Berta Sándor
Az állami szférába nehéz hackereket toborozni
A német hírszerzés IT-szakértőket keres, de alig vannak jelentkezők. Lehet hazaszeretetre és hasonlókra hivatkozni, de ha nincs pénz...
Az állami hivatalok nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a biztonsági szakemberek a versenyszférában akár egy hónap alatt megkereshetik azt az összeget, amit az állam szolgálatában csak egy év alatt. Így pedig nehéz versenyképes ajánlatokkal előrukkolni. Az USA-ban például az olyan felsővezetők, mint Keith Alexander, az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatalának (NSA) volt vezetője is megjelennek a hackerkongresszusokon, hogy a szervezetekhez csábítsák a legtehetségesebb és a legjobb szakértőket, emellett az állam nem sajnálja a pénzt sem. Máshol ez közel sem így működik: Németországban például a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) és a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) is hackereket toborozna, de nem tud. Feladat lenne bőven: a politikusok az azonnali üzenetküldők titkosításait is feltörnék és január elseje óta korlátlanul szerezhet adatokat a belföldi és külföldi távközlési forgalomból, azokat hat hónapon át tárolhatja és megoszthatja harmadik féllel.
Nincs jobb helyzetben a január elsejével létrehozott ZITIS nevű hivatal sem, amelynek képesnek kellene lennie a kódok feltörésére, a sebezhetőségek kihasználására és a trójai programok kifejlesztésére. A ZITIS-nek az ilyen feladatok végrehajtásában segítenie kellene a többi hivatalt is. Nos, a valóságban még mindig szinte üres a szervezet székháza, amely München-Beubibergben, a Bundeswehr Egyetem területén található. Pedig a tervek szerint már 120 etikus hackernek kellene ott dolgoznia, 2020-ig pedig 400-ra kellene növelni a munkatársak számát.
Az okok között van, hogy a magánszektorban sokkal többet lehet keresni, sokkal jobbak a munkakörülmények, lazább a légkör, továbbá nincs akkora bürokrácia sem. S akkor olyan problémákról még szó sem esett, mint a tartományi titkosszolgálatok háttérbe szorítása; Thüringiában például a helyi BKA épületében mindössze három internetezésre alkalmas számítógépen dolgozott 6-7 szakértő és most a legnagyobb feladat a gyors internetelérések bekötése.
Csak a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) az elmúlt három évben több száz új munkahelyet akart létrehozni és ehhez kérte a német kormány segítségét. Az indoklás alapján szükség van a plusz munkaerőre ahhoz, hogy a BfV lépést tudjon tartani a rendkívül gyors műszaki fejlődéssel. Hans-Georg Maaßen, a BfV elnöke bevetett egy utolsó dolgot: a felvett szakemberek akár a magánszektorban dolgozók számára illegális dolgot is megtehetnek. Egy tíz éven át az állami szolgálatban lévő szakember megerősítette az állítást, mondván az iparban munkát vállalók gyorsan eljutnak a jogi határokig, az állami szervek viszont tovább is mehetnek.
Gyakori, hogy a hivatalok egymástól csábítanak át munkatársakat. Amennyiben nincs elég új szakértő, akkor a régieket próbálják meg vagy visszacsábítani vagy továbbképezni. Az idő közben egyre fogy és a bűnözők közben nyugodtan tehetik a dolgukat.
Az állami hivatalok nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a biztonsági szakemberek a versenyszférában akár egy hónap alatt megkereshetik azt az összeget, amit az állam szolgálatában csak egy év alatt. Így pedig nehéz versenyképes ajánlatokkal előrukkolni. Az USA-ban például az olyan felsővezetők, mint Keith Alexander, az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatalának (NSA) volt vezetője is megjelennek a hackerkongresszusokon, hogy a szervezetekhez csábítsák a legtehetségesebb és a legjobb szakértőket, emellett az állam nem sajnálja a pénzt sem. Máshol ez közel sem így működik: Németországban például a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) és a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) is hackereket toborozna, de nem tud. Feladat lenne bőven: a politikusok az azonnali üzenetküldők titkosításait is feltörnék és január elseje óta korlátlanul szerezhet adatokat a belföldi és külföldi távközlési forgalomból, azokat hat hónapon át tárolhatja és megoszthatja harmadik féllel.
Nincs jobb helyzetben a január elsejével létrehozott ZITIS nevű hivatal sem, amelynek képesnek kellene lennie a kódok feltörésére, a sebezhetőségek kihasználására és a trójai programok kifejlesztésére. A ZITIS-nek az ilyen feladatok végrehajtásában segítenie kellene a többi hivatalt is. Nos, a valóságban még mindig szinte üres a szervezet székháza, amely München-Beubibergben, a Bundeswehr Egyetem területén található. Pedig a tervek szerint már 120 etikus hackernek kellene ott dolgoznia, 2020-ig pedig 400-ra kellene növelni a munkatársak számát.
Az okok között van, hogy a magánszektorban sokkal többet lehet keresni, sokkal jobbak a munkakörülmények, lazább a légkör, továbbá nincs akkora bürokrácia sem. S akkor olyan problémákról még szó sem esett, mint a tartományi titkosszolgálatok háttérbe szorítása; Thüringiában például a helyi BKA épületében mindössze három internetezésre alkalmas számítógépen dolgozott 6-7 szakértő és most a legnagyobb feladat a gyors internetelérések bekötése.
Csak a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) az elmúlt három évben több száz új munkahelyet akart létrehozni és ehhez kérte a német kormány segítségét. Az indoklás alapján szükség van a plusz munkaerőre ahhoz, hogy a BfV lépést tudjon tartani a rendkívül gyors műszaki fejlődéssel. Hans-Georg Maaßen, a BfV elnöke bevetett egy utolsó dolgot: a felvett szakemberek akár a magánszektorban dolgozók számára illegális dolgot is megtehetnek. Egy tíz éven át az állami szolgálatban lévő szakember megerősítette az állítást, mondván az iparban munkát vállalók gyorsan eljutnak a jogi határokig, az állami szervek viszont tovább is mehetnek.
Gyakori, hogy a hivatalok egymástól csábítanak át munkatársakat. Amennyiben nincs elég új szakértő, akkor a régieket próbálják meg vagy visszacsábítani vagy továbbképezni. Az idő közben egyre fogy és a bűnözők közben nyugodtan tehetik a dolgukat.