Gyurkity Péter

Fémes meteoritot talált a Curiosity

A megolvadt fémes darabka mintha lecsiszolt felületet mutatna, ez is elárul néhány részletet.

A NASA közzétette a Curiosity marsjáró által készített legfrissebb képeket, amelyek közül az apró fémes meteoritot ábrázoló felvétel váltotta ki a legnagyobb visszhangot. Bár a képek alapján rögtön nekifoghatnánk az összeesküvés-elméletek gyártásának, erre jelen esetben sincs okunk, hiszen az érdekes példány inkább a Naprendszerről árul el újabb részleteket.

A rendkívül hasznos és értékes eszköz jelenleg is a Sharp-hegy lábánál van, ahol lassan, megfontolva folytatja útját a magasabb részek felé. Itt bukkant rá néhány nappal ezelőtt (még október 27-én) egy kisebb vasmeteoritra, amely önmagában nem lenne szenzáció, hiszen a túlnyomórészt nikkel-vas ötvözetből álló darabkákból rengeteg akad a Naprendszerben, ezúttal azonban a Mars felszínén lefotózott példány formája és egyéb jellemzői miatt mégis nagy visszhang követte a beszámolót. A kutatók számára nagyon érdekes a lecsiszolt felület, ami arra utal, hogy a „tojáskő” névre keresztelt példány a bolygó vékony légkörében kissé megolvadt, majd pedig ezt követően, már a felszínen hűlt le és szilárdult meg, elnyerve jelenleg látható formáját.


Az elsőként megalkotott elmélet szerint a fenti vasmeteorit az aszteroidaövből származik, ahonnan – a Jupiter gravitációs mezejének köszönhetően – számos példány szakad ki és veszi útját többek között a Mars felé. A bolygó viszonylagos közelsége miatt több ilyen meteoritot találunk a felszínen, azonban még a mostani, alig 4 cm-es példány is újabb adatokat árulhat el a Naprendszerről, hiszen a Mars légköre elég ritkás ahhoz, hogy ezek a megérkezés perceiben ne égjenek el. Ezzel, illetve az oxidáció és az időjárás számlájára írható erózió jóval kisebb mértékével magyarázható, hogy a Földön nem bukkannánk rá ugyanilyen példányokra.

A felvételt egyébként a Curiosity ChemCam névre keresztelt kamerája készítette, ez remélhetőleg a jövőben is számos további képet szolgáltat majd.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ostoros #7
    Obszidián szerű üveges kövekben gyakran előfordulnak ilyen fehér színű zárványok.
    Kohó salak közt igen gyakran lehet ilyesmit találni.
    Közben rájöttem, hogy nem a kőről beszélsz. Bocsi.
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2016.11.07. 22:37:16
  • xyl #6
    Mészkő?
  • xyl #5
    Mondjuk legurult a lejtőn...
  • NEXUS6 #4
    Engem spec jobban érdekel a felszín repedéseit kitöltő fehér anyag összetétele:
    víz?
    CO2?
    Só?
    Egyéb?
  • molnibalage83 #3
    Mert a tárgyak nem Maradnak egyhelyben sanszosan a Marson sem az örökkévalóságig. Ha valami becsapódik és még szét is robban, akkor a krátertől messzire is vannak maradványok, ahol a kis darab nagyon kis krátert üt és onnan még továbbgurul. A szél meg fúj, erózió van még sanszosan a Marson is.
  • Irasidus #2
    Nem minden becsapódni látszó test légkörbe kerülése után keletkezik kráter, mert a légkör lefékezheti, elpárologtathatja, felrobbanthatja a becsapódó testet, mielőtt az talajt érne. Hogy ez valóban bekövetkezik-e, azt a légkörön kívül a becsapódó test mérete, sebessége, a becsapódás szöge (milyen vastag légkörön kell átjutnia) is befolyásolja. A másik véglet a katasztrofális hatás, melyben nem kráter keletkezik, mert a meteor teljesen darabjaira robban...
  • coyote55 #1
    Ez a "vasdarab" olyan, mintha csak úgy letették volna a talajra. Semmi nyoma kráternek, pedig lehetett ereje a becsapódásnak.