Hunter

Hawking: maradjunk csendben

Az ember kíváncsi típus, ez a kíváncsiság azonban a vesztünket is okozhatja, véli a neves fizikus, Stephen Hawking professzor, aki szerint nem kellene felhívnunk magunkra egy idegen civilizáció figyelmét.


Hawking és Obama
Hawking a Discovery Channel dokumentumfilmjében adott hangot aggályainak. A földönkívüli életről alkotott véleménye egyszerű: mivel a fizika törvényei egyetemesek, így logikus a feltételezés, hogy az élet is egyetemes, kisebb-nagyobb eltérésekkel. Amennyiben van élet, akkor ugyancsak feltételezhetjük, hogy valamelyik galaxis valamelyik csillaga körül kering egy életet rejtő világ, amelynek lényei a mi példánkból kiindulva képesek lehetnek az űrutazásra és kellő mennyiségű kíváncsisággal is felruházhatta őket a természet.

Tételezzük fel, hogy hasonlítanak hozzánk, tehát az első dolog, hogy rádiójelek után kutatunk, ahogy teszi azt a SETI immár 50 éve szinte minden eredmény nélkül. Egyetlen esetről tudunk, 1977. augusztus 15-én egy erőteljes keskenysávú rádióadás bukkant fel valamivel több mint 1 percre, ami arra utalt, hogy talán mégsem vagyunk egyedül, azóta viszont csend honol.

Általánosan elfogadott, hogy a több százmilliárd galaxisból adódó számtalan lehetőség miatt nem szabad kizárni egy idegen intelligencia eshetőségét, így továbbra is kutatjuk a jeleket, sőt küldünk is jelzéseket a világűrbe. A legelső ilyen kísérletek a Voyager és a Pioneer szondákon elhelyezett információs anyag volt. Ezeknek az űrkorszakbeli "palackba zárt üzeneteknek" persze igen csekély esélyük van arra, hogy valaha is eljussanak egy idegen fajhoz, ezért idővel elkezdtük a rádiójelek kisugárzását.

A rádió és a televízió térhódítása miatt így is éppen elég zajosnak mondható a bolygónk, ezek a jelek is "kiszivároghattak" az űrbe. Utóbbi folyamat megközelítőleg 100 éve kezdődött, tehát ha valaki 100 fényév távolságon belül ilyen jelek után keresgél, akár már hallhatott is felőlünk. Mindazonáltal 100 fényév igen csekély távolság, legalábbis kozmikus mércével mérve; egy 100 000 fényév átmérőjű galaxisban jeleink mindössze a Tejút 0,1 százalékát járhatták be.

Tegyük fel azonban, hogy akad intelligens civilizáció ezen a távolságon belül. A kérdés, hogyan reagálnának a hírre, miszerint mi is létezünk. Hawking szerint igen naiv dolog azt felételezni, hogy tárt karokkal fogadnának minket. Saját evolúciónkból már rég megtanulhattuk, hogy még a legjobb szándék mellett is ritkán valósul meg a "békével jöttünk" jelmondat.

Az emberiség tele van erőforrásokkal. A Föld egy fejlett civilizáció számára leginkább kecsegtető zsákmánynak tűnhet, amit érdemes kiaknázni. Ezt a kincset jelenleg a mi civilizációnk uralja és éli fel, és ez az a pont, ahol Hawking úgy véli, jobb csendben maradni, mint kiállni a háztetőre és onnan kiabálni. Különösen, hogy mire a jeleink több száz, ezer vagy akár millió év alatt eljutnak egy intelligens fülhöz, addigra a Földön vagy a világűrben kolonizálva már egy teljesen más emberiséggel találhatja szembe magát egy idegen civilizáció. "Ha az idegenek meglátogatnak minket, a végkimenetel hasonló lehet, mint amikor Kolumbusz partot ért Amerikánál, ami nem igazán alakult jól az őslakosok szempontjából" - nyilatkozott Hawking a Discovery-n.

Időről időre a tudósok is megvívják a maguk csatáit a "hívni vagy nem hívni" fronton, ennek eredménye lett az úgynevezett San Marino-skála, ami az űrbe kisugárzott üzenetek kockázatát hivatott mérni. Ez egyébként egy magyar találmány, egészen pontosan Almár Iván űrkutató-csillagász fejlesztette ki 2005-ben, majd 2007-ben átvette a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia is. A skála 1 és 10 között mozog, a legnagyobb kockázatot a 10 jelzi, az értékeket pedig a jel erősségéből, időtartamából és információtartalmából kalkulálják.

Almár egyébként nem ért egyet Hawking aggályaival, rámutatva, hogy a fizikus nem SETI-specialista.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Kara kán #290
    El vagyunk mi Hawkinggel és Einsteinnel:
    http://index.hu/tudomany/2010/05/10/lezeragyuval_igazolnak_einstein_relativitaselmeletet/
  • samebadi #289
    ghost in the shell - nézz utána
  • jaspercry #288
    Ha van olyan ember aki nem ért a témához és hülyeséget ír,akkor megértelek,de ehhez a témához igazán senki sem ért,tehat lehet ,hogy nem ír hülyeséget,ha nem is értek vele egyett,de cáfolni nem tudom.....
  • Loverman #287
    ennyi hülyeséget ilyen kis helyen összehordani...
  • nanotech #286
    UI: Majd, ha az ember elér egy új értelmi szintet, mind szellemileg, mind technikailag, akkor talán lehet szó arról, hogy értelmesen leüljünk velük beszélgetni, de amíg a pénz, hatalom, háborúk, olaj, és kizsákmányolás van a terítéken addig jobb, ha elfelejtjük... Ha azt a sorsot vívjuk ki magunknak, hogy elhulljunk, nem fognak segíteni... Biztosak lehetünk benne. Figyelnek és várnak.
  • nanotech #285
    Az öregnek minden elismerésem amit eddig letett az asztalra, de ez nagy marhaság amit mondott, mert már akkor itt voltak, mikor ő még meg sem született... Ha meg annyira leakartak volna mészárolni minket már rég megtették volna. Az ember a sorsát maga irányítja, mint minden más civilizáció. Beleszólása senkinek nem lehet, mert vagy felemelkedik, vagy elbukik. Igy szól "a galaktikus törvény".
  • kukacos #284
    Nem csak a bizalom. Nagy erénye az összes többi emberi vállalkozással szemben épp az, hogy csak ideig-óráig csapható be. A bizalom legfeljebb a napi működéséhez szükséges, címek kiosztásához vagy egy cikk bírálatához. Viszont egy sikeresnek tűnő vagy szenzációs eredményt produkáló csalást mások is elkezdenek reprodukálni, és ha a reprodukció nem sikerül, a csaló végül mindig lebukik. (A nem érdekes, de hazug eredmények reprodukálhatatlansága meg senkinek se nagy veszteség.)

    Az igazság az, hogy ha benne dolgozol, az ezredik cikk elolvasása után már nagyon gyorsan ki lehet szúrni a zseniálist, az értékest, a szorgos iparosmunkát, és az értéktelen szemetet.

    Engem egyébként mindig zavart, hogy a negatív eredmény csak ritkán közölhető eredmény. Legfeljebb "study"-ként eladható. Én felfuttatnék egy "Journal of Negative Results"-ot, mert abból is rengeteget lehet tanulni, hogy mások milyen ösvényeket találtak zsákutcának. Időt spórol mindenkinek. Bár a konferenciák nagyrészt erről szólnak, az információ gyors cseréje esetleges - mégse állhatsz fel a pódiumon a végén, hogy "próbálta ezt már valaki?" Ha még senki, és jó ötlet, lenyúlhatják.
  • philcsy #283
    "No, akkor kell nagyon figyelni, hogy ne dobjuk ki az adatot, mint mérési hibát :)"
    Ja, vagy ne "kozmetikázzuk meg" a mérési eredményeket.
    Volt egy eset amikor a halgatók zsinórban használtak egy gépet egy féléven keresztül és mindenkinek csapnivaló mérési eredményei lettek. Azt hitték hogy elbasztak valamit ezért mindegyik csinosított az eredményen. A végén kiderült hogy a készülék volt a hibás. :)
    Ők halgatók voltak, elnézzük nekik. De a valóság az hogy a kutatók is simán megcsinálják ezt. Rajtuk is van egy publikációs kényszer, főleg ha valamilyen pályázati pénzt is igénybe vettek. Az meg benne van a pakliban hogy a kutatás eredményei elmaradnak. A többi meg sejthető.
    Pedig a tudomány alapja a bizalom.
  • kukacos #282
    "Ezek esetleges létezését ugyanúgy ki lehetne kísérlettel mutatni."

    Persze, ha a vallási sugallatok működnének. Például ha egy csodajóginak istene megsúgja a lottószámokat, és tényleg azok, akkor ha minden mást kizártunk, akár az is megfontolható, hogy igazat beszél. Addig viszont istene lehet az ő valódi mentális jelensége, de az elméjén kívül létező aligha.

    Valóban elképzelhető, hogy egyszer véletlen majd valami furcsa dologra bukkanunk, ami a rejtett intelligencia nyomaira utal, valahogy mint pl. a háttérsugárzást Penzias és Wilson felfedezte. A marha nagy nehézség az, hogy észrevegyük, hogy nem zajról van szó. Valaki egyszer majd heccből ráereszt valami algoritmust egy alkalmas tárgyon rögzített zajra, és megdöbbenve észleli, hogy a modelljével ellentétben nem várt struktúrája van. No, akkor kell nagyon figyelni, hogy ne dobjuk ki az adatot, mint mérési hibát :)
  • philcsy #281
    "Egyébként nem megfoghatatlanok." Igaz nehezen megfoghatóak.
    De ennyi erővel a legtöbb vallás istenei is kimutathatóak. Azokra gondolok amelyekben "aktív" isten van. Akik meghalgatják az imát, és beavatkoznak a világ dolgaiba. Ezek esetleges létezését ugyanúgy ki lehetne kísérlettel mutatni.

    "de lehet, hogy elég lenne kimutatni, hogy az EM hullámtere nem izotróp. Tudomásom szerint senki sem vizsgálta."
    Közvetlenül ilyen célzattal biztosan nem folytatna vizsgálatot, de ha van ilyen előbb utóbb valahol (pl lézerfizikában) mint anomália megjelenik az "EM hullámtér anizotrópia" valamilyen következménye. Nem?