Skylake#10
Valójában ez az egész továbbvezet egy sokkal nagyobb problémához: mindenki elfogadja, de senki sem olvassa el az EULA-kat, a Terms & Conditions-t, végső soron mindazt, ami az egész viszonyrendszert szabályozza az „ingyenes” szolgáltató és a felhasználó között. Ez - tekintve a technológiai fejlődést – szerintem egyre nagyobb problémák forrása lesz, ahogy ezek a szolgáltatások egyre nagyobb mértékben érintik személyeket, és azok személyiségi jogait – még azokét is, akik a megszokott (ostoba) dumával takaróznak, hogy „nekem nincs takargatnivalóm”. Még. Vonatkoztassunk el a mai, primitív IT technológiáktól, ezek tényleg még a lakásajtón, hálószobaajtón kívül tarthatók, ha akarjuk. A Nagy IoT Forradalommal már nem igazán, sőt egyáltalán nem.
Ezt az egész IT struktúrát véleményem szerint irreleváns, elavult és ezért visszaélésre remekül okot adó korhadt, és szemétre való jogi működési struktúra támasztja alá, amely pontosan kihasználja azt, hogy az EULA-kat meg, a T&C-ket senki sem olvassa el. Ha pedig ez van, akkor ahhoz, hogy magasabb szintű jogok érvényesülhessenek (tudom, hogy esetleg neked ez tökmindegy), akkor nagyon meg kellene reformálni a jogi struktúrát, mert ez irreleváns. A témát már korábban eléggé körbejárták, film is készült belőle:
A francia követelés ennek egyfajta vetülete szerintem, ami ugyanabból ered, hogy a felhasználók használják a szolgáltatást, mivel nincs idejük az EULa-t elolvasni, és mivel tapasztalatuk az, hogy nem is szükséges az ahhoz, hogy a szolgáltatást használni tudják – alacsony a rizikója annak, hogy a nem elolvasásból eredő nem rendeltetésszerű működés számukra káros, vagy szankciót jelentő lenne. Gondolom a banki hitelszerződést ezzel szemben mindenki igyekszik ezzel szemben kisilabizálni, mivel ott a tét ilyen értelemben igazán nagy, és a lehetséges veszteség az el nem olvasásból, meg nem értésből eredően sokkal nagyobb. De a „tét” az IT világban is növekedni fog, igaz ez ma lehet hogy nem látszik. Azonban ezt a működési módot rendbe kell tenni. A fő problémát pedig másvalaki rajtam kívül sokkal jobban összefoglalta az ITcafe-n korábban. Őt idézem:
„"Mi lenne a jogalapja ennek?"
Megmondom neked, bár a tény h nem érzékeled a különbséget a legális és a legitim fogalmak között, erős kétségeket vett fel kommentem eredményességét illetően.
Olvasás:
Arányban kell állnia a felhasználási [kvázi szerződési] feltételeknek az igénybe vett szolgáltatás/termék jelentőségével. Nem árulhatnak buszjegyet 200 oldalas feltételrendszerrel annak használatára vonatkozóan. Ez az aránytalanság általánosan fennáll a legkülönfélébb szerződésekkel [de jellemzően szolgáltatásokkal] kapcsolatban, ami tűrhetetlen állapot. Ez jellemző a szoftverek felhasználási feltételeire is.
Megértés:
A szerződési feltétekben olyan [műszaki és jogi] fogalmak fordulnak elő, melyek nem szerepelnek egy átlagember fogalmi tárházában. Így egy ilyen írást jellemzően azok nem értenek meg, akiknek annak elfogadásáról nyilatkozniuk kell, vagyis a felhasználók. Felmerül a kérdés, hogy mi értelme van egy olyan szerződésnek, amit az egyik szerződő fél nem ért? Ráadásul itt távol lévő felek közötti szerződéskötés történik, ami azt jelenti, hogy a felhasználó kérdezni sem tud. Annak h tűrhetetlenül komplikált szerkezetű és tartalmú szerződéseket próbálnak elfogadtatni, pontosan az az oka, hogy a geci mivoltukat leplezni tudják, és rejtve maradhassanak a felhasználók előtt azok komponensek amiknek ismeretében a felhasználók nem fogadnák el a szerződést.
Felmérés:
Ha a felhasználó, valami módon meg is értette, hogy róla adatokat fognak gyűjteni, a legkevésbé sincs abban a helyzetben, h fel tudja mérni, hogy az számára milyen következményekkel járhat. Nem tudhatja,h mi módon élhetnek vissza vele. Mi garantálja azt, hogy ha a biztonságosnak hazudott adatkezelés kompromittálódik arról ő értesülést szerez, illetve mi az a kockázat amit vállalnia kell az adatai kiadásásval? Melyik ország adatvédelmi törvényének kell megfelelni az adatkezelésnek?
Nos, ebből érzékelhető, hogy a felhasználó által OK-zott szerződés nem tekinthető legitimnek. És ennek azért kell így lennie mert ha a szerződés kondiciói legitimek lennének, akkor Microsoft nem tudna geciskedni, mert senki nem szerződne vele.
Hát, hozzáállás kérdése. Nemrég egy ügylet kapcsán előzetesen elküldte a sokoldalas szerződéstervezetet az eljáró ügyvéd. Nem mondom, h ne lett volna benne olyan amit ne értettem volna, de.. Szóval hamarjában visszaküldtem neki, hogy legyen szíves emberi nyelven megfogalmazni, mert ezt nem értem, és bizony ez megakadályozza az ügylet lebonyolítását. Átírta :-)
Megváltoztatandónak tartok egy olyan világot, ahol a mindennapos döntési helyzetek feltételrendszerének megértéséhez külső segítséget kell igénybe vennie az embernek. Életszerűtlen, hogy állandóan konzultálni kelljen. A feltételrendszert kell úgy kialakítani és megfogalmazni, hogy annak terjedelem és komplexitása ne legyen aránytalan az ügylet tárgyának a jelentőségével. Sőt, a feltételrendszer elfogadásának igazolásának is arányosnak kell lennie! Azaz míg egy fórum post beküldése esetén az OK gomb megnyomása [esetleg] elegendő lehet a fórum szabályzatának elfogadására, addig pl. egy pénzügyi tranzakció vagy pl. nagyobb jelentőségű szerződés kötés esetén nem az. Ellenkezőleg kifejezetten megtévesztő, hisz az ember ahhoz van szokva, h "egy gomb megnyomásával" csak jelentéktelen dolgokban kötelezi el magát [értelemszerűen a legbizalmasabb adataimból történő gyűjtemény készítéséhez és annak öncélú felhasználásához való hozzájárulás nem tekinthető jelentéktelen dolognak]. Hasonló véleményem van a szimpla aláírással kapcsolatban is. Nem véletlen, hogy komolyabb ügyek esetén ügyvédi ellenjegyzés, közokirat készítés stb szükséges.”