Két fej jobb, mint egy, három majom agya pedig jobban irányít egy avatárt, mint egy, derült ki abból a kísérletből, melyben először raktak hálózatba több állat agyát, hogy élő számítógépként feladatokat végezzenek el és problémákat oldjanak meg.

Ha az emberi agyakat is hasonlóan össze tudnánk kapcsolni, az emberfeletti képességeket jelentene a problémamegoldásban, lehetővé tenné az absztrakt gondolatok és tapasztalatok kommunikálását. "Rendkívül izgalmas" - mondta Iyad Rahwan, a Dubaiban működő Masdar Intézet szakértője, aki nem vett részt a kutatásban. "Megváltoztatná az emberek együttműködésének módját"

A hét közepén publikált munka az agy-gép interfészek terén jelent újabb előrelépést. Az amerikai Duke Egyetem orvosi karának munkatársai Miguel Nicolelis vezetésével három majom agyát kötötték össze egy számítógéppel egyidőben. A feladat egy robotkar mozgatása volt. A gondolatok szinkronizálásával a majmok elérték a karral a meghatározott célt, amit a kutatók gyümölcslével jutalmaztak.

Ezután egy kissé megbonyolították a feladatot, minden majom csak egy adott dimenzióban tudta irányítani a kart, a majmoknak azonban így is sikerült együttesen elvégezni a feladatot. "Összehangolták az agyukat és egy szuperagyat, vagyis a három agy kombinációjából szerkezetet alkotva megoldották a feladatot" - mondta Nicolelis, aki "brainet-nek", vagyis agyhálózatnak nevezte el a struktúrát.

A majmok csupán egy számítógéphez voltak kapcsolva, nem egymáshoz, egy második kísérlet sorozatban azonban a kutatók négy patkány agyát kötötték egy számítógéphez, és egymáshoz is. Minden patkány két elektródasort kapott a mozgást vezérlő agyterületre - az egyik sorozat stimulálta az agyat, a másik rögzítette az agytevékenységet. A csapat elektromos impulzusokat küldött mind a négy patkánynak, akik akkor kaptak jutalmat, amikor sikerült szinkronba hozni agytevékenységüket. Tíz gyakorlófeladat után a rágcsálók 61 százalékos sikerrel szinkronizálták agytevékenységüket, ami a számítógéphez hasonlóan bírható munkára, olyan feladatokat végezve el, mint információtárolás és mintafelismerés, magyarázta Nicolelis. "Üzenetet küldünk az agyaknak, az agyak egyesítik az üzenetet, majd később visszanyerhetjük az üzenetet" - taglalta.

Ugyanígy működik a számítógépeknél a párhuzamos feldolgozás. "A szinkronizálás érdekében az agyak válaszolnak egymásnak. Így végül lesz egy input, valamilyen számítás, majd egy output - ezt teszi a számítógép" - mondta Rahwan, kiemelve, hogy a számítási feladat megosztása több agy között hasonló a több magos modern számítógépek processzorai közötti számításmegosztáshoz. "Elképesztő" - reagált az eredményekre Andrea Stocco, a Washington Egyetem tudósa. "Különböző állatok különböző neuronjait vesszük, majd összerakjuk azokat egyetlen szuperorganizmusba"


Mindez tovább fokozható, ha emberi agyakkal is elérik ezt a vívmányt, ami valószínűleg akkor válhat valósággá, ha eljutunk a jobb nem-invazív módszerekhez az agy monitorozása és stimulálása terén. Míg a majmoktól nem igazán kérhetünk többet egy mozdulat irányításánál, addig az emberi elménél talán csak a csillagos ég a határ. Egy eszköz, ami lehetővé teszi az információ átadást az agyak között elméletben lebontana minden nyelvi korlátot. "Elküldhetném a gondolataimat az én agyamból másvalaki agyába úgy, hogy nincsenek hangok vagy szavak" - vizionálta a jövőképet Andrew Jackson, a brit Newcastle Egyetem kutatója, aki legszívesebben a Wikipédiával kapcsolná össze az agyát.

Egy ilyen képesség a maiaknál sokkal komplexebb problémák megoldását tenné lehetővé. "Néha nagyon nehéz együttműködni, ha mondjuk az ember matematikus és nagyon összetett, elvont dolgokon gondolkodik" - tette hozzá Stocco. "Ha együttműködésben tudnánk megoldani gyakori problémákat - a brainet alkalmazásával -, azzal az egyének képességeit összekovácsolhatnánk a közös cél érdekében"

Mielőtt azonban nagyon elrugaszkodnánk a valóságtól, figyelembe kell vennünk egy fontos tényt, miszerint jelenleg messze nem tudunk olyan hatékonysággal kommunikálni a technikával, mint a beszéddel. Emellett gondolataink és agyteljesítményünk megosztása veszélynek tehet ki minket, figyelmeztet Rahwan. "Amint megalkotunk egy komplex entitást - mint a brainet, biztosítanunk kell az egyéni autonómia védelmét" - utalt annak lehetőségére, hogy például egy agy manipulálhatja a hálózatban levő összes többit.

Mindezeken túl az is lehet, hogy a megosztandón kívül magán gondolatok is átcsúsznak. "Kissé rémisztően hat. Sok gondolatunk van, amit nem szeretnénk megosztani másokkal" - fejezte ki aggodalmát Nicholas Hatsopoulos, a Chicago Egyetem munkatársa.