A Google és az Apple beszállásával jelentős mértékben kibővült a zenei streaming piaca, erre a területre pedig rajtuk kívül is egyre többen igyekeznek betörni. A szórakoztatóipar nagy szereplői mintha beletörődtek volna a megváltozott helyzetbe, az itt korábban megjelent versenyzők pedig ezen felbuzdulva igyekeznek egyre több országban és régióban megjelenni, még lejjebb szorítani a licencdíjakat, illetve kibővíteni a meglévő kínálatot. A felhasználók jó része hajlandó fizetni a tartalmakért.

A napokban számoltunk be arról, hogy az iOS 7 bemutatásával egy időben az Apple lerántotta a leplet a korábban már többször emlegetett internetes rádiójáról. Az ágazat mindhárom nagy szereplőjével sikerült megállapodniuk, ennek értelmében pedig az iTunes használói saját meglévő zeneszámaik megfelelő rangsorolása révén a teljes katalógusból válogathatnak a hasonló alkotások között, reklámokkal megtámogatva - kivéve, ha előfizetnek. Ezzel a cég az olyan meglévő szolgáltatások után eredt, mint a Pandora, a Last.fm, a Spotify, illetve a Rdio, amelyek szintén ehhez hasonló megoldást nyújtanak a világhálón keresztül.

Az elsődleges cél természetesen a reklámbevételek felduzzasztása, az új platform megjelenésével pedig sokan arra számítanak, hogy az Apple ebből a szempontból alapvető módon változtatja meg saját mobil jelenlétét. A reklámok elsődleges megjelenési felülete a jövőben nem kizárólag a saját szoftverbolt, illetve annak katalógusa lesz, ezek immár a rádión keresztül is áradnak majd a felhasználók milliói felé. Nem meglepő tehát, hogy illetékeseik éppen azon dolgoznak, hogy minél több jól ismert névvel egészítsék ki a hirdetők listáját. Az előrejelzések szerint idén egyedül az amerikai mobil hirdetési piac eléri majd a 7 milliárd dollárt, míg tavaly ez "alig" 4 milliárd dollár volt - igaz, ennek mintegy felét a Google szállítja majd.

A keresőcégként indult óriás mára szintén megtalálható ezen a területen, saját, All Access névre keresztelt szolgáltatása az idei I/O alatt mutatkozott be. Ők természetesen a Play portált használják fel ennek terjesztésére és népszerűsítésére, hogy egyetlen közös oldalon egyesítsék az összes meglévő tartalmat és hardveres ajánlatokat. A Samsung szintén versenyben van itt a Music Hub révén, míg az Amazon tervezi belépését, hogy streaming szolgáltatással egészítse ki zenei kínálatát.


A területen korábban megjelent, azóta jelentős felhasználói bázist kiépített szereplők természetesen nem nézik jó szemmel ezen óriások megjelenését, hiszen ez komoly fenyegetést jelent számukra. Nem véletlen, hogy a Spotify a jövőben videókat is kínálna látogatóinak, miközben újabb piacokra terjeszti ki befolyását - itt a listán több kelet-európai ország is megtalálható. A Rdio szintén bejelentette, hogy még több országban lesz elérhető, ezt pedig több akciós ajánlattal egészítik ki, amelyek révén az újonnan csatlakozók több hónapon keresztül ingyen férnek hozzá a platformhoz, illetve alacsonyabb áron vehetik igénybe azt.

A korábban szinte egyeduralkodó Pandora helyzete sem kényelmes, bár ők tavaly még az amerikai streaming szegmens mintegy 70 százalékát birtokolták. Számukra súlyos gondot jelent a licencdíjak mértéke, ez ugyanis azt jelenti, hogy nem tudnak kellően alacsony árakat kínálni az internetes hallgatóknak, miközben a hagyományos rádióállomások, illetve az akként indult, majd az internetre később betörő riválisok kihasználhatják az ASCAP és a kiadók által számukra biztosított kedvezményes díjakban rejlő előnyöket. A probléma áthidalása érdekében ők egy amerikai állomás felvásárlására szánták el magukat, ami azonban az ellenzők szerint mindössze a jogi kiskapuk kihasználását jelenti. Bárhogy is legyen, a Pandora is szoros versenyfutásban lesz a nagyokkal, többnyire a meglévő piaci pozíciói megőrzése érdekében.

Nem feledkezhetünk el természetesen arról, hogy a világhálón hosszú évek óta számos eltérő, gyakorlatilag mindenki számára elérhető, sokszor teljesen ingyenes szolgáltatás van jelen. Elég, ha csak a SHOUTcast nevet említjük, ez ugyanis internetes rádiók százait, ezreit nyújtja számunkra, ahol kedvünk szerint válogathatunk a műfajok és korszakok között - az már az adott állomástól függ, hogy milyen gyakran bombáznak minket különféle hirdetésekkel és ajánlatokkal. Az Earbits szintén ingyenes alternatíva, a mobil platformokon elérhető app, valamint az internetes oldal ráadásul indexeli meglévő zeneszámainkat, és ezek alapján kínál számunkra érdekesnek vélt tartalmakat. Amennyiben ez még nem lenne elég, az időközben megújult, egykor szebb napokat is látott, kinézetében immár némileg a Windows Phone-ra hajazó MySpace szintén elérhetővé tette rádióját, a sikeres visszatérés reményében.


A terület szinte minden szereplője bizakodva nézhet az elkövetkező időszak felé, hiszen több, mint egy évtized után a zeneipar végre ismét növekvő bevételeket tudott felmutatni, nem kis mértékben a digitális eladások előretörése révén. A tavaly év végi eredmény (16,5 milliárd dollár) egyharmadát már a digitális forgalom tette ki, bár ez utóbbi területen belül még mintegy 70 százalékot a hagyományos letöltések biztosítanak, a streaming tehát még nem nőtte ki magát. A CD-eladások eközben tovább csökkentek, ez a teljes adat 58 százalékát adta, vagyis jól látszik, hogy a korai félelmekkel ellentétben a digitális terjesztési formák nem a halált, hanem a túlélés esélyét jelentik az ágazatnak.

A több európai országban elérhető WiMP streaming platform számára az év elején készítettek el egy új felmérést, amelyben azon kérdésre koncentráltak, hogy a felhasználók mekkora hányada lenne hajlandó fizetni egy ilyen szolgáltatásért. A számukra nyilván létfontosságú szempont nem is jelent akkora dilemmát az internetezőknek, mint ahogy azt korábban gondolhattuk, hiszen míg Norvégiában a válaszadók 48 százaléka válaszolt igennel, addig Lengyelországban ez az arány 40 százalék volt. A svédek, dánok és németek körében nagyjából egyharmad gondolkodik hasonló módon a kérdésről, bár sokak számára ez elsősorban a szolgáltatás minőségétől és árától függ.

Az azonban egyértelműen látszik, hogy fokozatosan emelkedik a fizetni hajlandók aránya, immár a 30 és 39 év közötti korosztály is csaknem ugyanúgy szerepel, mint az itt hagyományosan első helyen végző 30 alattiak csoportja, ez pedig mindegyik országra ugyanúgy vonatkozik.