SG.hu
Tönkreteheti az általános bojkott a Huawei-t
A Google megtiltotta számukra alkalmazásai használatát, az Intel, a Qualcomm és a Broadcom pedig a jövőben nem szállítanak nekik chipeket.
Donald Trump amerikai elnök a múlt héten szerdán elnöki rendeletet írt alá az Egyesült Államok telekommunikációs hálózatainak védelméről. Pénteken pedig Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma formálisan is megtiltotta amerikai termékek és technológiák eladását a Huawei kínai telekommunikációs óriásvállalatnak. A minisztérium rendelete alapján a Huawei 68 leányvállalata került világszerte feketelistára, kéttucatnyi országban.
Az amerikai szállítók engedelmeskedve a törvénynek azonnali hatállyal felmondták a kínai céggel kötött szerződéseiket. A fent említett trióhoz csatlakozott a Micron memóriagyártó, a német Infineon chipgyártó és a Western Digital is. A Google megvonta a Huaweitől az Android licencét, ezzel jogszerűtlenné téve számára a Google Play szolgáltatásainak és szoftverboltjának használatát, gyakorlatilag kizárva a válallatot az Androidos okostelefonok piacáról. Ugyan az Android nyílt forráskódú részeit továbbra is használhatják, de a szoftverbolt és a natív Google programok, mint például a Google Térkép nélkül elég nehézkes lesz a telefonokat eladni.
Az Intel biztosítja a Huawei szervereihez és notebookjaihoz a processzorokat, míg a Qualcommtól a modemeket és egyéb chipeket kapják. A Bloomberg jelentése szerint azonban a vállalatnak több hónapra elegendő készlete van, és ez alatt talán átállhat saját hálózati termékei használatára vagy valamilyen megállapodásra juthat az amerikai kormányzattal. A német Infineon is óvatos, leállították a szállításokat, a héten tartandó megbeszéléseken dől majd el mit tesznek. A szintén európai Microelectronics egyelőre várakozó álláspontra helyezkedett.
A Huawei régóta számított hasonló lépésre, évek óta fejlesztik házon belül az Android és a Windows alternatíváit. A Microsoft ugyan még nem vágta el a szálakat és még biztosítanak számukra operációs rendszert, de csak idő kérdése az amerikai kormányzati döntésnek behódolás.
A Huawei mindezek ellenére nagyon magabiztos, legalábbis a vezetők ennek mutatják magukat. Ren Zhengfei, a Huawei alapítója a cég központjában Sencsenben a japán médiának adott interjúban hangsúlyozta, hogy vállalata semmilyen illegális dolgot nem követett el. Egyúttal hangot adott annak a meggyőződésének is, hogy az amerikai intézkedéseknek csak korlátozott hatása lesz a Huawei üzletmenetére és kevéssé befolyásolja a cég hosszú távú növekedési kilátásait, mondta a Nikkei Asian Reviewnek. "Semmilyen törvénybe ütközőt nem követtünk el" - fogalmazott a cég vezére az amerikai szankciók bejelentése óta adott első interjújában. "Növekedésünk lelassulhat ugyan, de csak kismértékben" - tette hozzá, megjegyezve, hogy az éves bevétel növekedési üteme valószínűleg 20 százalék alatt lesz.
A Huawei Technologies tavalyi 105 milliárd dolláros (721 milliárd jüan) forgalmával a világ legnagyobb mobil távközlési berendezés gyártója. Tavaly 67 milliárd dollárt fordított alapanyagok és alkatrészek beszerzésére világszerte, ebből 11 milliárd dollár értékben vásárolt amerikai cégektől alkatrészeket. "Az ilyen, az üzleti partnereket fenyegető politika csak kedvét szegi a vállalatoknak ha kockázatvállalásról lenne szó és végül az Egyesült Államok hitelvesztéséhez vezet" - mondta Ren Zhengfei. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Donald Trump kereskedelmi politikája viszont nagyban hozzájárul a kínai gazdasági reformfolyamat felgyorsításához, "és ennek köszönhetően a későbbiekben reményeim szerint javulni fog közöttünk a viszony".
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy vállalata semmilyen téren nem fog engedni Washington nyomásának. "Nem fogunk változtatni sem vezetőségünkön, sem nem fogunk külső felügyeletet elfogadni ahogy a ZTE tette" - mondta, utalva a ZTE ellen tavaly elrendelt amerikai szankciókra, amelyek kis híján csődbe sodorták a kínai technológiai céget. Az alkatrészbeszerzésekről szólva a Huawei vezérigazgatója kijelentette: folytatják saját áramköreik fejlesztését a szankciók hatásának mérséklése érdekében. "Semmi gond" nincs azzal, ha a Qualcomm és más amerikai áramkörgyártók leállítják szállításaikat a Huaweinek. "Fel vagyunk rá készülve" - fogalmazott.
A Huawei-ügy a Kínára gyakorolt kereskedelmi nyomás csak egy szelete
Hasonló hangot ütött meg a Huawei processzorokat tervező és gyártó érdekeltsége, a HiSilicon Technologies elnöke is egy korábbi nyilatkozatában: "évek óta készülünk erre a fordulatra, megvan a B-tervünk". Ren Zhengfei nyilatkozatában határozottan elutasította 5G távközlési berendezések amerikai gyártásának a lehetőségét. "Ha megkérnek rá sem megyünk" - szögezte le.
Mindazonáltal hírek jelentek meg a nemzetközi médiában arról, hogy az Egyesült Államok egyes területeken bizonyos szolgáltatók számára engedményekkel készül enyhíteni a Huawei ellen elrendelt korlátozások hatását. A Reuters hírügynökség értesülése szerint a washingtoni kereskedelmi minisztérium a zavartalan szolgáltatás biztosítása érdekében 90 napra mentesítést készül adni a Huawei egyes ügyfeleinek a szankciók betartása alól. A tilalom ugyanis azt is jelentené, hogy a Huawei nem tudja elvégezni a már telepített távközlési berendezések karbantartását.
Vang Ji kínai külügyminiszter a Reuters hírügynökség beszámolója szerint szombaton telefonbeszélgetésen arra hívta fel Mike Pompeo amerikai külügyminiszter figyelmét, hogy a legutóbb tett amerikai lépések nagyban sértik Kína gazdasági érdekeit és ezért nagyobb önmérsékletre lenne szükség. Megfogalmazása szerint az Egyesült Államok "túl messzire ment" a kereskedelmi vitában. Hangsúlyozta, Kína változatlanul is a tárgyalásos megoldást preferálja, annak azonban egyenlő felek között kell történnie.
Donald Trump amerikai elnök a múlt héten szerdán elnöki rendeletet írt alá az Egyesült Államok telekommunikációs hálózatainak védelméről. Pénteken pedig Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma formálisan is megtiltotta amerikai termékek és technológiák eladását a Huawei kínai telekommunikációs óriásvállalatnak. A minisztérium rendelete alapján a Huawei 68 leányvállalata került világszerte feketelistára, kéttucatnyi országban.
Az amerikai szállítók engedelmeskedve a törvénynek azonnali hatállyal felmondták a kínai céggel kötött szerződéseiket. A fent említett trióhoz csatlakozott a Micron memóriagyártó, a német Infineon chipgyártó és a Western Digital is. A Google megvonta a Huaweitől az Android licencét, ezzel jogszerűtlenné téve számára a Google Play szolgáltatásainak és szoftverboltjának használatát, gyakorlatilag kizárva a válallatot az Androidos okostelefonok piacáról. Ugyan az Android nyílt forráskódú részeit továbbra is használhatják, de a szoftverbolt és a natív Google programok, mint például a Google Térkép nélkül elég nehézkes lesz a telefonokat eladni.
Az Intel biztosítja a Huawei szervereihez és notebookjaihoz a processzorokat, míg a Qualcommtól a modemeket és egyéb chipeket kapják. A Bloomberg jelentése szerint azonban a vállalatnak több hónapra elegendő készlete van, és ez alatt talán átállhat saját hálózati termékei használatára vagy valamilyen megállapodásra juthat az amerikai kormányzattal. A német Infineon is óvatos, leállították a szállításokat, a héten tartandó megbeszéléseken dől majd el mit tesznek. A szintén európai Microelectronics egyelőre várakozó álláspontra helyezkedett.
A Huawei régóta számított hasonló lépésre, évek óta fejlesztik házon belül az Android és a Windows alternatíváit. A Microsoft ugyan még nem vágta el a szálakat és még biztosítanak számukra operációs rendszert, de csak idő kérdése az amerikai kormányzati döntésnek behódolás.
A Huawei mindezek ellenére nagyon magabiztos, legalábbis a vezetők ennek mutatják magukat. Ren Zhengfei, a Huawei alapítója a cég központjában Sencsenben a japán médiának adott interjúban hangsúlyozta, hogy vállalata semmilyen illegális dolgot nem követett el. Egyúttal hangot adott annak a meggyőződésének is, hogy az amerikai intézkedéseknek csak korlátozott hatása lesz a Huawei üzletmenetére és kevéssé befolyásolja a cég hosszú távú növekedési kilátásait, mondta a Nikkei Asian Reviewnek. "Semmilyen törvénybe ütközőt nem követtünk el" - fogalmazott a cég vezére az amerikai szankciók bejelentése óta adott első interjújában. "Növekedésünk lelassulhat ugyan, de csak kismértékben" - tette hozzá, megjegyezve, hogy az éves bevétel növekedési üteme valószínűleg 20 százalék alatt lesz.
A Huawei Technologies tavalyi 105 milliárd dolláros (721 milliárd jüan) forgalmával a világ legnagyobb mobil távközlési berendezés gyártója. Tavaly 67 milliárd dollárt fordított alapanyagok és alkatrészek beszerzésére világszerte, ebből 11 milliárd dollár értékben vásárolt amerikai cégektől alkatrészeket. "Az ilyen, az üzleti partnereket fenyegető politika csak kedvét szegi a vállalatoknak ha kockázatvállalásról lenne szó és végül az Egyesült Államok hitelvesztéséhez vezet" - mondta Ren Zhengfei. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Donald Trump kereskedelmi politikája viszont nagyban hozzájárul a kínai gazdasági reformfolyamat felgyorsításához, "és ennek köszönhetően a későbbiekben reményeim szerint javulni fog közöttünk a viszony".
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy vállalata semmilyen téren nem fog engedni Washington nyomásának. "Nem fogunk változtatni sem vezetőségünkön, sem nem fogunk külső felügyeletet elfogadni ahogy a ZTE tette" - mondta, utalva a ZTE ellen tavaly elrendelt amerikai szankciókra, amelyek kis híján csődbe sodorták a kínai technológiai céget. Az alkatrészbeszerzésekről szólva a Huawei vezérigazgatója kijelentette: folytatják saját áramköreik fejlesztését a szankciók hatásának mérséklése érdekében. "Semmi gond" nincs azzal, ha a Qualcomm és más amerikai áramkörgyártók leállítják szállításaikat a Huaweinek. "Fel vagyunk rá készülve" - fogalmazott.
A Huawei-ügy a Kínára gyakorolt kereskedelmi nyomás csak egy szelete
Hasonló hangot ütött meg a Huawei processzorokat tervező és gyártó érdekeltsége, a HiSilicon Technologies elnöke is egy korábbi nyilatkozatában: "évek óta készülünk erre a fordulatra, megvan a B-tervünk". Ren Zhengfei nyilatkozatában határozottan elutasította 5G távközlési berendezések amerikai gyártásának a lehetőségét. "Ha megkérnek rá sem megyünk" - szögezte le.
Mindazonáltal hírek jelentek meg a nemzetközi médiában arról, hogy az Egyesült Államok egyes területeken bizonyos szolgáltatók számára engedményekkel készül enyhíteni a Huawei ellen elrendelt korlátozások hatását. A Reuters hírügynökség értesülése szerint a washingtoni kereskedelmi minisztérium a zavartalan szolgáltatás biztosítása érdekében 90 napra mentesítést készül adni a Huawei egyes ügyfeleinek a szankciók betartása alól. A tilalom ugyanis azt is jelentené, hogy a Huawei nem tudja elvégezni a már telepített távközlési berendezések karbantartását.
Vang Ji kínai külügyminiszter a Reuters hírügynökség beszámolója szerint szombaton telefonbeszélgetésen arra hívta fel Mike Pompeo amerikai külügyminiszter figyelmét, hogy a legutóbb tett amerikai lépések nagyban sértik Kína gazdasági érdekeit és ezért nagyobb önmérsékletre lenne szükség. Megfogalmazása szerint az Egyesült Államok "túl messzire ment" a kereskedelmi vitában. Hangsúlyozta, Kína változatlanul is a tárgyalásos megoldást preferálja, annak azonban egyenlő felek között kell történnie.