amit a csúti teszkósnapóleon csapata kitalál.

    Szinte félre sem lehet ugrani a fizetett hirdetések, ezáltal a közölni kívánt "hírek", információk elől.

    Amíg az első eset pusztán bosszantó, és pusztán egy nagyon vékony réteget érint, az utóbbi rettentően káros, és ország (világ...) szerte kifejti a hatását.
  • leeloodallas #7
    Sok a haszontalan, képzetlen újsígíró. Ahogy sok a haszontalan, képzetlen villanyszerelő, esztergályos, bérszámfejtő, vagy épp orvos.
    És ha ez zavar téged (mondjuk kit nem?...) akkor jobb, ha felkészülsz, hogy ez belátható időn belül csak rosszabb lesz.

    Egyébiránt azért akadnak nagyon jó újságírók is, én speciel azok munkáira korlátozom az olvasásra fordított időmet. Akkor nincs ez az agybaj.
  • molnibalage83 #6
    Itthon újságíró már kvázi nincs, de külföldön sem. Bértollnokok vannak és copy paste. Ahhoz nem kell sok ész.
  • Sequoyah #5
    Az indexen kb szoszerint ugyanez a cikk volt, szoval nem sokat faradozott az SG...:D
    Sejtettem hogy nem ez az egyetlen masolat akkor...


    En feltetlen hive vagyok a szabad es fuggetlen ujsagirasnak, de ilyenkor ha nem is ertek egyet, de legalabb ertem hogy miert is szidjak olyan sokat az ujsagirokat... Ez az esz es kritika nelkuli buta masolas nagyon kedvez az alhirek terjedesenek.
  • molnibalage83 #4
    Fénysebességgel terjed a bloomberg féle megrendelt boeing cikk...
  • Tetsuo #3
    Nem normálisak, ha kijelentik, hogy ennyi és nem több.
  • Sequoyah #2
    A vadászbombázó repülőgép fejlesztése és gyártása eddig 428 milliárd dollárt emésztett fel.

    Tudom hogy szerettek masolni, de azert nem esz nelkul kene. Eddig messze nem koltottek el ennyi penzt. Elkoltottek nagysagrendnyileg 50 milliardot a fejlesztesre, es meg 50 milliardot az eddigi kozel 500db peldany legyartasara, szoval osszesen kb 100 milliardot.

    A 428 milliard az kb az OSSZES gep legyartasanak a koltsege, ami kb 3000 peldanyt jelent, plusz a fenti kutatas-fejlesztes. Ennek a jelentos resze a jovoben esedekes.
    Azt se felejtsuk el, hogy ezt a penzt az elmult 50 evben is rendre elkoltottek, es a jovoben is ugyanugy el fogjak. Ha nem lenne F-35, akkor hasonlo osszegeket elvernenek a regebbi, elavult gepekre.

    Ertelmes beszelgetest akkor lehet folytatni, ha az osszegeknel arrol beszelunk, hogy mennyivel kerul TOBBE mint egy esetleges alternativa, es/vagy korabbi tervek.
  • T_I #1
    Az szinte nulla. Amikor egy később díjnyertes szoftvert fejlesztettem, a csúcsponton meghaladta a hibák, váratlan tennivalók száma az 1000-et. Tehát ez a szoftverírás természete. Egy repülőgép szoftvere akár milliószor bonyolultabb lehet, mint egy sima, un. mezei szoftver. Persze ezeket is ki kell javítani. Ugyanakkor akár 20 vagy 25 év múlva is futhat olyan részre, ahová addig nem, és derül ki hiba, mint nálam is. A szoftver SOHA NINCS KÉSZEN!