Gyurkity Péter
Elérte tetőfokát a közösségi-mánia
Erre következtethetünk a legújabb adatokból, amelyek a legnépesebb platform esetében ismételt csökkenést mutatnak. A népszerű közösségi portálok kivétel nélkül igencsak rosszul szerepelnek a felhasználói elégedettséget mérő listákon, ami szintén arra utal, hogy az eddigi gyors növekedés megállt, a jövőben nem várható újabb hullám, hacsak valaki elő nem áll egy merőben új, a tömegeket ismét megragadni képes megoldással. A biztonság, a személyes adatok megfelelő kezelése, valamint a gyakori változtatások mind problémát jelentenek, a későn indulók pedig nemigen tudnak felzárkózni a nagyokhoz.
A napokban mi is beszámoltunk arról, hogy a Bloomberg adatai alapján a tengerentúlon ismét veszített táborából a Facebook közösségi portál. Az elmúlt félévben mintegy 2 millió tag hagyta ott az oldalt, amely ugyan még mindig 900 milliós közönséggel rendelkezik, ám eddigi lendülete mintha alábbhagyott volna. A tőzsdei rajtot követő fiaskót jól ismerjük, ez sok kívánnivalót hagyott maga után, sokak szerint egyenesen átverésről volt szó, dacára annak, hogy többen figyelmeztettek a túlárazott papírok által jelentett veszélyre. Jól mutatja a kontrasztot, hogy tavaly az év elején csaknem negyedével nőtt a látogatók száma, addig idén ez (globális szinten) alig 5 százalék volt.
Osztrák kutatók viszont éppen arra mutattak rá nemrég, hogy ezek a platformok szolgáltatják a legjobb lehetőséget a fiatalokkal való kommunikációra. A hallgatók motivációját ugyan önmagában nem növeli ezen oldalak rendszeres látogatása, mi több, a visszahúzódó fiatalok itt sem igazán aktívak a mindennapokban, a távolmaradással azonban a közösségből való gyakorlatilag teljes kizárást kockáztatják, vagyis komoly hátrányba kerülhetnek a többiekkel szemben. A rivális platformok számára ezzel egy időben intő jel, hogy bár a tagok létszáma nagy, többségük egyáltalán nem tekinthető aktívnak, vagyis a felhasználók jó része megelégedik egyetlen, a legnépesebb oldal (Facebook) igénybe vételével.
A 2004 végén még alig 1 millió tagot felmutató, majd 2008 elején igazán lendületbe jövő Facebook immár 900 milliónál is több aktív tagra támaszkodik, a többség számára pedig éppen ez az egyetlen megmaradt pozitívum az oldallal kapcsolatban. Jól mutatja ezt az American Customer Satisfaction Index által közzétett elégedettségi rangsor, amelyben 230 vállalatot vizsgáltak meg, legalábbis a felhasználók véleménye alapján. A százas skála szerint felállított listán a Facebook hátulról a negyedik helyet érte el, ami komoly figyelmeztető jel az illetékeseknek, miszerint a regisztrált tagok nem igazán elégedettek a portállal.
Érdekesség, hogy a nagy riválisok, úgy mint a Twitter és a LinkedIn, szintén gyászosan szerepeltek, ők a Facebook 61 pontjával szemben 64 és 63 pontot tudtak felmutatni, ami alig jobb a legnépesebb oldal eredményénél. A jóval kisebb táborral rendelkező Pinterest viszont 69, a lassan kapaszkodó Google+ pedig 78 pontot ért el, számukra tehát még van remény - a YouTube egyébként 73 ponttal zárt, bizonyítékként arra, hogy a rendkívül széles felhasználói tábor nem feltétlenül jelent rosszabb besorolást a rangsorban.
Elemzői vélemények szerint a Facebook esetében három fő pontban ragadható meg a felhasználók csalódottsága. A személyes adatok kezelése, az ezzel kapcsolatban több alkalommal felmerült aggályok, a kezelőfelület gyakori megváltoztatása, ahol többnyire a nagyobb bevétel elérését tartják szem előtt, valamint a reklámok folyamatos térhódítása, amely legalább ennyire zavaró. Nem véletlen, hogy a látogatók csaknem kétharmada saját bevallása szerint semmilyen figyelmet nem fordít az itt megjelenő hirdetésekre, márpedig az oldal és a cég fennmaradása, sikeres üzemelése nagyrészt ettől függ, ezért is igyekeznek minél több személyes adatot kicsikarni a felhasználókból, hogy azután célzott reklámokkal bombázzák őket.
A Facebook kezelőfelületével kapcsolatban többen kiemelik, hogy a megszokottnál jóval több funkciót érhetünk el (különösen ha a Twitter újításaival hasonlítjuk azt össze), ám ez egyre inkább kezd kavalkádra hasonlítani, a többség egyre nehezebben igazodik el az oldalon. Jellemző, hogy az új Timeline funkció, vagyis az időrendet jobban megjeleníteni hivatott alapértelmezett profil egyáltalán nem váltott ki pozitív visszhangot, olyannyira nem, hogy végül az illetékesek opcionális, vagyis választható újításként tették azt elérhetővé mindenki számára. A játékok minden elsöprő áradata pedig jó ideje problémát jelent, hiszen itt a regisztrált tagoknak már-már a spamlevelekre emlékeztető módon kell megküzdeniük az értesítések özönével, ami sokszor megnehezíti a hírek és valódi bejegyzések szemügyre vételét.
A Twitter talán a helyes utat választotta akkor, amikor több meglévő funkció elrejtése mellett döntött, legutóbbi nagy frissítésében pedig a felső navigációs sávot, valamint az úgynevezett forró témák kiemelését, előtérbe helyezését határozta el. Igaz ugyan, hogy bizonyos elemek és bejegyzések betöltésével problémák támadhatnak, illetve a portál valamiért nem mindig találja meg a keresett személyeket (még akkor sem, ha esetleg jó ideje követjük őket), a hibák kijavítása után nekiláthatnak a felzárkózás felgyorsításának. Persze a két oldal közötti választás nagyban szubjektív szempontok alapján történik (bár sokan mindkét oldalon jelen vannak), itt tehát nem jósolhatunk gyors kiegyenlítődést a versenyzők között.
A Google+ esetében fontos előnyként említik a letisztult kezelőfelületet, a modern mobil alkalmazást, valamint a kapcsolódó szolgáltatások és funkciók (így például a játékok) megfelelő elválasztását. Ezzel sikerül a tartalomra koncentrálniuk, tiszta és egyszerű módon tálalni a friss bejegyzéseket és hozzászólásokat, illetve olyan opciókat kínálni a látogatóknak, mint a Hangouts, amely napjainkban egyre fontosabbá válik. Bár a kezdetekben a személyes adatok kezelése itt is komoly gondokat eredményezett, ezt többnyire sikerült megnyugtató módon lezárni, és bár a felhasználói tábor korántsem annyira népes (a Google I/O alatt 250 millió regisztrált tagról, valamint 150 millió aktív látogatóról beszéltek), idővel a keresőcég megoldása a Facebook előnyét is kikezdheti.
Ehhez azonban sok időre, és egy komoly törésre lesz szükség a Facebook táborán belül, ez a népes tömeg ugyanis már csak mérete miatt is nagyon lassan mozdul el a riválisok irányába. Jól emlékezhetünk itthon az iWiW népszerűségének alakulására: a magyar fejlesztés az első években nagyon jól muzsikált, a Facebook-ra történő váltás pedig igazán csak az utóbbi két évben gyorsult fel, dacára annak, hogy sokan már jóval korábban számos kritikát fogalmaztak meg az oldallal kapcsolatban (ezen kritikák pedig a komoly átalakítást követően sem igazán csillapodtak). Mára elmondható, hogy a többség jelen van a külföldi vetélytársakon, ez azonban egy elhúzódó folyamat eredményeként valósult meg, amely még korántsem tekinthető lezártnak.
A többség számára nyilvánvalóan éppen a Facebook táborának mérete jelenti a legnagyobb előnyt, az ismerősök nagy száma és azok koncentrálódása miatt nem igazán érdeklődnek a rivális megoldások iránt. Márpedig riválisokból nincs hiány, a mezőny pedig minden bizonnyal a Microsofttal és néhány további nagy vállalattal bővül majd - ők valószínűleg a meglévő tábort osztják majd újabb szeletekre.
A napokban mi is beszámoltunk arról, hogy a Bloomberg adatai alapján a tengerentúlon ismét veszített táborából a Facebook közösségi portál. Az elmúlt félévben mintegy 2 millió tag hagyta ott az oldalt, amely ugyan még mindig 900 milliós közönséggel rendelkezik, ám eddigi lendülete mintha alábbhagyott volna. A tőzsdei rajtot követő fiaskót jól ismerjük, ez sok kívánnivalót hagyott maga után, sokak szerint egyenesen átverésről volt szó, dacára annak, hogy többen figyelmeztettek a túlárazott papírok által jelentett veszélyre. Jól mutatja a kontrasztot, hogy tavaly az év elején csaknem negyedével nőtt a látogatók száma, addig idén ez (globális szinten) alig 5 százalék volt.
Osztrák kutatók viszont éppen arra mutattak rá nemrég, hogy ezek a platformok szolgáltatják a legjobb lehetőséget a fiatalokkal való kommunikációra. A hallgatók motivációját ugyan önmagában nem növeli ezen oldalak rendszeres látogatása, mi több, a visszahúzódó fiatalok itt sem igazán aktívak a mindennapokban, a távolmaradással azonban a közösségből való gyakorlatilag teljes kizárást kockáztatják, vagyis komoly hátrányba kerülhetnek a többiekkel szemben. A rivális platformok számára ezzel egy időben intő jel, hogy bár a tagok létszáma nagy, többségük egyáltalán nem tekinthető aktívnak, vagyis a felhasználók jó része megelégedik egyetlen, a legnépesebb oldal (Facebook) igénybe vételével.
A 2004 végén még alig 1 millió tagot felmutató, majd 2008 elején igazán lendületbe jövő Facebook immár 900 milliónál is több aktív tagra támaszkodik, a többség számára pedig éppen ez az egyetlen megmaradt pozitívum az oldallal kapcsolatban. Jól mutatja ezt az American Customer Satisfaction Index által közzétett elégedettségi rangsor, amelyben 230 vállalatot vizsgáltak meg, legalábbis a felhasználók véleménye alapján. A százas skála szerint felállított listán a Facebook hátulról a negyedik helyet érte el, ami komoly figyelmeztető jel az illetékeseknek, miszerint a regisztrált tagok nem igazán elégedettek a portállal.
Érdekesség, hogy a nagy riválisok, úgy mint a Twitter és a LinkedIn, szintén gyászosan szerepeltek, ők a Facebook 61 pontjával szemben 64 és 63 pontot tudtak felmutatni, ami alig jobb a legnépesebb oldal eredményénél. A jóval kisebb táborral rendelkező Pinterest viszont 69, a lassan kapaszkodó Google+ pedig 78 pontot ért el, számukra tehát még van remény - a YouTube egyébként 73 ponttal zárt, bizonyítékként arra, hogy a rendkívül széles felhasználói tábor nem feltétlenül jelent rosszabb besorolást a rangsorban.
Elemzői vélemények szerint a Facebook esetében három fő pontban ragadható meg a felhasználók csalódottsága. A személyes adatok kezelése, az ezzel kapcsolatban több alkalommal felmerült aggályok, a kezelőfelület gyakori megváltoztatása, ahol többnyire a nagyobb bevétel elérését tartják szem előtt, valamint a reklámok folyamatos térhódítása, amely legalább ennyire zavaró. Nem véletlen, hogy a látogatók csaknem kétharmada saját bevallása szerint semmilyen figyelmet nem fordít az itt megjelenő hirdetésekre, márpedig az oldal és a cég fennmaradása, sikeres üzemelése nagyrészt ettől függ, ezért is igyekeznek minél több személyes adatot kicsikarni a felhasználókból, hogy azután célzott reklámokkal bombázzák őket.
A Facebook kezelőfelületével kapcsolatban többen kiemelik, hogy a megszokottnál jóval több funkciót érhetünk el (különösen ha a Twitter újításaival hasonlítjuk azt össze), ám ez egyre inkább kezd kavalkádra hasonlítani, a többség egyre nehezebben igazodik el az oldalon. Jellemző, hogy az új Timeline funkció, vagyis az időrendet jobban megjeleníteni hivatott alapértelmezett profil egyáltalán nem váltott ki pozitív visszhangot, olyannyira nem, hogy végül az illetékesek opcionális, vagyis választható újításként tették azt elérhetővé mindenki számára. A játékok minden elsöprő áradata pedig jó ideje problémát jelent, hiszen itt a regisztrált tagoknak már-már a spamlevelekre emlékeztető módon kell megküzdeniük az értesítések özönével, ami sokszor megnehezíti a hírek és valódi bejegyzések szemügyre vételét.
A Twitter talán a helyes utat választotta akkor, amikor több meglévő funkció elrejtése mellett döntött, legutóbbi nagy frissítésében pedig a felső navigációs sávot, valamint az úgynevezett forró témák kiemelését, előtérbe helyezését határozta el. Igaz ugyan, hogy bizonyos elemek és bejegyzések betöltésével problémák támadhatnak, illetve a portál valamiért nem mindig találja meg a keresett személyeket (még akkor sem, ha esetleg jó ideje követjük őket), a hibák kijavítása után nekiláthatnak a felzárkózás felgyorsításának. Persze a két oldal közötti választás nagyban szubjektív szempontok alapján történik (bár sokan mindkét oldalon jelen vannak), itt tehát nem jósolhatunk gyors kiegyenlítődést a versenyzők között.
A Google+ esetében fontos előnyként említik a letisztult kezelőfelületet, a modern mobil alkalmazást, valamint a kapcsolódó szolgáltatások és funkciók (így például a játékok) megfelelő elválasztását. Ezzel sikerül a tartalomra koncentrálniuk, tiszta és egyszerű módon tálalni a friss bejegyzéseket és hozzászólásokat, illetve olyan opciókat kínálni a látogatóknak, mint a Hangouts, amely napjainkban egyre fontosabbá válik. Bár a kezdetekben a személyes adatok kezelése itt is komoly gondokat eredményezett, ezt többnyire sikerült megnyugtató módon lezárni, és bár a felhasználói tábor korántsem annyira népes (a Google I/O alatt 250 millió regisztrált tagról, valamint 150 millió aktív látogatóról beszéltek), idővel a keresőcég megoldása a Facebook előnyét is kikezdheti.
Ehhez azonban sok időre, és egy komoly törésre lesz szükség a Facebook táborán belül, ez a népes tömeg ugyanis már csak mérete miatt is nagyon lassan mozdul el a riválisok irányába. Jól emlékezhetünk itthon az iWiW népszerűségének alakulására: a magyar fejlesztés az első években nagyon jól muzsikált, a Facebook-ra történő váltás pedig igazán csak az utóbbi két évben gyorsult fel, dacára annak, hogy sokan már jóval korábban számos kritikát fogalmaztak meg az oldallal kapcsolatban (ezen kritikák pedig a komoly átalakítást követően sem igazán csillapodtak). Mára elmondható, hogy a többség jelen van a külföldi vetélytársakon, ez azonban egy elhúzódó folyamat eredményeként valósult meg, amely még korántsem tekinthető lezártnak.
A többség számára nyilvánvalóan éppen a Facebook táborának mérete jelenti a legnagyobb előnyt, az ismerősök nagy száma és azok koncentrálódása miatt nem igazán érdeklődnek a rivális megoldások iránt. Márpedig riválisokból nincs hiány, a mezőny pedig minden bizonnyal a Microsofttal és néhány további nagy vállalattal bővül majd - ők valószínűleg a meglévő tábort osztják majd újabb szeletekre.