Berta Sándor
Álinformációk ellen harcol a WhatsApp
Az Indiában és Mianmarban terjesztett álhírek számos erőszakos cselekményhez vezettek, ezért nehezítik az üzenetek továbbításának lehetőségét.
Indiában a pletykák és az álinformációk miatt többször is spontán csoportok jöttek létre, amelyek aztán bűnösnek hitt ártatlan emberek ellen hajtottak végre erőszakos cselekményeket. Ezek feltételezett gyerekrablókról és gyilkosokról szólnak, melyeket látva egyes falvakban egyszerűen agyonverték az éppen arra járó idegeneket. Indonéziában, Mianmarban és Sri Lankán hasonló önbíráskodási esetek történtek, amelyek muzulmánok ellen irányultak. Az üzenetek terjesztési csatornája a WhatsApp volt.
A Facebook leányvállalata hogy elkerülje a hatósági beavatkozást úgy döntött, hogy fellép a jelenség ellen, de egy olyan problémával szembesült, amely egyúttal az alkalmazás központi funkcióját is jelenti: 2016 áprilisa óta mindegyik továbbított üzenetnél végpontok közötti titkosítást alkalmaznak, így azokat csak a küldő és a címzett tudja megnyitni. A tartalmak ellenőrzése tehát nem lehetséges. Ezért egy tesztelés keretében a WhatsApp most megpróbálja legalább megfékezni az álinformációk terjesztését.
Eddig a szolgáltatás segítségével több mint 250 kapcsolati pont és csoport között lehet egy időben tartalmakat továbbítani, azaz ennyi embernek volt továbbítható egy bejegyzés. Ezt a számot korlátozták le globális viszonylatban húszra, míg Indiában ötre. A dél-ázsiai országban ráadásul megszüntették azt a gombot is, amellyel rendkívül egyszerűen lehetett továbbítani a videókat és a digitális fotókat.
A WhatsApp egyik szóvivője megerősítette, hogy különböző intézkedésekkel harcolnak az erőszakos cselekmények ellen, például jelölni kezdték a továbbított tartalmakat, hogy így jelezzék az adott üzenetet nem a feladó hozta létre. Ezek a módszerek ugyanakkor legfeljebb a továbbított hírek terjesztésének lassítására alkalmasak. A szöveges üzeneteket ezentúl is bárki egyszerűen lemásolhatja, majd elküldheti a címjegyzékében szereplő összes személynek és ebben az esetben ez nem is számít automatikus továbbításnak.
Indiában a pletykák és az álinformációk miatt többször is spontán csoportok jöttek létre, amelyek aztán bűnösnek hitt ártatlan emberek ellen hajtottak végre erőszakos cselekményeket. Ezek feltételezett gyerekrablókról és gyilkosokról szólnak, melyeket látva egyes falvakban egyszerűen agyonverték az éppen arra járó idegeneket. Indonéziában, Mianmarban és Sri Lankán hasonló önbíráskodási esetek történtek, amelyek muzulmánok ellen irányultak. Az üzenetek terjesztési csatornája a WhatsApp volt.
A Facebook leányvállalata hogy elkerülje a hatósági beavatkozást úgy döntött, hogy fellép a jelenség ellen, de egy olyan problémával szembesült, amely egyúttal az alkalmazás központi funkcióját is jelenti: 2016 áprilisa óta mindegyik továbbított üzenetnél végpontok közötti titkosítást alkalmaznak, így azokat csak a küldő és a címzett tudja megnyitni. A tartalmak ellenőrzése tehát nem lehetséges. Ezért egy tesztelés keretében a WhatsApp most megpróbálja legalább megfékezni az álinformációk terjesztését.
Eddig a szolgáltatás segítségével több mint 250 kapcsolati pont és csoport között lehet egy időben tartalmakat továbbítani, azaz ennyi embernek volt továbbítható egy bejegyzés. Ezt a számot korlátozták le globális viszonylatban húszra, míg Indiában ötre. A dél-ázsiai országban ráadásul megszüntették azt a gombot is, amellyel rendkívül egyszerűen lehetett továbbítani a videókat és a digitális fotókat.
A WhatsApp egyik szóvivője megerősítette, hogy különböző intézkedésekkel harcolnak az erőszakos cselekmények ellen, például jelölni kezdték a továbbított tartalmakat, hogy így jelezzék az adott üzenetet nem a feladó hozta létre. Ezek a módszerek ugyanakkor legfeljebb a továbbított hírek terjesztésének lassítására alkalmasak. A szöveges üzeneteket ezentúl is bárki egyszerűen lemásolhatja, majd elküldheti a címjegyzékében szereplő összes személynek és ebben az esetben ez nem is számít automatikus továbbításnak.