Gyurkity Péter

Hőhullám tombol az Északi-sarkon

A szokatlan meleg messze átlagon felüli hőmérsékletekkel jár, ennek következményei lesznek.

Még novemberben olvashattunk arról, hogy a sarkvidéken 6-7 Celsius-fokkal az átlagot meghaladó hőmérsékletek uralkodnak, ami már akkor aggodalmat váltott ki – különösen annak fényében, hogy 2016 ismét rekordot dönt majd a legmelegebb évek sorában. Az azóta eltelt egy hónapban sem változott a helyzet, itt már messze az átlag felett járunk.

Az ünnepeket megelőzően jelent meg egy újabb összefoglaló, amelyben már 15 Celsius-fokos eltérésre számítottak a hosszabb időszakot felölelő átlag és a jelenlegi szint között. A szokatlan hőhullám – amely meleg levegő nagy tömegének északra sodródása miatt alakult itt ki – nagyon ritka eseménynek számít, különösen úgy, hogy ezen a területen éppen most van a sötét időszak, vagyis éppen ellenkező, negatív rekordokat kellene megdöntenünk, vagy legalábbis megközelítenünk, ami egyben a tengeri jégtakaró képződését és annak megerősödését lenne hivatott elősegíteni. Karácsony folyamán éppen 15 Celsius-fokos eltérést vártak, míg a teljes évre kivetítve 5 Celsius-fokkal voltunk az 1951 és 1980 közötti novemberi és decemberi időszakok átlagos hőmérséklete felett.


Az elmúlt 40 évben egyre csökkent a jéggel borított terület nagysága

Decemberben a sarkvidék nagyjából 95 százalékát szokta lefedni a jégtakaró, ez az arány azonban idén alig 80 százalék, miközben a meglévő jég is szokatlanul vékony – az elvékonyodás, a több éven át megmaradó rétegek eltűnése egy már három évtizede zajló folyamat. Ez kevesebb napfényt ver vissza, és egyben kevésbé tartja meg a víz melegét, vagyis az itteni környezet még tovább melegedik, erősítve a negatív folyamatot. A nyári időszakban akár a teljes jégtakaró is eltűnhet, ami a 24 órás napsütés miatt igencsak kellemetlen következményekkel járna, ezt pedig tovább nehezítheti az új amerikai adminisztráció, amely Trump korábbi kijelentései miatt komoly aggodalmakat váltott ki a szakemberek körében.

Egyes csoportok már megkezdték a meglévő adatok lementését, attól tartva, hogy az új kormányzat egyszerűen eltünteti majd azokat, mások viszont ezt túlzott reakciónak tartják, kiemelve, hogy még semmit nem tudunk a tényleges intézkedésekről, amelyek a január 20-i beiktatást követően indulhatnak meg.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • molnibalage83 #32
    Ez a komment akkora faszság, hogy szavak nincsenek rá. A napenergiánál drágább villamos áram termelési módszer jelenleg nem használatos ipari léptékben, de oda se neki...

    A hűtőtornyos résznek semmi értelme, egy erőmű nem a hűtőtoronytól lesz dárga vagy olcsó... Lövésed sincs az energetikáról, semmilyen szinten.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.01.04. 11:19:54
  • NEXUS6 #31
    Hát ez tényleg dúrva!

    Szilveszterkor tényleg kúl anyagot tolhattál, ha még mindig be vagy állva!
    Nem maradt esetleg belőle?
    XD
  • gforce9 #30
    Jó érvek..... :)

    irónia off
  • Mhari #29
    Szóval, itt élünk 2017-ben és a világ még mindig földgázt, olajat, szenet, rossz ruhát, rongyot, cipőt, cigánygyereket meg ki tudja még mis mit éget. Az elavult hasításos atomenergiáról meg már ne is beszéljek.
    Pedig van a technológiánk, tudományunk és sok sok információnk ahhoz, h teljesen új alapokra - akár energetikaira is - helyezzük akár a teljes civilizációnkat.
    Itt meg még szélről, meg napsugársásról, meg egyéb átugorható dologról beszélünk.
    Illetve az okosok győzködik egymást, h ki milyen hülye, mert ezt, meg azt gondolja. erről a "megújuló" energiákról. Az "okosok" úgy is tudják miről beszélek, majd mindjárt hirtelenjében meg is válaszolják amit én kihagytam és elmagyarázzák a hülyéknek, h hogyan is értendő ez!




    Utoljára szerkesztette: Mhari, 2017.01.02. 21:14:50
  • gforce9 #28
    Akkor nézz szét a neten jobban. Mert leírni hogy a napenergia a legolcsóbb ez óriási ökörség. Persze olcsó akkor, ha a központi hálózattól függetlenül célzott fogyasztót látsz el vele. Ha a hálózatba vissza kell táplálni, már megugranak a költségek, mert az nem úgy megy, hogy ráakasztom egy dróttal. Ha pedig a napenergia túllép egy bizonyos szintet, akkor olyan ingadozások lesznek a rendszerben amit az lekezelni nem tud, úgyhogy ennek a kisimítására pluszban kell építeni gyorsan kapcsolható erőműveket. Aztán amikor ezeket a tényezőket összeszámoltad, mondd azt, hogy olcsó a napenergia. Atomerőművet ami éjjelnappal megy 0% ban lehet kiváltani széllel nappal. Mert amikor oda kerül a sor, hogy mi történik szélcsendes borús időben télen, amikor nincs se szél se nap energia, jönnek a terelések a zöldektől, mert megoldást egy se tud. Olvass többet!
  • Tetsuo #27
    Szánalmas butaság, illetve demagógia, amit leírtál - semmi több.
  • lmisi #26
    Szerintem nézz körbe a neten, pont arról szólnak a cikkek hogy gyakorlatilag a napenergia (napelem vagy fotovillamos elem) lett a legolcsóbb az energiatermelésben. Ez érthető is, mivel ha süt a nap termel, ha nem akkor nem. Viszont ha egyszer üzembe állt akkor nem kell szénnel, gázzal, urániummal tömködni. A hulladékot kezelni. Se út, se csővezeték.
    Nem kell hűtőtornyokat építeni hozzá.
    Nincs méregdrága karbantartás, felújítás minimum 30 évente. Ja ha 60 évre vetítjük a költségeket még katasztrofálisabb a szén, gáz, atom megoldás.
    Akkor környezetszennyezésről ne is beszéljünk. Annak az árából simán megoldható az akkumulátoros átmeneti áramtárolás.
    Pl. egy esetleges Paksi atomgixer (Csernobil-Fukusima típus) árából kb. kétszer (Lehet 100x) is át lehetne állítani Hazánkat teljesen nap-szél energiára (Jöhet a geotermikus is, csak az drágább).
    De ne legyünk negatívak ennyire, csak nézzük a szénerőművek szennyezését és az általuk okozott egészségkárosodást. Már csak emiatt is megérné átállni.
  • Irasidus #25
    Nem azt kell tudni mi jó a földnek, hanem azt, hogy embernek mi a legjobb. És azt nyilván tudjuk, mi jó nekünk. És éppen arról szól a felismerés, hogy a környezetpusztítás, a biodiverzitás csökkenése, az éghajlatváltozás, nem jó az emberiségnek. Hogy miért, erről szólnak az ilyen és ehhez hasonló posztok, cikkeket, szóval ebbe nem mennék bele. Nyilván akarok tenni a veszély ellen ami engem ér, de te tévesen úgy gondolod, hogy a bolygót kell megmenteni, holott az emberiség van veszélyben, és a környezetet az emberiség-ért kell megtartani abban az állapotban(!) ami nekünk jó (tehát nem akárhogy nőhet a gaz!). Ez nyilván nem így van, hiszen akkor minden tevékenységet be kellene szüntetni, és gyors szívrohamban elhaláloznia az egész emberiségnek. Szó sincs érdek nélküli, megfogalmazhatatlan védelemről.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.12.29. 14:39:12
  • gforce9 #24
    Hát azért van ami segít, legalábbis kevéssé rossz. Pl a szelektív hulladékgyűjtés jobb mintha összehánysz mindent egy helyre. Ha nem veszel meg csak annyi kaját amit meg is eszel az jobb, mintha kidobnád a felét. stb. A manapság zöldmarketingnek meg nem kell mindent elhinni, mert sok esetben többet árt mint használ, de ehhez nem kell tudósnak lenni csak józanul átgondolni. Szerintem.
  • dyra #23
    mindenki frankón számolgat, és akkor ebből a matekból, hogy fogod te valaha kiszámolni, hogy a legjobb a földnek? Én erre írtam korábban, hogy jobb ha semmit nem teszünk mert bármit teszünk csak rontunk a helyzeten.