Gyurkity Péter
AMD: következik a hibridek korszaka
A Fusion kódnéven beharangozott hibrid processzorok eljöveteléről évek óta olvashattunk az AMD tervei kapcsán, és bár a cég már tavaly bemutatta prototípusát, idén pedig az Intel fejlesztésével csaknem egy időben elrajtoltak az első példányok, az igazi harc most indul csak el, a középkategóriás asztali és mobil számítógépekbe szánt változatok megjelenésével. A szegmens Dávidja idén erős, jövőre pedig még erősebb felállást ígér, amelyekkel valóban beköszönt az új korszak, kellő teljesítményt és ezzel egy időben hosszabb üzemidőt biztosítva. Maga a piac is átalakulóban van, egyre nagyobb igény mutatkozik a táblák iránt, ami viszont a PC-k forgalmának csökkenését eredményezi.
A hibrid chipek bemutatkozásáról tavaly szeptemberben mi is beszámoltunk, akkor még csak ígéreteket olvashattunk, néhány érdekes bemutatóval körítve. Az AMD igyekezett minél korábban piacra dobni saját fejlesztéseit, viszont eredetileg is nyári bemutatkozást emlegettek, ami kellő időt adott az Intel számára ahhoz, hogy gyorsan lerántsák a leplet a Sandy Bridge család első tagjairól. Az AMD mindezt a beágyazott és kisebb mobil eszközökbe szánt változatokkal igyekezett ellensúlyozni, és bár már áprilisban leszállították az első (A-sorozatú) Llano chipeket, ezek a mainstream példányok csak most rajtoltak el hivatalosan.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A hivatalos bejelentésben több részletet is kiemeltek, elsősorban az új jövevények teljesítményével, fogyasztásával, valamint versenyképességével kapcsolatban, nagy hangsúlyt helyezve a grafikus erőre. Ezek az APU-k (Accelerated Processing Unit) a cég állítása szerint egyes esetekben a különálló grafikus kártyák teljesítményét nyújtják kedvező áron és kisebb méretben, miközben az alacsony étvágy lehetővé teszi, hogy akár 10,5 órán keresztül bírja az akkumulátor. A Llano sorozatba tartozó példányok asztali PC-kben és noteszgépekben egyaránt helyet kapnak majd, mégpedig számos gyártó és szoftverfejlesztő támogatása mellett - az AMD 150 hardveres partnerről beszélt, amihez a szoftveres oldalon hasonló érdeklődés tárul, ennek eredményeként pedig egyre több alkalmazás használja majd ki a párhuzamos és hibrid felépítésben rejlő előnyöket.
Nem mulasztották el szembeállítani saját fejlesztésüket az Intel termékeivel, nyilván előbbiek fölényét vázolva fel. Ahogy az Apple a PowerPC Mac számítógépek kapcsán annak idején szuperszámítógépekről beszélt, úgy most az AMD is kiemelte, hogy az asztali vonalon 500, a mobil szegmensben pedig 400 gigaflops körül járnak, ez pedig 10 év múlva elérheti majd a 10 teraflopsot is. Fontos különbségként említették a Sandy Bridge-hez képest, hogy a támogatott technológiák listáján szerepel a DirectX 11, az Open GL 4.1 és az OpenCL, a chip méretének mintegy 40 százalékát teszi ki az integrált grafikus vezérlő, amely jóval nagyobb teljesítményt is nyújt, ráadásul ezt ötvözhetjük egy különálló grafikus kártya erejével, közös munkára ösztökélve azokat, ami az Intel fejlesztéseinél nincs jelen, ott ugyanis egy diszkrét kártya jelenléte az integrált vezérlő hanyagolását eredményezi. A HD felbontás, valamint a HTML5 fontos szerepét szintén szem előtt tartják, ez a következő generációnál is így lesz.
A jelenleg helyzet tehát a következő: az AMD több eltérő sorozatot kínál az új hibrid chipekből, a G-jelzésű példányok beágyazott megoldásokban kapnak helyet, a C-sorozat tagjai ultravékony noteszgépekhez és táblákhoz, a Z-sorozat kifejezetten táblákhoz készül, míg az E-sorozatot ultravékony laptopokba és small form factor PC-kbe szánják, a most bemutatott A-sorozat processzorai pedig a már említett mainstream asztali és mobil PC-kbe kerülnek, kiegészítve az all-in-one PC-kel.
A cég ezzel egy időben rögtön jelezte, hogy már készülnek a 2012-ben elrajtoló Trinity sorozattal, amely ezen A-sorozat Llano chipjeit váltja majd fel a mainstream vonalon. A Bulldozer architektúrára épülő fejlesztés újgenerációs Radeon vezérlőkkel társul majd, még mindig 32 nanométeren (ahogy a mostani generáció tagjai is, ellentétben az Intel szintén jövőre tervezett Ivy Bridge sorozatával), nagyjából 50 százalékos gyorsulást eredményezve a Llanóhoz képest, tovább javított, mérsékelt fogyasztással. Az új 28 nanométeres gyártástechnológiát a szintén jövőre bemutatkozó Krishna sorozat esetében alkalmazzák majd először, ezek a chipek viszont beágyazott és hordozható eszközökbe kerülnek, nem mainstream megoldásokba.
Az Intel a maga részéről (saját hibrid chipjei, a Sandy Bridge és Ivy Bridge mellett) egy új dizájnnal készül, ugyanis a mostanában egyre szaporodó hírek ellenére sem adják fel a reményt a netbook készülékek további sikereivel kapcsolatban. Május utolsó napjaiban, a Computex kiállítás során egy új kategória elrajtolását körvonalazták, amelyet ők Ultrabook névre kereszteltek, ez pedig méretével és teljesítményével jobb pozícióból veheti fel a versenyt az új táblákkal és okostelefonokkal.
A vékony és könnyű (mindössze 20 mm vastag) noteszgépek 1000 dollár alatti áron lesznek kaphatók, amit azért is fontos kihangsúlyozni, mert például a Samsung Series 9 beleillene a kategóriába, csakhogy ez utóbbi megoldás 1300 dollárt kóstál. Az első ilyen változat az Asus UX21 lesz, amely az ünnepi szezon felé bukkanhat majd fel a boltokban, természetesen az Intel saját processzoraira támaszkodva. Ebben a szegmensben egyébként a gyártó a Cedar Trail kódnevű következő generációt fényezi, amely 32 nanométeren, hűtés nélkül, 10 órás üzemidőt biztosít majd a hordozható készülékeknél, Chrome OS, MeeGo, valamint Windows alatt, miközben a szintén 32 nanométeres Medfield elsősorban táblákon és okostelefonokon hódíthat majd, 2012-től.
Érdemes megfigyelni azonban a piaci trend alakulását, amire a Gartner is rávilágít legutóbbi felmérésében. Eszerint a PC-piac forgalma negyedévről negyedévre szűkül, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a korábban gyorsan bővülő noteszgépek szegmense most gyengélkedik. Ez eddig ellensúlyozta az asztali PC-k egyértelmű visszaesését, jelentőségük csökkenését, a táblák előretörése és slágertermékként való megjelenése azonban minden mást elhomályosít a jelenlegi helyzetben.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Itt ugyan egyelőre megoszlanak a vélemények arról, hogy ezek a táblák (és még szebb, jobb utódaik) vajon végleg leváltják-e a megszokott eszközöket, avagy csak tovább színesítik majd az összképet, a felhasználók pedig megosztják majd idejüket a különböző kütyük között, az AdMob és a Nielsen egymástól függetlenül azt mérte, hogy a táblák új tulajdonosainak mintegy harmada használja új készülékét elsődleges PC-ként, illetve kevesebb időt tölt a már korábban beszerzett masinákon.
Ami a vállalatokat illeti, a válság alaposan visszavett az öregedő PC-k leváltásának üteméből, ez most kezd magára találni, viszont az is komoly lehetőségként merül fel, hogy a PC-piac már soha nem tér vissza a régi kerékvágásba. A Gartner jóslata szerint jövőre a korábban jelzettnél kevesebb PC talál majd gazdára, miközben az IDC 2015-re már egymilliárd új okostelefont vár, ami nagyobb lenne a teljes PC-piacnál. A hibrid chipek elterjedése még jobban elmoshatja a különböző kategóriák közötti választóvonalakat, ám azt még nem tudjuk, hogy ebből ki jön majd ki jobban.
A hibrid chipek bemutatkozásáról tavaly szeptemberben mi is beszámoltunk, akkor még csak ígéreteket olvashattunk, néhány érdekes bemutatóval körítve. Az AMD igyekezett minél korábban piacra dobni saját fejlesztéseit, viszont eredetileg is nyári bemutatkozást emlegettek, ami kellő időt adott az Intel számára ahhoz, hogy gyorsan lerántsák a leplet a Sandy Bridge család első tagjairól. Az AMD mindezt a beágyazott és kisebb mobil eszközökbe szánt változatokkal igyekezett ellensúlyozni, és bár már áprilisban leszállították az első (A-sorozatú) Llano chipeket, ezek a mainstream példányok csak most rajtoltak el hivatalosan.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A hivatalos bejelentésben több részletet is kiemeltek, elsősorban az új jövevények teljesítményével, fogyasztásával, valamint versenyképességével kapcsolatban, nagy hangsúlyt helyezve a grafikus erőre. Ezek az APU-k (Accelerated Processing Unit) a cég állítása szerint egyes esetekben a különálló grafikus kártyák teljesítményét nyújtják kedvező áron és kisebb méretben, miközben az alacsony étvágy lehetővé teszi, hogy akár 10,5 órán keresztül bírja az akkumulátor. A Llano sorozatba tartozó példányok asztali PC-kben és noteszgépekben egyaránt helyet kapnak majd, mégpedig számos gyártó és szoftverfejlesztő támogatása mellett - az AMD 150 hardveres partnerről beszélt, amihez a szoftveres oldalon hasonló érdeklődés tárul, ennek eredményeként pedig egyre több alkalmazás használja majd ki a párhuzamos és hibrid felépítésben rejlő előnyöket.
Nem mulasztották el szembeállítani saját fejlesztésüket az Intel termékeivel, nyilván előbbiek fölényét vázolva fel. Ahogy az Apple a PowerPC Mac számítógépek kapcsán annak idején szuperszámítógépekről beszélt, úgy most az AMD is kiemelte, hogy az asztali vonalon 500, a mobil szegmensben pedig 400 gigaflops körül járnak, ez pedig 10 év múlva elérheti majd a 10 teraflopsot is. Fontos különbségként említették a Sandy Bridge-hez képest, hogy a támogatott technológiák listáján szerepel a DirectX 11, az Open GL 4.1 és az OpenCL, a chip méretének mintegy 40 százalékát teszi ki az integrált grafikus vezérlő, amely jóval nagyobb teljesítményt is nyújt, ráadásul ezt ötvözhetjük egy különálló grafikus kártya erejével, közös munkára ösztökélve azokat, ami az Intel fejlesztéseinél nincs jelen, ott ugyanis egy diszkrét kártya jelenléte az integrált vezérlő hanyagolását eredményezi. A HD felbontás, valamint a HTML5 fontos szerepét szintén szem előtt tartják, ez a következő generációnál is így lesz.
A jelenleg helyzet tehát a következő: az AMD több eltérő sorozatot kínál az új hibrid chipekből, a G-jelzésű példányok beágyazott megoldásokban kapnak helyet, a C-sorozat tagjai ultravékony noteszgépekhez és táblákhoz, a Z-sorozat kifejezetten táblákhoz készül, míg az E-sorozatot ultravékony laptopokba és small form factor PC-kbe szánják, a most bemutatott A-sorozat processzorai pedig a már említett mainstream asztali és mobil PC-kbe kerülnek, kiegészítve az all-in-one PC-kel.
A cég ezzel egy időben rögtön jelezte, hogy már készülnek a 2012-ben elrajtoló Trinity sorozattal, amely ezen A-sorozat Llano chipjeit váltja majd fel a mainstream vonalon. A Bulldozer architektúrára épülő fejlesztés újgenerációs Radeon vezérlőkkel társul majd, még mindig 32 nanométeren (ahogy a mostani generáció tagjai is, ellentétben az Intel szintén jövőre tervezett Ivy Bridge sorozatával), nagyjából 50 százalékos gyorsulást eredményezve a Llanóhoz képest, tovább javított, mérsékelt fogyasztással. Az új 28 nanométeres gyártástechnológiát a szintén jövőre bemutatkozó Krishna sorozat esetében alkalmazzák majd először, ezek a chipek viszont beágyazott és hordozható eszközökbe kerülnek, nem mainstream megoldásokba.
Az Intel a maga részéről (saját hibrid chipjei, a Sandy Bridge és Ivy Bridge mellett) egy új dizájnnal készül, ugyanis a mostanában egyre szaporodó hírek ellenére sem adják fel a reményt a netbook készülékek további sikereivel kapcsolatban. Május utolsó napjaiban, a Computex kiállítás során egy új kategória elrajtolását körvonalazták, amelyet ők Ultrabook névre kereszteltek, ez pedig méretével és teljesítményével jobb pozícióból veheti fel a versenyt az új táblákkal és okostelefonokkal.
A vékony és könnyű (mindössze 20 mm vastag) noteszgépek 1000 dollár alatti áron lesznek kaphatók, amit azért is fontos kihangsúlyozni, mert például a Samsung Series 9 beleillene a kategóriába, csakhogy ez utóbbi megoldás 1300 dollárt kóstál. Az első ilyen változat az Asus UX21 lesz, amely az ünnepi szezon felé bukkanhat majd fel a boltokban, természetesen az Intel saját processzoraira támaszkodva. Ebben a szegmensben egyébként a gyártó a Cedar Trail kódnevű következő generációt fényezi, amely 32 nanométeren, hűtés nélkül, 10 órás üzemidőt biztosít majd a hordozható készülékeknél, Chrome OS, MeeGo, valamint Windows alatt, miközben a szintén 32 nanométeres Medfield elsősorban táblákon és okostelefonokon hódíthat majd, 2012-től.
Érdemes megfigyelni azonban a piaci trend alakulását, amire a Gartner is rávilágít legutóbbi felmérésében. Eszerint a PC-piac forgalma negyedévről negyedévre szűkül, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a korábban gyorsan bővülő noteszgépek szegmense most gyengélkedik. Ez eddig ellensúlyozta az asztali PC-k egyértelmű visszaesését, jelentőségük csökkenését, a táblák előretörése és slágertermékként való megjelenése azonban minden mást elhomályosít a jelenlegi helyzetben.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Itt ugyan egyelőre megoszlanak a vélemények arról, hogy ezek a táblák (és még szebb, jobb utódaik) vajon végleg leváltják-e a megszokott eszközöket, avagy csak tovább színesítik majd az összképet, a felhasználók pedig megosztják majd idejüket a különböző kütyük között, az AdMob és a Nielsen egymástól függetlenül azt mérte, hogy a táblák új tulajdonosainak mintegy harmada használja új készülékét elsődleges PC-ként, illetve kevesebb időt tölt a már korábban beszerzett masinákon.
Ami a vállalatokat illeti, a válság alaposan visszavett az öregedő PC-k leváltásának üteméből, ez most kezd magára találni, viszont az is komoly lehetőségként merül fel, hogy a PC-piac már soha nem tér vissza a régi kerékvágásba. A Gartner jóslata szerint jövőre a korábban jelzettnél kevesebb PC talál majd gazdára, miközben az IDC 2015-re már egymilliárd új okostelefont vár, ami nagyobb lenne a teljes PC-piacnál. A hibrid chipek elterjedése még jobban elmoshatja a különböző kategóriák közötti választóvonalakat, ám azt még nem tudjuk, hogy ebből ki jön majd ki jobban.
