Gyurkity Péter

Rosszul ítélte meg magasságát a lezuhant Mars-landoló

Az ernyő és a fékezőrakéták idő előtti használata vezetett a becsapódáshoz.

Az Európai Űrügynökség illetékesei hetek óta keresik az október 19-én elvesztett Schiaparelli landolóegység adataiban található esetleges anomáliákat, a jelek szerint pedig munkájukat siker kísérte. Most hosszabb magyarázattal álltak elő, amely szerintük megadja a választ a legfontosabb kérdésekre.

A hivatalos bejelentés szerint a légkörbe való belépés és a lassítás kezdeti szakasza különösebb probléma nélkül zajlott le. A landoló 21 ezer km/h-s száguldásból kezdte meg a lassulást, a hőpajzs pedig a mintegy 1500 Celsius-fokos forróság ellen védte az érzékeny szerkezetet. Az ernyő 12 km-es magasságban oldódott ki, amikor a sebesség még mindig 1730 km/h volt, a hőpajzs pedig 7,8 km-es magasságban vált le. A magasságmérő megfelelően funkcionált, a szerkezet forgását mérő műszer (Inertial Measurement Unit, IMU) azonban nagyjából egy másodpercig a maximális értéket mutatta, aminek következtében a navigációs rendszer tévesen negatív magasságot mutatott ki, ezért pedig a Schiaparelli eldobta az ernyőt és egy rövid ideig bekapcsolta a fékezőrakétákat, majd pedig beélesítette a főbb műszereket, mintha az egység már a felszínen lenne – miközben a valós magasság még mindig 3,7 km volt.


Ez egyelőre még egy előzetes álláspont az illetékesek részéről, de biztató fejlemény, hogy a számítógépes szimulációk során sikerült visszaigazolni a hibás folyamatot. A teljes képet valamikor a jövő év elején ismerhetjük majd meg, ezt pedig egy független bizottság állítja majd össze, remélhetőleg olyan formában, hogy a 2020-ra tervezett fő küldetés előkészítői sokat tanuljanak abból. A süllyedés során rögzített adatokat időközben átadták a kutatóknak, így ők betekintést nyernek majd a bolygó légkörébe.

A TGO eközben első tudományos méréseire készül, ez jelenlegi elliptikus pályáján 230 és 98 ezer km-es magasság között mozog, amely csak 2018-ra stabilizálódik 400 km körül, felhasználva a légkör lassító hatását. Először a neutronérzékelő szolgáltat majd adatokat, de a szonda három másik műszerét is kipróbálják a november 20. és 28. közötti időszakban, eközben pedig az első képeket is megkapjuk majd.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #19
    u.i.: (ha nem volt egyértelmű) ezért nem is várható el ugyanaz, mint egy futószalag terméknél, vagy bármi hétköznapi eszköznél. Az űrkutatás, és Marsra szállás nem rutin feladat...
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.11.30. 15:44:54
  • Irasidus #18
    De éppen ez a lényeg, ez nem gyár, és nem futószalagon gyártott termék.
  • tom_pika #17
    "Amúgy, a helyedben akkor kritizálnék ilyen ordenáré módon valamit, ha már letettem egy szondát a Marsra, megvolt? Ja, nem."

    Ha esetleg a gyárból romlott sajt kerül a polcokra te nem fogsz kritizálni? Gondolom nem, mert te még sosem gyártottál sajtot.
  • tom_pika #16
    azért egy több milliárdos projektnél ez elég gyenge kibúvó... ennél sokkal kevésbé éles projekteken is tudni kell nagyon üzembiztosan teljesíteni... és vannak emberek, akik tudnak is...

    Aki azzal takarózik, hogy csak az hibázik, aki csinál is valamit, az egyszerűen csak nem elég jó a maga területén. Ennyi.

    Utoljára szerkesztette: tom_pika, 2016.11.30. 15:04:58
  • xyl #15
    Bonyolult dolgokról van szó, bár el lehet mondani egyszerűen is: Elindulsz, utazol, megérkezel, leszállsz. Csak persze, az ördög a részletekben lakozik: Mi kell ahhoz, hogy... Na és ahhoz mi kell? Na és ahhoz? És ha valami bonyolult, akkor az ember agya is rááll a bonyolult dolgokra és ilyenkor nagyon nehéz észrevenni az ember orra előtt levő egyszerű dolgot. Így útólag pedig azért könnyebb, mert eleve tudjuk (többé-kevésbé) azt, hogy mi történt, már csak azt kell kideríteni, hogy hogyan és miért.
  • Irasidus #14
    Ez nem NASA szonda volt, és nem is magáncég (ja el sem olvasod a cikket, csak fröcsögsz...). És nem játszik a pénzel, hanem egy alapkutatási fejlesztés techdemódját próbálta ki, amiben benne van a rizikó. Ez nem kínai sorozat gyártott cucc, ez űrkutatás, ami sokkal bonyolultabb dolog, még szerencse, hogy ez direkt techdemó volt, amivel tapasztalatokat gyűjtöttek, hogy a majd induló igazi kutatószonda jobban sikerüljön. Amúgy, a helyedben akkor kritizálnék ilyen ordenáré módon valamit, ha már letettem egy szondát a Marsra, megvolt? Ja, nem.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.11.29. 08:16:23
  • Kara kán #13
    Teljesen felesleges itt utólag magyarázgatni a bakikat. Ezek durva emberi hibák, és AZ ADÓFIZETŐK PÉNZÉVEL játszadozik a NASA, de ha magáncég lenne, akkor sem lenne megengedhető, mert a magáncég is valahonnan szerzi a pénzt, pl. úgy, hogy túlárazva adja a termékeit, vagy spekulál a tőzsdén stb. tehát az is a közösből vesz ki.
    KELL LENNIE FELELŐSNEK és felelősségnek.
    Normális világban azokat idiótákat, akik elszúrnak ilyen drága küldetéséeket agyon lőnék.
    A minimum persze az kellene legyen, hogy eleve az idióták ne tudjanak bekerülni fontos állásokba, de a szelekciót is eleve idióták végzik. (OK, nagy arányban idióták.)
    Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2016.11.29. 00:42:36
  • xyl #12
    Hadd osszam én is az észt :
    Szerintem a jó munkának az egyik legnagyobb ellensége a határidők, a másik az, ha "mozgó célpontra kell lőni", vagyis állandóan változik a konfiguráció. A határidő az itt nagyon éles, hiszen van ugye az "indulási ablak", a konfiguráció is gondolom, hogy sokszor változott. Ami ebből a tanulság, az az, hogy lett volna idő a szoftveres dolgokat újra, és újra és újraellenőrizni addig, amíg a szonda elér a Marsig, de bizonyára lejelentették, hogy a programozás készen van, amit a vezetőség elfogadott, anélkül nem is engedték volna elindítani, nem kezdték el a programokat lehetetlen, hihetetlen helyzetekre is ellenőrizni.
  • sertrex #11
    "Az meg elfogadhatatlan, hogy utólag könnyű okosnak lenni..."

    Ha minden egyből sikerült volna a történelem során, akkor már minimum a Marson lakna az emberiség egy része. ;)
    Az meg plusz vicces, hogy itt SG akadémián végzett önjelelölt tudóspalánták magyarázzák -UTÓLAG-, hogy mit és hogyan kellet volna csinálni a profiknak. :DDD
  • NEXUS6 #10
    Azon filózok, hogy amire én emléxem volt már jó pár olyan sikertelen küldetés, ahol az emberi hiba vastagon bejátszott. Fordítva beépítet gyorsulásmérő, meg ejtőernyő, önmagát kikapcsoló központi egység, meg ilyenek (Genesis szonda, Phobos küldetés, stb).