Gyurkity Péter
NASA: a Hold után jön csak a Mars
Ismét a Hold az elsődleges célpont, ezután jöhet a vörös bolygó.
Azt már gyakorlatilag Trump megválasztása óta tudjuk, hogy a NASA menetrendjében komoly változásokra számíthatunk. Ezek közül néhányat be is jelentettek, az év elején pedig mi is jeleztük, hogy a klímakutatás helyett a Hold kerülhet a célkeresztbe, most azonban tovább finomították a terveket.
Az ügynökség hivatalos oldalán közzétett bejelentés szerint valóban a Hold lesz az elsődleges célpont, amelynek ismételt elérése kiemelt szempont, ezt azonban az elkövetkező években a magánszektor bevonásával, kereskedelmi és nemzeti célok együttes kijelölésével valósítanák meg. A Hold megkerülése, valamint az újabb eszközök felszínre küldése mellett űrhajósok is szerepet kapnak majd itt, miközben az alacsony orbitális pályán való repülést egyre inkább átengednék a privát szegmens szereplőinek (lásd SpaceX és Blue Origin). A Nemzetközi Űrállomás közvetlen támogatását legkésőbb 2025-ig lezárnák, innentől kezdve ez is a magánszektorra hárulhat, de ehhez a részletes tervek kidolgozására lesz szükség. Az évente 3 milliárd dollárt felemésztő ISS a jövőben még több nemzetközi látogatót fogadhat majd.
A Space Launch System, vagyis az SLS első repülése 2020-ban jöhet el, az Exploration Mission-1 keretében egy legénység nélküli Orion kapszula repülhet majd a Holdhoz. Ezt 3 évvel később követné az EM-2, immár legénységgel, akik a Holdat kerülnék meg, eközben azonban megindul majd a munka, hogy a magáncégek bevonásával dolgozzák ki az egyéb terveket, így például a Lunar Orbital Platform-Gateway (LOP-G) kiépítését, amely 2022-ben indulhat meg, de 2020-tól zajlik majd a magáncégek landolóegységeinek fellövése is. A vörös bolygóra újabb marsjárót (2020) küldenének, az ezt követő időszakban pedig az LOP-G szolgál majd közbenső állomásként, a még hosszabb és még bonyolultabb küldetések kiszolgálása érdekében.
Jól látszik, hogy a Mars továbbra is csak a távlati tervekben szerepel, itt az SLS és az Orion párosának megfelelő szereplésére lesz először szükség.
Azt már gyakorlatilag Trump megválasztása óta tudjuk, hogy a NASA menetrendjében komoly változásokra számíthatunk. Ezek közül néhányat be is jelentettek, az év elején pedig mi is jeleztük, hogy a klímakutatás helyett a Hold kerülhet a célkeresztbe, most azonban tovább finomították a terveket.
Az ügynökség hivatalos oldalán közzétett bejelentés szerint valóban a Hold lesz az elsődleges célpont, amelynek ismételt elérése kiemelt szempont, ezt azonban az elkövetkező években a magánszektor bevonásával, kereskedelmi és nemzeti célok együttes kijelölésével valósítanák meg. A Hold megkerülése, valamint az újabb eszközök felszínre küldése mellett űrhajósok is szerepet kapnak majd itt, miközben az alacsony orbitális pályán való repülést egyre inkább átengednék a privát szegmens szereplőinek (lásd SpaceX és Blue Origin). A Nemzetközi Űrállomás közvetlen támogatását legkésőbb 2025-ig lezárnák, innentől kezdve ez is a magánszektorra hárulhat, de ehhez a részletes tervek kidolgozására lesz szükség. Az évente 3 milliárd dollárt felemésztő ISS a jövőben még több nemzetközi látogatót fogadhat majd.
A Space Launch System, vagyis az SLS első repülése 2020-ban jöhet el, az Exploration Mission-1 keretében egy legénység nélküli Orion kapszula repülhet majd a Holdhoz. Ezt 3 évvel később követné az EM-2, immár legénységgel, akik a Holdat kerülnék meg, eközben azonban megindul majd a munka, hogy a magáncégek bevonásával dolgozzák ki az egyéb terveket, így például a Lunar Orbital Platform-Gateway (LOP-G) kiépítését, amely 2022-ben indulhat meg, de 2020-tól zajlik majd a magáncégek landolóegységeinek fellövése is. A vörös bolygóra újabb marsjárót (2020) küldenének, az ezt követő időszakban pedig az LOP-G szolgál majd közbenső állomásként, a még hosszabb és még bonyolultabb küldetések kiszolgálása érdekében.
Jól látszik, hogy a Mars továbbra is csak a távlati tervekben szerepel, itt az SLS és az Orion párosának megfelelő szereplésére lesz először szükség.