Berta Sándor
A Google a szabad internetet, a Facebook a demokráciát fenyegeti
A Mozilla Alapítvány ügyvezetője szerint ez a helyzet.
"A web kezdetén létezett az a forradalmi ötlet, hogy minden ember minden dolgot nyilvánosságra hozhatott és azok minden böngészőben ugyanúgy néztek ki. Mindez annak volt köszönhető, hogy az internet nyelvét bárki megtanulhatta, az ugyanis nyílt forráskódú volt. Hosszú időn át több böngészőmotor is létezett, amelyek meghatározták, hogy mit tehetünk online. De a Google egy idő után egyre befolyásosabb lett és most már a világháló nagy részét ellenőrzi. S most a Microsoft még több hatalmat adott neki, azzal a döntésével, hogy az Edge böngésző is a Chromiumra fog épülni."
"A webes konszern meghatározhatja, hogy miként működjön a világháló és senki nincs, aki megkérdőjelezné a döntéseit. A Google nem rossz, de ha egy vállalatnak ennyi hatalma van, az mindig kockázatos. A társaság gyakorlatilag az online életünk szinte teljes infrastruktúráját ellenőrzi. A Firefoxszal megpróbálunk egy ellenpólust képezni, de még úgy is nehéz a Google vetélytársává válni, hogy 300 millió felhasználó áll mögöttünk. Az óriáscég többé vagy kevésbé azt teheti, amit csak akar."
" A Chrome a legjobb úton halad afelé, hogy a 15 vagy 20 évvel ezelőtti Internet Explorerré váljon. De azt nehéz elképzelni, hogy hasonló sorsra is fog jutni. Van ugyanis egy nagy különbség: a program mélyen integrálva van a többi Google-szolgáltatásba. A Chrome-használók be vannak zárva és a vállalat nem akarja, hogy más böngészőre váltsanak. A Google látja azt, amit több milliárd ember online tesz és rendkívül sok adatot gyűjt. Ez pedig veszélyes mind a tisztességes piaci versenyre, mind a világhálóra nézve" - ecsetelte Mark Surman.
A menedzser kiemelte, hogy a Firefox ugyanolyan gyors és megbízható, mint a Chrome, másrészt alapjaiban különbözik attól, mert tiszteletben tartja és védi a magánéletet. Ez utóbbi pedig azért lehetséges, mert egy nonprofit szervezet áll a szoftver mögött és az adatokat nem teszi pénzzé. Mindez bosszantja az ágazat néhány szereplőjét, hiszen nekik a felhasználók számítanak és nem a részvényesek. Jobban meg tudják védeni az embereket a megfigyeléstől, ellenőrzéstől, mert a gazdasági érdekeik teljesen más jellegűek.
A Mozilla Alapítvány ügyvezetője hozzátette, hogy az egy nehéz kérdés, hogy a Google felelősségteljes-e vagy visszaél a hatalmával. Végső soron a válasz nem is igazán meghatározó. Még, ha a Google nem is akar visszaélni a piaci hatalmával, de akkor is használja azt és hatalmas. Elég csak az AMP projektre gondolni: a formátum segítségével a honlapok gyorsabban betöltődnek és ezt egy jó dolognak lehetne tartani, mert a világháló könnyebben hozzáférhetővé válhat. De azt is lehet mondani, hogy így átváltoztatható a World Wide Web és Google Web lehet.
"Az Android valóban nyílt forráskódú és felhasználható arra, hogy valaki elkészítse annak alapján az operációs rendszerét, éppúgy, ahogy mi is tettük a Firefox OS esetében. S ez jó dolog. De ennek nincs köze ahhoz az Androidhoz, amelyet a felhasználók ismernek. A kód szorosan összekapcsolt adatokból és szolgáltatásokból áll. Amennyiben én az Androidra gondolok, akkor a Google Térképre, a Google-fiókra és a Play Store platformra, valamint annak alkalmazás-ökorendszerére gondolok" - fejtette ki Mark Surman.
A menedzser elismerte, hogy a Firefox OS esetében biztos, hogy ők is sok hibát követtek el. A Microsoft, a Nokia és a BlackBerry valószínűleg ugyanezt mondanák. Sok olyan vállalkozás van, amely szeretne megjelenni és megmaradni a mobil operációs rendszerek piacán, de ez mégis kizárólag a Google-Apple duónak sikerült. A Firefox OS-nek voltak hibái, de igazából már a kezdetek óta nem volt esélye a piacon. Egy olyan világban élünk, ahol a hardver és a szoftver szorosan kapcsolódik egymáshoz. Aki pénzt ad ki egy szoftverboltban és a vásárlásokat az egyik fiókjához köti, az többet nem fog más rendszerre váltani. Ezért is nehezen elképzelhető, hogy valaki felkavarja az okostelefon-piacot. S ezért volt messze a Mozilla is attól, hogy akár csak átmenetileg is versenyképes legyen a nagy piaci szereplőkkel. Egyszerűen túl sok hatalom van túl kevés kézben.
A Mozilla Alapítvány ügyvezetője kitért arra is, hogy a Google és a Facebook közül az utóbbi a "hangosabb" fenyegetés, egyszerűen azért, mert nagyon nagy hatással van a közösségi életünkre. A keresései 80 százaléka esetében a DuckDuck Go szolgáltatást használja, de ha például megpróbál teljesen lemondani a Facebookról, az Instagramról és a WhatsAppról, akkor az befolyásolja a magánéletét. Úgy lehetne összefoglalni a dolgot, hogy a Google a szabad internetet fenyegeti, míg a Facebook a demokráciát és a közösségi békét.
A megoldást az jelentheti, hogy - amikor csak lehet - alternatívákat kell alkalmazni. Egyre több olyan szolgáltatás és termék van, amelynél van választási lehetőség. A népszerű termék nem mindig jobb is. Független fejlesztőket és nyílt forráskódú programokat kell keresni. Emellett fontos, hogy a felhasználók kritikusak legyenek, mert a cégek reagálnak az ügyfeleik nyomására. Olyan hangosnak kell lenni, hogy azt már kénytelenek legyenek meghallani.
"Az internet nagyszerű lehetőségeket kínál nekünk és szabadságot. Mindez hihetetlenül értékes, ezt a szabadságot meg kell védenünk. De eközben realisztikusnak kell lennünk: ha az emberiség online van, akkor a problémái is ott tükröződnek vissza és a problémákkal foglalkoznunk kell. Így a propagandával is, a dezinformációs kampányokkal, a gyűlölettel és a rasszizmussal. E dolgokra viszont nem lehet válasz a szabadság korlátozása. A megfelelő válasz egy kiegyensúlyozott, integráló és igazságos társadalom felépítése" - szögezte le Mark Surman.
"A web kezdetén létezett az a forradalmi ötlet, hogy minden ember minden dolgot nyilvánosságra hozhatott és azok minden böngészőben ugyanúgy néztek ki. Mindez annak volt köszönhető, hogy az internet nyelvét bárki megtanulhatta, az ugyanis nyílt forráskódú volt. Hosszú időn át több böngészőmotor is létezett, amelyek meghatározták, hogy mit tehetünk online. De a Google egy idő után egyre befolyásosabb lett és most már a világháló nagy részét ellenőrzi. S most a Microsoft még több hatalmat adott neki, azzal a döntésével, hogy az Edge böngésző is a Chromiumra fog épülni."
"A webes konszern meghatározhatja, hogy miként működjön a világháló és senki nincs, aki megkérdőjelezné a döntéseit. A Google nem rossz, de ha egy vállalatnak ennyi hatalma van, az mindig kockázatos. A társaság gyakorlatilag az online életünk szinte teljes infrastruktúráját ellenőrzi. A Firefoxszal megpróbálunk egy ellenpólust képezni, de még úgy is nehéz a Google vetélytársává válni, hogy 300 millió felhasználó áll mögöttünk. Az óriáscég többé vagy kevésbé azt teheti, amit csak akar."
" A Chrome a legjobb úton halad afelé, hogy a 15 vagy 20 évvel ezelőtti Internet Explorerré váljon. De azt nehéz elképzelni, hogy hasonló sorsra is fog jutni. Van ugyanis egy nagy különbség: a program mélyen integrálva van a többi Google-szolgáltatásba. A Chrome-használók be vannak zárva és a vállalat nem akarja, hogy más böngészőre váltsanak. A Google látja azt, amit több milliárd ember online tesz és rendkívül sok adatot gyűjt. Ez pedig veszélyes mind a tisztességes piaci versenyre, mind a világhálóra nézve" - ecsetelte Mark Surman.
A menedzser kiemelte, hogy a Firefox ugyanolyan gyors és megbízható, mint a Chrome, másrészt alapjaiban különbözik attól, mert tiszteletben tartja és védi a magánéletet. Ez utóbbi pedig azért lehetséges, mert egy nonprofit szervezet áll a szoftver mögött és az adatokat nem teszi pénzzé. Mindez bosszantja az ágazat néhány szereplőjét, hiszen nekik a felhasználók számítanak és nem a részvényesek. Jobban meg tudják védeni az embereket a megfigyeléstől, ellenőrzéstől, mert a gazdasági érdekeik teljesen más jellegűek.
A Mozilla Alapítvány ügyvezetője hozzátette, hogy az egy nehéz kérdés, hogy a Google felelősségteljes-e vagy visszaél a hatalmával. Végső soron a válasz nem is igazán meghatározó. Még, ha a Google nem is akar visszaélni a piaci hatalmával, de akkor is használja azt és hatalmas. Elég csak az AMP projektre gondolni: a formátum segítségével a honlapok gyorsabban betöltődnek és ezt egy jó dolognak lehetne tartani, mert a világháló könnyebben hozzáférhetővé válhat. De azt is lehet mondani, hogy így átváltoztatható a World Wide Web és Google Web lehet.
"Az Android valóban nyílt forráskódú és felhasználható arra, hogy valaki elkészítse annak alapján az operációs rendszerét, éppúgy, ahogy mi is tettük a Firefox OS esetében. S ez jó dolog. De ennek nincs köze ahhoz az Androidhoz, amelyet a felhasználók ismernek. A kód szorosan összekapcsolt adatokból és szolgáltatásokból áll. Amennyiben én az Androidra gondolok, akkor a Google Térképre, a Google-fiókra és a Play Store platformra, valamint annak alkalmazás-ökorendszerére gondolok" - fejtette ki Mark Surman.
A menedzser elismerte, hogy a Firefox OS esetében biztos, hogy ők is sok hibát követtek el. A Microsoft, a Nokia és a BlackBerry valószínűleg ugyanezt mondanák. Sok olyan vállalkozás van, amely szeretne megjelenni és megmaradni a mobil operációs rendszerek piacán, de ez mégis kizárólag a Google-Apple duónak sikerült. A Firefox OS-nek voltak hibái, de igazából már a kezdetek óta nem volt esélye a piacon. Egy olyan világban élünk, ahol a hardver és a szoftver szorosan kapcsolódik egymáshoz. Aki pénzt ad ki egy szoftverboltban és a vásárlásokat az egyik fiókjához köti, az többet nem fog más rendszerre váltani. Ezért is nehezen elképzelhető, hogy valaki felkavarja az okostelefon-piacot. S ezért volt messze a Mozilla is attól, hogy akár csak átmenetileg is versenyképes legyen a nagy piaci szereplőkkel. Egyszerűen túl sok hatalom van túl kevés kézben.
A Mozilla Alapítvány ügyvezetője kitért arra is, hogy a Google és a Facebook közül az utóbbi a "hangosabb" fenyegetés, egyszerűen azért, mert nagyon nagy hatással van a közösségi életünkre. A keresései 80 százaléka esetében a DuckDuck Go szolgáltatást használja, de ha például megpróbál teljesen lemondani a Facebookról, az Instagramról és a WhatsAppról, akkor az befolyásolja a magánéletét. Úgy lehetne összefoglalni a dolgot, hogy a Google a szabad internetet fenyegeti, míg a Facebook a demokráciát és a közösségi békét.
A megoldást az jelentheti, hogy - amikor csak lehet - alternatívákat kell alkalmazni. Egyre több olyan szolgáltatás és termék van, amelynél van választási lehetőség. A népszerű termék nem mindig jobb is. Független fejlesztőket és nyílt forráskódú programokat kell keresni. Emellett fontos, hogy a felhasználók kritikusak legyenek, mert a cégek reagálnak az ügyfeleik nyomására. Olyan hangosnak kell lenni, hogy azt már kénytelenek legyenek meghallani.
"Az internet nagyszerű lehetőségeket kínál nekünk és szabadságot. Mindez hihetetlenül értékes, ezt a szabadságot meg kell védenünk. De eközben realisztikusnak kell lennünk: ha az emberiség online van, akkor a problémái is ott tükröződnek vissza és a problémákkal foglalkoznunk kell. Így a propagandával is, a dezinformációs kampányokkal, a gyűlölettel és a rasszizmussal. E dolgokra viszont nem lehet válasz a szabadság korlátozása. A megfelelő válasz egy kiegyensúlyozott, integráló és igazságos társadalom felépítése" - szögezte le Mark Surman.
