SG.hu·

Részleges siker a dél-koreai rakétakilövés

Dél-Korea kedden sikeresen fellőtte első űrrakétáját, ami egy tudományos műholdat próbált pályára állítani, utóbbit sikertelenül. Észak-Korea gyanakszik.

Több millió dél-koreai nagy érdeklődéssel, számos észak-koreai pedig gyanakvással figyelte a kilövést. Az északiak ellen nemrég foganatosított szankciókat az ENSZ saját rakétakilövésük miatt, amit a világ többnyire nagy hatótávolságú rakétakísérletként értékelt. Észak-Korea mindenesetre eddig még nem reagált a szomszédos ország űrtevékenységére, ami saját fejlesztésű kétfokozatú KSLV-1 (Korean Space Launch Vehicle) rakétáját emelte a magasba az új Naro Űrközpontból.

Valójában a rakéta által szállított műholdat is pályára állították, az azonban nem követte kijelölt útvonalát, számolt be a fejleményekről Dél-Korea tudományos és oktatási minisztere, Ahn Byong-man. "A kilövés minden szempontból szabályszerűen zajlott, a műhold azonban túlrepült kívánt pályáján" - közölte a miniszter, hozzátéve, hogy a műhold a tervezett 302 kilométeres magasság helyett 360 kilométerre emelkedett. A problémát dél-koreai és orosz tudósok vizsgálják, miközben a Koreai Űrrepülési Kutató Intézet szakértői megpróbálják nyomon követni az elkóborolt műholdat.

A tudományos minisztérium által kiadott állásfoglalás részleges sikerként értékeli a kilövést, míg Lee Myung-bak elnök egyszerűen félsikernek minősítette országa első kísérletét.

A Naro egy 33 méter magas 140 tonna tömegű rakéta, Dél-Korea nagy reménysége, amivel szeretnének bekerülni az űrkilövéseket bonyolító nemzetek exkluzív klubjába. Folyékony hajtóanyaggal működő, orosz gyártmányú első fokozata állítólag 1700 kN tolóerőt biztosít a kilövésnél. A szilárd hajtóanyagot égető második fokozatot dél-koreai mérnökök készítették és 80 kN tolóerejű, ez juttatta volna el végső pályájára a Föld-megfigyelő műholdat.

A kilövést eredetileg július végére tűzték ki, műszaki problémák miatt azonban számos alkalommal el kellett halasztani. Műholdak terén Dél-Korea jóval nagyobb tapasztalattal rendelkezik, más országok segítségével több műholdat is feljuttattak már.

Szöul egyébként mindennemű összehasonlítást visszautasít az észak-koreai rakétakísérlettel, mondván rakétájuk egy békés civil űrprogram része, egyes biztonsági elemzők azonban úgy vélik, a kilövés akár hosszú távú stratégiai egyensúlyt is teremthet a régióban, mivel minden rakétatechnológiának megvan a potenciális katonai alkalmazása.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Molnibalage2009. 09. 01.. 10:04||#42
Német oldalon 1 millió? Hát, ha minden más fornt veszteségét hozzácsapjuk abban az évben, akkor sem jön ez ki sehogy. A 6. hadsereg teljesen feltöltött állapotban emlékeim szerint olyan 300'000 fõs lehetett.
© Molnibalage2009. 09. 01.. 10:02||#41
A német gazdaságot valóban lassan pörgették fel, '44 közepén érte el asszem a csúcstermelést. Csak éppen akkor kezdett kevés lenni az üzemanyag és a tapasztalt katonákból már erõsen hiány volt...
© Molnibalage2009. 09. 01.. 10:00||#40
nyugati fronton is legalább félmilliós véderõ volt, vagy inkább több. Szó sem volt ott 1/10 arányról...
© NEXUS62009. 08. 30.. 12:43||#39
Sztálingrádnál pl. 1-1 millió embervesztesség volt mindkét oldalon. Nagyrészük halott, ez azért "nemsemmi".
Ha a halott német részrõl hõs, akkor orosz részrõl miért is nem az? Mellesleg azért az orosz katonák meg is nyerték a háborút, ami a németekrõl nem mondható el!

A magam részérõl egy háború esetén annak kegyetlenségét, kaotikus irányíthatatlanságát, és végsõ soron értelmetlenségét szoktam nézni, és nem azt hogy mennyi Vaskeresztet, vagy a Szu Hõse kitûntetést osztottak ki.

Nem igen láttam még olyan háborút, aminek ha a költségeit arra fordítják , hogy a konfliktust békésen oldják meg, akkor ne jutottak volna messzebbre.

Mellesleg a katona mindíg meg fogja kapni az ellátmányát, mert neki harcolnia kell, akkor is amikor a civilek már éheznek és már nincs ház a fejük fölött.
És ilyen szempontból a kelet-európai népek szenvedtek a legtöbbet. A háború után pedig ujjáépítették a totálisan lerombolt országaikat, évtizedeken át szenvedtek, mert a hülyeség nem ért véget a háborúval. Ez lehet hogy nagyobb hõsiesség, mint felrobbantani egy hidat.
© Epikurosz2009. 08. 30.. 12:37||#38
Mint '14-18-ban?
© NEXUS62009. 08. 30.. 12:25||#37
Hát ja. Van is errõl egy könyvem, hogy mi volt a különbség az amcsik meg a németek háborús gazdasága között.

Nos enyhénszólva a németek baxtak az egészre, kb. elvoltak azzal, hogy nézegették a rabolt kincseiket, meg megszervezték hogy a munkatáborokban az emberek hogy dolgozzanak. Csak éppen ez utóbbi nem a munka leghatékonyabb módszere. 41-42-re még az orosz-angolszász szövetség sem alakult ki. Volt esély egy békére az angolokkal. Szal a háború vége belátható távolságban volt. Nagyon nem is tûnt sürgetõnek a kérdés.

A német háziasszony, háziasszony maradt a háború végéig, az amcsi viszont ment be melózni a gyárba. Az amcsik sokkal szigorúbban vették a stratégiai anyagokkal való gazdálkodást is.

Szal talán nem azokat kellett volna befûteni a kazánokban, akik megszervezhették volna az egységes európai gazdaságot.
© Epikurosz2009. 08. 30.. 01:20||#36
"úgy hogy a németeknek sem üzemanyaga, sem nyersanyaga nem volt"

Már, hogyne lett volna. 1941-42-ben övék volt teljes Európa, minden kincsével (nyersanyagok, ipar, emberi erõforrások).
© osztmivan2009. 08. 30.. 00:53||#35
ja
a hõs amerikaiak partraszálltak, és legyõzték a németeket
a hõs angolok, kanadaiak, franciák is, és õk is legyõzték
a hõs ellenállók szerte európában szintén legyõzték
eközben a hõs oroszok is
mindezalatt afrikában is a hõsök legyõzték a németeket

miközben a németek szövetségeseitõl semmilyen támogatás nem volt várható
úgy hogy a németeknek sem üzemanyaga, sem nyersanyaga nem volt

egy rakás hõsi nemzet hõsi ország, hõsi hadsereg
ennyit a hõsi ruszkikról
© Epikurosz2009. 08. 29.. 23:05||#34
"ahhoz képest, hogy közben 10X annyi emberrel nem bírták keleten feltartóztatni a ruszkikat."

Na, látod, ez a jelenkori világtörténelem egyik nagy rejtélye.
© NEXUS62009. 08. 29.. 19:25||#33
Akkor inkább sas! Amcsi asszem még Magyarországnál is kevesebb embert vesztett a II. VH-ban, igaz mindenkit xarrá bombáztak.
Viszont a németek 1/10 akkora erõvel megállították õket nyugaton ahhoz képest, hogy közben 10X annyi emberrel nem bírták keleten feltartóztatni a ruszkikat.

De a kedvedért helyesbítek:
gyak nyugodt szívvel simogatták az orosz medve, és a kínai panda tökeit.
<#vigyor>