Berta Sándor

Globális törlést kérnek a Google-től a franciák

A francia adatvédelmi hatóság és a webes konszern eltérően értelmezett egy korábbi bírósági döntést.

Az Európai Unió Bírósága tavaly kimondta, hogy a Google a felhasználók kérésére köteles törölnie a róluk szóló találatokat, de a cég csak az európai felhasználók elől tünteti el azokat. A személyekhez kapcsolódó keresési eredmények eltávolítása egy webes nyomtatvány segítségével kérhető, a dokumentum magyarul is elérhető.

A franciaországi adatbiztonsági szervezet (Commission nationale de l'informatique et des libertés, CNIL) felszólította a Google-t, hogy ne csupán az európai domének esetében, hanem világszerte ültesse át a gyakorlatba az Európai Unió Bíróságának ítéletét. Amennyiben a társaság 15 napon belül nem tesz eleget a felszólításnak, akkor a CNIL ahhoz a bizottsághoz fordul, amely a franciaországi adatvédelmi jogsértések szankcionálásáért felel.

A francia szervezet azzal érvelt, hogy a törlési folyamat egyetlen eljárás és ezért minden doménre vonatkoznia kell. A CNIL arra hivatkozott, hogy több száz olyan panaszt kapott az érintettektől, amelyekből az derült ki, hogy hogy az adattörlési kérésüknek az óriáscég nem tett eleget. Megvizsgálták ezeket a panaszokat és megkérték a Google-t, hogy távolítsa el a kért információkat a keresési indexéből. Ennek a vállalat részben eleget is tett, azonban csak az európai domének esetében került sor intézkedésre.

A Google úgy kommentálta az ügyet, hogy nagyon keményen dolgozik azon, hogy eleget tegyen az ítéletnek és a folyamat során megtalálja az egyensúlyt, eközben pedig szorosan együttműködik az adatvédelmi hatóságokkal. Azonban a konszern úgy értelmezte a döntést, hogy az az európai felhasználóknak szánt szolgáltatásokra vonatkozik és ezért a folyamat során is ezekre a platformokra összpontosítottak. Larry Page nem örül a dolognak, szerinte "a felejtés joga" könnyen negatív következményekkel járhat és komoly károkat okozhat az internetes vállalkozások következő generációjának.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • FtranX #11
    Amit az EULA-krol irtal azzal egyetertek. A pontos, mindenre kiterjedo jogi fogalmazast nem lehet elkerulni, de lehetne kotelezoen egy egyszeruen megfogalmazott valtozat is, amely a lenyeges reszeket emberi nyelven irja le.

    Itt nem a francia birosag a hibas, hanem az EU-s torveny, ami alapjan hoztak az iteletet, amely figyelmen kivul hagyja a valosagot: Az internet koraban (egyszer mar) publikus informaciot korlatozni lehetetlen (es sulyosan etikatlan). Annak a vilagnak egyszer es mindenkorra vege.

    Az internet alkalmazkodni fog es megkeruli a cenzurat. Elobb utobb meg fognak jelenni az olyan oldalak, amelyek gondosan dokumentaljak az elrejteni szandekozott informaciot 100x akkora publicitast adva neki, mint ha nem csinaltak volna semmit.
  • Skylake #10
    Valójában ez az egész továbbvezet egy sokkal nagyobb problémához: mindenki elfogadja, de senki sem olvassa el az EULA-kat, a Terms & Conditions-t, végső soron mindazt, ami az egész viszonyrendszert szabályozza az „ingyenes” szolgáltató és a felhasználó között. Ez - tekintve a technológiai fejlődést – szerintem egyre nagyobb problémák forrása lesz, ahogy ezek a szolgáltatások egyre nagyobb mértékben érintik személyeket, és azok személyiségi jogait – még azokét is, akik a megszokott (ostoba) dumával takaróznak, hogy „nekem nincs takargatnivalóm”. Még. Vonatkoztassunk el a mai, primitív IT technológiáktól, ezek tényleg még a lakásajtón, hálószobaajtón kívül tarthatók, ha akarjuk. A Nagy IoT Forradalommal már nem igazán, sőt egyáltalán nem.

    Ezt az egész IT struktúrát véleményem szerint irreleváns, elavult és ezért visszaélésre remekül okot adó korhadt, és szemétre való jogi működési struktúra támasztja alá, amely pontosan kihasználja azt, hogy az EULA-kat meg, a T&C-ket senki sem olvassa el. Ha pedig ez van, akkor ahhoz, hogy magasabb szintű jogok érvényesülhessenek (tudom, hogy esetleg neked ez tökmindegy), akkor nagyon meg kellene reformálni a jogi struktúrát, mert ez irreleváns. A témát már korábban eléggé körbejárták, film is készült belőle:

    http://www.rogerebert.com/reviews/terms-and-conditions-may-apply-2013
    http://www.huffingtonpost.com/mark-weinstein/terms-and-conditions-may-_b_3692883.html

    A francia követelés ennek egyfajta vetülete szerintem, ami ugyanabból ered, hogy a felhasználók használják a szolgáltatást, mivel nincs idejük az EULa-t elolvasni, és mivel tapasztalatuk az, hogy nem is szükséges az ahhoz, hogy a szolgáltatást használni tudják – alacsony a rizikója annak, hogy a nem elolvasásból eredő nem rendeltetésszerű működés számukra káros, vagy szankciót jelentő lenne. Gondolom a banki hitelszerződést ezzel szemben mindenki igyekszik ezzel szemben kisilabizálni, mivel ott a tét ilyen értelemben igazán nagy, és a lehetséges veszteség az el nem olvasásból, meg nem értésből eredően sokkal nagyobb. De a „tét” az IT világban is növekedni fog, igaz ez ma lehet hogy nem látszik. Azonban ezt a működési módot rendbe kell tenni. A fő problémát pedig másvalaki rajtam kívül sokkal jobban összefoglalta az ITcafe-n korábban. Őt idézem:

    „"Mi lenne a jogalapja ennek?"

    Megmondom neked, bár a tény h nem érzékeled a különbséget a legális és a legitim fogalmak között, erős kétségeket vett fel kommentem eredményességét illetően.

    Olvasás:

    Arányban kell állnia a felhasználási [kvázi szerződési] feltételeknek az igénybe vett szolgáltatás/termék jelentőségével. Nem árulhatnak buszjegyet 200 oldalas feltételrendszerrel annak használatára vonatkozóan. Ez az aránytalanság általánosan fennáll a legkülönfélébb szerződésekkel [de jellemzően szolgáltatásokkal] kapcsolatban, ami tűrhetetlen állapot. Ez jellemző a szoftverek felhasználási feltételeire is.

    Megértés:

    A szerződési feltétekben olyan [műszaki és jogi] fogalmak fordulnak elő, melyek nem szerepelnek egy átlagember fogalmi tárházában. Így egy ilyen írást jellemzően azok nem értenek meg, akiknek annak elfogadásáról nyilatkozniuk kell, vagyis a felhasználók. Felmerül a kérdés, hogy mi értelme van egy olyan szerződésnek, amit az egyik szerződő fél nem ért? Ráadásul itt távol lévő felek közötti szerződéskötés történik, ami azt jelenti, hogy a felhasználó kérdezni sem tud. Annak h tűrhetetlenül komplikált szerkezetű és tartalmú szerződéseket próbálnak elfogadtatni, pontosan az az oka, hogy a geci mivoltukat leplezni tudják, és rejtve maradhassanak a felhasználók előtt azok komponensek amiknek ismeretében a felhasználók nem fogadnák el a szerződést.

    Felmérés:

    Ha a felhasználó, valami módon meg is értette, hogy róla adatokat fognak gyűjteni, a legkevésbé sincs abban a helyzetben, h fel tudja mérni, hogy az számára milyen következményekkel járhat. Nem tudhatja,h mi módon élhetnek vissza vele. Mi garantálja azt, hogy ha a biztonságosnak hazudott adatkezelés kompromittálódik arról ő értesülést szerez, illetve mi az a kockázat amit vállalnia kell az adatai kiadásásval? Melyik ország adatvédelmi törvényének kell megfelelni az adatkezelésnek?

    Nos, ebből érzékelhető, hogy a felhasználó által OK-zott szerződés nem tekinthető legitimnek. És ennek azért kell így lennie mert ha a szerződés kondiciói legitimek lennének, akkor Microsoft nem tudna geciskedni, mert senki nem szerződne vele.


    Hát, hozzáállás kérdése. Nemrég egy ügylet kapcsán előzetesen elküldte a sokoldalas szerződéstervezetet az eljáró ügyvéd. Nem mondom, h ne lett volna benne olyan amit ne értettem volna, de.. Szóval hamarjában visszaküldtem neki, hogy legyen szíves emberi nyelven megfogalmazni, mert ezt nem értem, és bizony ez megakadályozza az ügylet lebonyolítását. Átírta :-)

    Megváltoztatandónak tartok egy olyan világot, ahol a mindennapos döntési helyzetek feltételrendszerének megértéséhez külső segítséget kell igénybe vennie az embernek. Életszerűtlen, hogy állandóan konzultálni kelljen. A feltételrendszert kell úgy kialakítani és megfogalmazni, hogy annak terjedelem és komplexitása ne legyen aránytalan az ügylet tárgyának a jelentőségével. Sőt, a feltételrendszer elfogadásának igazolásának is arányosnak kell lennie! Azaz míg egy fórum post beküldése esetén az OK gomb megnyomása [esetleg] elegendő lehet a fórum szabályzatának elfogadására, addig pl. egy pénzügyi tranzakció vagy pl. nagyobb jelentőségű szerződés kötés esetén nem az. Ellenkezőleg kifejezetten megtévesztő, hisz az ember ahhoz van szokva, h "egy gomb megnyomásával" csak jelentéktelen dolgokban kötelezi el magát [értelemszerűen a legbizalmasabb adataimból történő gyűjtemény készítéséhez és annak öncélú felhasználásához való hozzájárulás nem tekinthető jelentéktelen dolognak]. Hasonló véleményem van a szimpla aláírással kapcsolatban is. Nem véletlen, hogy komolyabb ügyek esetén ügyvédi ellenjegyzés, közokirat készítés stb szükséges.”


  • Cat #9
    Itt speciel nem arról van szó, hogy töröljön egy adatot, hanem hogy ne jelenítsen meg egy adott dolgot a keresési találatok között. Ez pedig nagyon könnyen ellenőrizhető: rákeresel és megtalálod vagy nem.
  • Me0w #8
    Tolem aztan mindent rogzithetnek, meg a reggeli szekelesi szokasaimat is, engem ezek a dolgok kurvara nem erdekelnek :)
  • FoodLFG #7
    csak domainek megjelenítéséről van szó? vagy mi?

    mindegy, a lényeg az, hogy:
    ki tudja ellenőrizni, hogy egy személyhez kapcsolódó adatokat teljesen törölték-e?
    senki.

    mikor fogja a google megengedni, hogy az összes adatbázisába belelásson az ember?
    soha.

    mikor fogja a google megmondani, hogy mikor és hogyan és hova tárolja le az adatokat.
    soha.

    innentől kezdve ez egy teljes bullshit.
    gyk: adatelrejtés vs törlés.

    sok mindent le lehet írni papírra, csak hát minek...
  • ostoros #6
    A google azzal büszkélkedik, hogy még soha nem törölt ki semmit. Gondoljátok végig kicsit. A soha azt jelenti, hogy örökké meg lesz náluk minden. Az egész életed.
  • bdzsana #5
    Arról ne is beszéljük, hogy bár mindenki helyesel erre mert k.csög Google így meg úgy. De abba senki nem gondol bele, hogy innen fél lépés az, hogy a ma ismert internetnek vége legyen. Ugyanis, ma ha valamit felteszel a netre azt nagyon nehéz leszedni. Rossz hír ez a részegenfotózkodós emberkéknek, de jó hír például az oknyomozó újságíróknak.
    Kedvezhetünk itt az előbbiek jogainak, de akkor ne csodálkozzunk rajta, ha hirtelen majd minden cikk eltűnik ami a francia kormányt kritizálja.
  • bdzsana #4
    Mivel az EULA-t elfogadtad, akkor ennek úgy kellene működnie, hogy törölnek, de akkor semilyen Google szolgáltatást nem használhatsz.
    Mint mondtad Google-n az adataid a fizetség a szolgáltatásért cserébe. Jogod van felbontani a szerződést amit elfogadtál, de ezáltal a szolgáltatásnak is meg kell szűnnie.
    De itt most nem is erről van szó. A Google-nek mint keresőmotornak nem szabad kilöknie bizonyos találatokat, amik nem is a Google rendszerében vannak. Szerintem ez baromság. Ezt azért találták ki mert sokkal egyszerűbb a Google-t b.szogatni, mint a millió meg egy webhostingot, ahol a tartalom valójában van. Attól, hogy a Google nem fogja a találatot kilökni még ott lesz a neten az adott dolog.
  • Skylake #3
    Na, ebből bármelyik is megvalósul, olyan precedens lesz, amely a jövőben az emberi jogok alakulását naghymértékben meg fogja határozni.

    Én a következő állásponton vagyok. Noha a Google esetében felhasználóként az én aktivitásom és adataim jelentik (százmillió másik személlyel együtt) a nagybetűs Terméket, amiből ez az IT-dinoszaurusz megél, követelem magamnak azt a jogot, hogy minden hozzám köthető, a rendszerbe került információt maradéktalanul, indoklás nélkül és általam totálisan ellenőrizhetően általuk törölteni tudjak! Nem csak a Google-nál, hanem bármely más gazdasági szervezet esetében, ahol ilyen információk keletkeznek! Az adott cégnek semmiféle joga sincs ezen információk archiválásával rendelkezni, még abban az esetben sem, ha holmi (senki által nem olvasott, terjengősre és értelmezhetetlenre hangolt) EULA-ban előzőleg ezt kötötte ki! Ugyanis az információ forrása az én személyem, és eme prominencia okán úgy gondolom, semmiféle joga nem lehet ezen információk megtartására, ha én, az információ forrása (vagy bármely más, szolgáltatását igénybe vevő természetes vagy jogi személy) azt megtiltja! És itt csak a személynek lehet jogköre, bíróságnak, hatóságnak abszolút nem!
  • FtranX #2
    Szerinted mit kene a Google-nek csinalnia? Legyen a vilag barmelyik birosaganak globalis hatokore? Ha Abszurdisztanban betiltjak a macskas kepeket, akkor a vilagon sehol sem lehessen keresni rajuk?

    Sulyos problema van ha a 'szabad' Europaban egy birosag olyan dontest hozhat, ami osszeegyeztethetlen a informacio-szabadsag elvetol a technologiai realitason at a jozaneszig mindennel.