Gyurkity Péter
Intel - AMD: változó piac, új lehetőségek
Kis túlzással kijelenthetjük, hogy a hagyományos x86-vonalon folytatott küzdelmet az Intel végül megnyerte (vagy legalábbis sikerrel vágott vissza az ezredfordulót követő évekért), a változóban lévő PC-piac azonban alapvető módon rajzolja át a jövőről alkotott elképzeléseket. A többnyire pozitív eredményeket felmutatni képes nagyobbik vetélytárs a mobil szegmensben, a komoly veszteségekkel küzdő kisebbik rivális viszont a konzolok és a grafikus vezérlők területén lát új lehetőségeket, amelyek változást hozhatnak jelenlegi helyzetében.
Mindkét cég (processzorgyártóként már jó ideje nem jellemezhetjük az AMD-t) január közepén tette közzé utolsó negyedéves és ezzel együtt éves jelentését. Már ezekből is jól kiolvasható a kettejük közötti különbségek garmadája, legyen szó a vállalkozás méretéről, piaci befolyásáról, vagy akár a bevételről és tiszta profitról. Ez utóbbi két adat a legbeszédesebb, hiszen míg az Intel némileg csökkenő eladásokról és mérséklődő profitról számolt be, addig az AMD legfeljebb súlyos veszteségét tudta valamelyest csökkenteni, arról nem is beszélve, hogy az Intel csaknem tízszer nagyobb bevételből gazdálkodhatott.
A kék vonal az AMD, a piros az Intel résztvényeinek értékét mutatja az utóbbi két évben. Míg az Intel a felszínen tudott maradni, addig az AMD a mélybe zuhant
Mindkét szereplő esetében megfigyelhető volt azonban a processzoreladások csökkenése, amely elsősorban a piaci kereslet és vásárlói igények 2012-es visszaesésével magyarázható. Nem véletlen, hogy az érintettek az új termékek gyorsabb fejlesztésével, azok előnyeinek kihangsúlyozásával, valamint az alternatív szegmensekre fordított nagyobb figyelem révén szeretnének kikecmeregni a kátyúból. Az Intel esetében ez a vadonatúj chipek mellett a hordozható termékek, így az okostelefonok piacát jelenti, míg az AMD saját második generációs APU-jai mellett a grafikus vezérlők és ezzel együtt a konzolok területe felé tekintget némi reménységgel a szemében.
Némi meglepetést okozott a napokban, hogy az Intel jelezte: három év alatt fokozatosan kivonulnak az asztali alaplapok tervezéséből. Véleményük szerint ezen a területen nem számíthatunk növekedésre, és a többi gyártó megoldásaihoz képest nem tudnak jelentős mértékben eltérő, egyedi megoldásokkal előállni, ezért inkább rájuk bízzák a szegmenst. Ehelyett az új formátumok felé fordulnak, amelyek révén komoly teljesítményű, mégis kisebb méretű eszközök terjedhetnek el, a Raspberry Pi példájára építve. A Next Unit of Computing (NUC) ilyen megoldás lesz, Sandy Bridge chipekkel.
Az Intel a táblagépek piacán jó pozíciókat épített ki
Maga Paul Otellini, a cég májusban visszavonuló első embere is arról beszélt a minap, hogy a különböző PC formátumok összeolvadása, elmosódása jól látható, itt pedig immár a táblákat és a lecsatolható kijelzővel/billentyűzettel érkező hibrid megoldásokat sem vehetjük külön az asztali számítógépektől és noteszektől. Az árak fokozatos csökkenésével, illetve a teljesítmény növekedésével egyre több feladat lesz kényelmesen elvégezhető ezeken a készülékeken, az elvárt sebesség pedig ahhoz lesz fogható, amit a hagyományos PC-k terén az utóbbi két évben megszokhattunk.
Az Intel ezzel egy időben a SEMI Industry Strategy Symposium (ISS) elnevezésű találkozón mutatta be saját 450 mm-es szilíciumostyáit, amelyek több partner (Sumco, Dainippon Printing, Molecular Imprints és sokan mások) közreműködésével készültek el. A gyártó várhatóan 2015-től alkalmazza majd ezen ostyákat a processzorok, system-on-chip termékek és egyéb fejlesztések gyártása során.
A vállalat Haswell kódnéven fejlesztett chipjei, a Core i 4000 sorozat első tagjai, kisebb csúszással, a nyár elején jelennek majd meg, mégpedig a partnerek kérése miatt. Az asztali és noteszgépes vonalon a 14 nanométeren készülő Broadwell processzorok (a Haswell közvetlen utódaként) képviselik az ezt követő generációt, ezek megjelenésének előkészítése pedig a hivatalos nyilatkozatok alapján terv szerint halad. Már megkezdődött a szükséges hely és kapacitás kialakítása a gyártósoroknál, az év vége előtt pedig indulhat az új chipek gyártása. Két, esetleg három helyszínen zajlik majd a munka, arról azonban még megoszlanak a vélemények, hogy pontosan milyen termékeket dobnak majd piacra - az egyik lehetőség, hogy asztali változatok meg sem jelennek majd, a másik pedig a BGA-tokozás bevezetése, amely lehetetlenné tenné az egyes chipek későbbi cseréjét.
Sok okostelefonban lesz Intel-chip - az AMD erről teljesen lecsúszott
Jól jelzi az idők változását, hogy a cég Yolo néven Afrikában is piacra dobta első okostelefonját (pontosabban ők a készülék belsejét szállítják), mégpedig a Safaricom közreműködésével. A CES alatt bemutatott új 1,2 GHz-es Atom Z2420 chip révén gyors és kényelmes használatot ígérnek, mégpedig kedvező áron, 3,5 hüvelykes kijelzővel, 5 megapixeles kamerával, FM rádió és HSPA+ támogatás mellett, 500 MB-os ingyenes adatforgalommal.
Az AMD esetében azt már jól tudjuk, hogy idén esedékes a Radeon HD 8000 sorozatú grafikus kártyák megjelenése, mégpedig valamikor a második negyedév folyamán. Ezen példányok feladata helyreállítani a 2012 utolsó három hónapjában megrendült forgalmat, mégpedig a Never Settle névre keresztelt szoftvercsomaggal együtt, amelynek révén a megvásárolt hardverhez 1-3 ingyenes játékot is kapunk. Ez utóbbi révén az ünnepek alatt sikerült szinten tartani a csúcskategóriás változatok eladásait, idén azonban sokkal nagyobb feladattal kell megbirkózniuk, hogy tartsák állásaikat az nVidiával szemben. A Sea Islands kódnévre hallgató grafikus vezérlők minden bizonnyal a leggyorsabb példányokkal nyitnak majd, azt azonban még nem tudni, hogy pontosan milyen arányú előrelépést kínálnak majd a 7000-es sorozathoz képest.
A cég már a CES alatt ismertette idei termékeinek főbb részleteit, ezek közül az új négymagos system-on-chip APU-k (Temash és Kabini) az év első felében jelennek majd meg, mégpedig elsősorban Windows 8 táblákban, hibridekben, illetve ultravékony laptopokban. A Richland ezzel szemben már utat talált az OEM-partnerekhez, ennek feladata az A-sorozat jelenleg kapható APU-jaihoz képest 20-40 százalékos javulás a vizuális teljesítményben, míg az őt az év második felében követő Kaveri APU-k már 28 nanométeren készülnek, többek között a HSA (heterogeneous system architecture) felépítésre alapozva.
Az AMD számára jó lehetőség lenne a konzolok felé fordulás, de ott az nVidia szorongatja
Az elmúlt hetekben arról is olvashattunk, hogy az AMD az ARM irányába menekül, licencelték is a chipfejlesztő cég technológiáját, ehhez pedig további mérnököket is szereztek, akik nyilván hozzájárulnak majd a munka ütemének fokozásához. Komoly lehetőségként merült fel, hogy mind a Microsoft, mind pedig a Sony az AMD APU-jait alkalmazza majd saját következő generációs konzoljában, így mindkét fejlesztésbe 8 magos Jaguar chipek kerülhetnek. A Durango és Orbis kódnéven készülő asztali konzolok a 64 bites processzorokat 1,6 GHz-en hajtanák meg, ezzel a sebesség és a hőleadási mutatók optimális keverékét biztosítanák, ám azt még nem tudni, hogy milyen egyéb módosításokkal szeretnék garantálni a hosszú élettartamot és versenyképességet.
Bárhogy is legyen, az AMD idén teljes bevételének mintegy 20 százalékát ezen két fejlesztésből szeretné beszedni, amiről ugyan konkrétan nem beszélnek, ám a negyedéves eredmény kihirdetését követő konferencia alatt említett kiemelt projektek valószínűleg a fenti két konzolt jelentik. A beágyazott termékek és az ide szánt új APU-k tavaly még alig 5 százalékát tették ki a bevételnek, ami főleg annak volt köszönhető, hogy a korábban megjelent konzolok (Xbox 360, Nintendo Wii és Wii U) esetében szintén felhasználták technológiájukat, így licencdíjat kaptak minden egyes eladott példány után. Az új generációval azonban változik a helyzet, és a technológia licencelése helyett egyedi hardvert szállítanak a partnereknek, így sokkal nagyobb bevételt remélnek ezen a területen, főleg mivel a megjelenítésért egyedire szabott Radeon HD vezérlők lesznek felelősek, így a saját processzor mellett a házon belül készülő grafikus chipek is ott lesznek a konzolokban.
Néhány hónapon belül kiderül, hogy mennyire volt jogos ez az optimizmus.
Mindkét cég (processzorgyártóként már jó ideje nem jellemezhetjük az AMD-t) január közepén tette közzé utolsó negyedéves és ezzel együtt éves jelentését. Már ezekből is jól kiolvasható a kettejük közötti különbségek garmadája, legyen szó a vállalkozás méretéről, piaci befolyásáról, vagy akár a bevételről és tiszta profitról. Ez utóbbi két adat a legbeszédesebb, hiszen míg az Intel némileg csökkenő eladásokról és mérséklődő profitról számolt be, addig az AMD legfeljebb súlyos veszteségét tudta valamelyest csökkenteni, arról nem is beszélve, hogy az Intel csaknem tízszer nagyobb bevételből gazdálkodhatott.
A kék vonal az AMD, a piros az Intel résztvényeinek értékét mutatja az utóbbi két évben. Míg az Intel a felszínen tudott maradni, addig az AMD a mélybe zuhant
Mindkét szereplő esetében megfigyelhető volt azonban a processzoreladások csökkenése, amely elsősorban a piaci kereslet és vásárlói igények 2012-es visszaesésével magyarázható. Nem véletlen, hogy az érintettek az új termékek gyorsabb fejlesztésével, azok előnyeinek kihangsúlyozásával, valamint az alternatív szegmensekre fordított nagyobb figyelem révén szeretnének kikecmeregni a kátyúból. Az Intel esetében ez a vadonatúj chipek mellett a hordozható termékek, így az okostelefonok piacát jelenti, míg az AMD saját második generációs APU-jai mellett a grafikus vezérlők és ezzel együtt a konzolok területe felé tekintget némi reménységgel a szemében.
Némi meglepetést okozott a napokban, hogy az Intel jelezte: három év alatt fokozatosan kivonulnak az asztali alaplapok tervezéséből. Véleményük szerint ezen a területen nem számíthatunk növekedésre, és a többi gyártó megoldásaihoz képest nem tudnak jelentős mértékben eltérő, egyedi megoldásokkal előállni, ezért inkább rájuk bízzák a szegmenst. Ehelyett az új formátumok felé fordulnak, amelyek révén komoly teljesítményű, mégis kisebb méretű eszközök terjedhetnek el, a Raspberry Pi példájára építve. A Next Unit of Computing (NUC) ilyen megoldás lesz, Sandy Bridge chipekkel.
Az Intel a táblagépek piacán jó pozíciókat épített ki
Maga Paul Otellini, a cég májusban visszavonuló első embere is arról beszélt a minap, hogy a különböző PC formátumok összeolvadása, elmosódása jól látható, itt pedig immár a táblákat és a lecsatolható kijelzővel/billentyűzettel érkező hibrid megoldásokat sem vehetjük külön az asztali számítógépektől és noteszektől. Az árak fokozatos csökkenésével, illetve a teljesítmény növekedésével egyre több feladat lesz kényelmesen elvégezhető ezeken a készülékeken, az elvárt sebesség pedig ahhoz lesz fogható, amit a hagyományos PC-k terén az utóbbi két évben megszokhattunk.
Az Intel ezzel egy időben a SEMI Industry Strategy Symposium (ISS) elnevezésű találkozón mutatta be saját 450 mm-es szilíciumostyáit, amelyek több partner (Sumco, Dainippon Printing, Molecular Imprints és sokan mások) közreműködésével készültek el. A gyártó várhatóan 2015-től alkalmazza majd ezen ostyákat a processzorok, system-on-chip termékek és egyéb fejlesztések gyártása során.
A vállalat Haswell kódnéven fejlesztett chipjei, a Core i 4000 sorozat első tagjai, kisebb csúszással, a nyár elején jelennek majd meg, mégpedig a partnerek kérése miatt. Az asztali és noteszgépes vonalon a 14 nanométeren készülő Broadwell processzorok (a Haswell közvetlen utódaként) képviselik az ezt követő generációt, ezek megjelenésének előkészítése pedig a hivatalos nyilatkozatok alapján terv szerint halad. Már megkezdődött a szükséges hely és kapacitás kialakítása a gyártósoroknál, az év vége előtt pedig indulhat az új chipek gyártása. Két, esetleg három helyszínen zajlik majd a munka, arról azonban még megoszlanak a vélemények, hogy pontosan milyen termékeket dobnak majd piacra - az egyik lehetőség, hogy asztali változatok meg sem jelennek majd, a másik pedig a BGA-tokozás bevezetése, amely lehetetlenné tenné az egyes chipek későbbi cseréjét.
Sok okostelefonban lesz Intel-chip - az AMD erről teljesen lecsúszott
Jól jelzi az idők változását, hogy a cég Yolo néven Afrikában is piacra dobta első okostelefonját (pontosabban ők a készülék belsejét szállítják), mégpedig a Safaricom közreműködésével. A CES alatt bemutatott új 1,2 GHz-es Atom Z2420 chip révén gyors és kényelmes használatot ígérnek, mégpedig kedvező áron, 3,5 hüvelykes kijelzővel, 5 megapixeles kamerával, FM rádió és HSPA+ támogatás mellett, 500 MB-os ingyenes adatforgalommal.
Az AMD esetében azt már jól tudjuk, hogy idén esedékes a Radeon HD 8000 sorozatú grafikus kártyák megjelenése, mégpedig valamikor a második negyedév folyamán. Ezen példányok feladata helyreállítani a 2012 utolsó három hónapjában megrendült forgalmat, mégpedig a Never Settle névre keresztelt szoftvercsomaggal együtt, amelynek révén a megvásárolt hardverhez 1-3 ingyenes játékot is kapunk. Ez utóbbi révén az ünnepek alatt sikerült szinten tartani a csúcskategóriás változatok eladásait, idén azonban sokkal nagyobb feladattal kell megbirkózniuk, hogy tartsák állásaikat az nVidiával szemben. A Sea Islands kódnévre hallgató grafikus vezérlők minden bizonnyal a leggyorsabb példányokkal nyitnak majd, azt azonban még nem tudni, hogy pontosan milyen arányú előrelépést kínálnak majd a 7000-es sorozathoz képest.
A cég már a CES alatt ismertette idei termékeinek főbb részleteit, ezek közül az új négymagos system-on-chip APU-k (Temash és Kabini) az év első felében jelennek majd meg, mégpedig elsősorban Windows 8 táblákban, hibridekben, illetve ultravékony laptopokban. A Richland ezzel szemben már utat talált az OEM-partnerekhez, ennek feladata az A-sorozat jelenleg kapható APU-jaihoz képest 20-40 százalékos javulás a vizuális teljesítményben, míg az őt az év második felében követő Kaveri APU-k már 28 nanométeren készülnek, többek között a HSA (heterogeneous system architecture) felépítésre alapozva.
Az AMD számára jó lehetőség lenne a konzolok felé fordulás, de ott az nVidia szorongatja
Az elmúlt hetekben arról is olvashattunk, hogy az AMD az ARM irányába menekül, licencelték is a chipfejlesztő cég technológiáját, ehhez pedig további mérnököket is szereztek, akik nyilván hozzájárulnak majd a munka ütemének fokozásához. Komoly lehetőségként merült fel, hogy mind a Microsoft, mind pedig a Sony az AMD APU-jait alkalmazza majd saját következő generációs konzoljában, így mindkét fejlesztésbe 8 magos Jaguar chipek kerülhetnek. A Durango és Orbis kódnéven készülő asztali konzolok a 64 bites processzorokat 1,6 GHz-en hajtanák meg, ezzel a sebesség és a hőleadási mutatók optimális keverékét biztosítanák, ám azt még nem tudni, hogy milyen egyéb módosításokkal szeretnék garantálni a hosszú élettartamot és versenyképességet.
Bárhogy is legyen, az AMD idén teljes bevételének mintegy 20 százalékát ezen két fejlesztésből szeretné beszedni, amiről ugyan konkrétan nem beszélnek, ám a negyedéves eredmény kihirdetését követő konferencia alatt említett kiemelt projektek valószínűleg a fenti két konzolt jelentik. A beágyazott termékek és az ide szánt új APU-k tavaly még alig 5 százalékát tették ki a bevételnek, ami főleg annak volt köszönhető, hogy a korábban megjelent konzolok (Xbox 360, Nintendo Wii és Wii U) esetében szintén felhasználták technológiájukat, így licencdíjat kaptak minden egyes eladott példány után. Az új generációval azonban változik a helyzet, és a technológia licencelése helyett egyedi hardvert szállítanak a partnereknek, így sokkal nagyobb bevételt remélnek ezen a területen, főleg mivel a megjelenítésért egyedire szabott Radeon HD vezérlők lesznek felelősek, így a saját processzor mellett a házon belül készülő grafikus chipek is ott lesznek a konzolokban.
Néhány hónapon belül kiderül, hogy mennyire volt jogos ez az optimizmus.