Berta Sándor
Kína előretörésére figyelmeztetett Eric Schmidt
Az ázsiai állam meghatározó akar lenni a mesterséges intelligencia területén. Az Alphabet ügyvezető igazgatója úgy vélte, hogy nem szabad lebecsülni Kína terveit.
A menedzser kijelentette, hogy a kínaiak éppen azon dolgoznak, hogy a technológiát mind kereskedelmi, mind katonai célokra felhasználják, s ennek számos lehetséges következménye lehet. Eric Schmidt konkrétan a kínai mesterséges intelligencia tervre hivatkozott, amelynek lényege, hogy az ázsiai ország 2030-ra globális vezető legyen a technológia területén. Ezzel párhuzamosan az Alphabet ügyvezető igazgatója kritizálta azt, hogy az USA a mesterséges intelligencia esetében túl keveset költ az alapvető kutatásokra.
Bírálta az Amerikai Egyesült Államok migrációs politikáját is, mondván a legjobb szakértők közül néhány olyan országokban van, ahonnan nem akarják beengedni az embereket az USA-ba. "Azt akarják talán a vezetők, hogy ők máshol alkossanak meg mesterséges intelligencia rendszereket?" - tette fel a kérdést. Iránban például több kiváló számítógépes szakember van és ő azt szeretné, ha ezek inkább a tengerentúlon, konkrétan az Alphabet és a Google számára dolgoznának.
A menedzser rámutatott, hogy az USA az ezen a területen megvalósított fejlesztésekből, előrelépésekből nem csupán gazdaságilag, hanem katonailag is profitálhat, s fontos lenne, hogy ez meg is valósuljon. Amennyiben ugyanis ez nem történik meg, akkor az Amerikai Egyesült Államok a következő öt évben ugyan vezető marad, de utána Kína "rendkívül gyorsan" felzárkózik majd mellé.
Schmidt szerint az általános mesterséges intelligenciától, vagyis egy az emberi agyat meghaladó vagy azzal legalább egyenértékű számítógéptől, még nagyon messze vagyunk. Az Alphabetnek viszont jó szakemberekkel nagyobb esélye van arra, hogy ezt a technológiát megalkossa. Meggyőződése, hogy amennyiben valaki sikerrel jár szuperintelligencia terén, akkor az csak a londoni leányvállalatuk, a Deep Mind lehet.
A menedzser kijelentette, hogy a kínaiak éppen azon dolgoznak, hogy a technológiát mind kereskedelmi, mind katonai célokra felhasználják, s ennek számos lehetséges következménye lehet. Eric Schmidt konkrétan a kínai mesterséges intelligencia tervre hivatkozott, amelynek lényege, hogy az ázsiai ország 2030-ra globális vezető legyen a technológia területén. Ezzel párhuzamosan az Alphabet ügyvezető igazgatója kritizálta azt, hogy az USA a mesterséges intelligencia esetében túl keveset költ az alapvető kutatásokra.
Bírálta az Amerikai Egyesült Államok migrációs politikáját is, mondván a legjobb szakértők közül néhány olyan országokban van, ahonnan nem akarják beengedni az embereket az USA-ba. "Azt akarják talán a vezetők, hogy ők máshol alkossanak meg mesterséges intelligencia rendszereket?" - tette fel a kérdést. Iránban például több kiváló számítógépes szakember van és ő azt szeretné, ha ezek inkább a tengerentúlon, konkrétan az Alphabet és a Google számára dolgoznának.
A menedzser rámutatott, hogy az USA az ezen a területen megvalósított fejlesztésekből, előrelépésekből nem csupán gazdaságilag, hanem katonailag is profitálhat, s fontos lenne, hogy ez meg is valósuljon. Amennyiben ugyanis ez nem történik meg, akkor az Amerikai Egyesült Államok a következő öt évben ugyan vezető marad, de utána Kína "rendkívül gyorsan" felzárkózik majd mellé.
Schmidt szerint az általános mesterséges intelligenciától, vagyis egy az emberi agyat meghaladó vagy azzal legalább egyenértékű számítógéptől, még nagyon messze vagyunk. Az Alphabetnek viszont jó szakemberekkel nagyobb esélye van arra, hogy ezt a technológiát megalkossa. Meggyőződése, hogy amennyiben valaki sikerrel jár szuperintelligencia terén, akkor az csak a londoni leányvállalatuk, a Deep Mind lehet.