Dojcsák Dániel
Viszlát, készpénz!
Minden technikai feltétel adott ahhoz, hogy örökre száműzzük a készpénzt a mindennapokból, de az emberek ragaszkodása még biztosan jó ideig életben tartja majd. Ma már pénzügyeinket jóval kényelmesebb akár menet közben is online intézni, a készpénz helyett pedig praktikusabb valamilyen elektronikus bukszát használni. 2008. több áttörést is tartogat az eFizetők számára.
Ma már minden gyakorlatias ember - legalábbis aki használ internetet - pénzügyeivel nem a környékbeli bankfiók csinosan elegáns bankügyintéző-hölgyeit zaklatja, hanem - kikerülve a sorbanállást - békésen kattintgat böngészőjében. A miskolci székhelyű, egyébként is banki szoftverek fejlesztésével foglalkozó IND Group forradalminak nevezhető webes alkalmazásának köszönhetően viszont a közeljövőben még tovább léphetnek egyes szerencsés banki ügyfelek, hisz a netbank szinte teljes funkcionalitásában átvándorolhat a monitorokról a mobil készülékek kijelzőjére. Ráadásul úgy, hogy eközben kényelmes és egyszerű is marad.
WAP láz
Az ezredforduló után beinduló WAP láz elérte a banki szektort is és számos lelkes fejlesztő és marketinges úgy érezte, a WAP-os bankolásé a jövő. Azonban az akkori készülékek kijelzőjén a pár sornyi szöveges információval és a brutálisan lassú adatsebesség mellett viszont fájdalmas volt használni azt. Mostanra viszont a mobil készülékek elértek egy olyan szintre, hogy többnyire képesek teljes értékű böngészőt futtatni, szép nagy színes kijelzőjük van, sőt az iPhone után valószínűleg egyre több lesz érintőképernyős is. Ahhoz, hogy ez a trend kritikus tömegek számára hozza el a kényelmes mobil bankolás lehetőségét viszont a mainál jóval olcsóbb mobil szélessáv elérések kellenek, illetve lehetőség szerint minél nagyobb lefedettségek.
Az IND viszont nem várta ki, hogy minden stimmeljen, és kifejlesztettek egy kényelmesen használható mobilbank felületet okos telefonokra. Ugyan ma még csekély számban fordulnak elő ilyen eszközök, de az újonnan eladott készülékek 90%-a már képes böngészőt futtatni, illetve a jövőben várhatóan a közép és alsókategóriás telefonok is öröklik ezen képességet, ami azt jelenti, hogy 4 éven belül kritikus tömeg rohangál majd okostelefonnal a kezében.
IND mobil bank bemutató
Okos netbankhoz okos telefon
A frissen bemutatott rendszer használatához márpedig okostelefon vagy PDA szükséges, legalább 320x240-es képernyő felbontással, illetve egy HTML+CSS képes böngésző futtatására is képesnek kell lennie a készüléknek. A bemutatóra és promócióra legalkalmasabbnak a fejlesztők az iPhone-t találták, egyrészt azért, mert a nagyméretű és érintésérzékeny kijelző kényelmes felületet biztosít, másrészt a telefon népszerűségét meglovagolni nem rossz ötlet még egy banki informatikával foglalkozó cégnek sem. Ettől függetlenül persze bármilyen smart phone megteszi, így akár egy Symbian alapon működő Nokia vagy Blackberry mobilon is elérhető a fejlesztés. A gyakorlatban a mobil netbank nem más, mint egy kisméretű kijelzőre átformázott és a hordozható készülékek korlátozott kezelőfelületéhez igazított web alapú netbank.
Az alkalmazás használat közben nem telepít semmit, nem szükséges hozzá semmilyen extra speciális hardver, csupán a szokásos loginnevek, jelszavak. A fejlesztéskor elsősorban a kényelemre és az egyszerűségre helyezték a hangsúlyt és igyekeztek minden olyan szempontot figyelembe venni, ami ronthatná az összképet. Így végeredményben a legbonyolultabb művelet (átutalási megbízás) is maximum 5 képernyőnyi lett, míg a többi funkció néhány klikkeléssel, gombnyomással vagy "tapintással" elérhető.
Bármely műveletnél egy közös kontaktlista segíti a felhasználót, hogy a korábbi partnereinek nevét és számlaszámát ne kelljen minden alkalommal begépelni. A teljes kezelőfelület ikonalapú, egyszerűen navigálható. Jelenleg az átutalás mellett a számlainformáció, valutaváltási adatok, tőzsdeinformációk, bankkártyaadatok, betét lekötés, limitmódosítás, számlatörténet, tranzakciólista funkciók érhetőek el, ami a felhasználók többségének igényeit messze kielégíti. Továbbá lehetősége van a banknak harmadik fél szolgáltatását is beépíteni, például utasbiztosítás megkötésére.
Ugyan egyelőre nem tudhatjuk, hogy a magyar fejlesztésű szolgáltatás mely bankok kínálatában tűnik majd fel, de hazai és európai (sőt, ha az iPhone promóra gondolunk, akkor akár amerikai) pénzintézetek is bizonyára feltűnhetnek ezzel a megoldással. A CSS-nek köszönhetően egyszerűen dizájnolható, alakítható a felület, a túloldalon pedig a fejlesztők szerint könnyen kapcsolható a legtöbb meglévő banki rendszerhez. Természetesen a kapcsolat titkosított csatornákon keresztül működik és semmilyen érzékeny adat nem marad a készüléken használat után, a biztonsági normák azonosak az asztali gépeken futó netbank szolgáltatások szintjével. A teljesen grafikus online felület viszont nem elégszik meg egy egyszerű adatkapcsolattal, a kényelmes működéshez legalább 3G/GPRS előfizetés szükségeltetik.
A kényelmetlen SMS, illetve WAP alapú mobilbankot gyakorlatilag teljes mértékben képes kiváltani a megoldás, igaz, egy biometrikus azonosítás még jól jönne a teljes kényelemhez. Az is hálás lenne, ha a régóta ígérgetett Near Field Communication végre teret hódítana a mobil készülékekben. Amíg ez nem történik meg, addig a klasszikus bankkártyás cégek kínálnak alternatívát. Mi a baj a készpénzzel?
Annak ellenére, hogy az elérhető technológia már a kártyás fizetési módokon is rég túlmutat, a valóság most kezdheti megközelíteni azt a szintet, amikor a készpénz valóban érdemben visszaszorulhat. Magyarország még csak csatlakozni szeretne az euróval fizető országok közé, de mire ez valóra válik, lehetséges, hogy már nem sok jelentősége lesz az érméknek és a bankóknak. A pénzintézetek és a kártyakibocsájtó cégek arra törekszenek, hogy a papír és fém alapú fizetés minél hamarabb háttérbe szoruljon.
A technokrata gondolkodásmód mellett ennek az a másik nagyon is húsbavágó oka, hogy a készpénz jelenleg az egyik legdrágább fizetőeszköz, mind a bankoknak, mind az államnak, mind a fogyasztóknak. Nem kell túl bonyolult dolgokra gondolni, elég csak elképzelni, hogy mekkora költséget, idő, erőforrásokat jelent egy cégnek a pénz tárolása, őrzése, szállítása, mennyibe kerül az államnak a bankjegyek folyamatos nyomtatása, ellenőrzése, a hamisítás elleni küzdelem. Egy felmérés szerint európai átlagban 200 eurónyi költség adódik ezekből össze lakosonként évente.
Magyarországon még kicsit várni kell
Veszedelmes viszonyok
Magyarországon egyelőre ott tartunk, hogy egy év alatt 7,4%-kal növekedett a kártyák száma és 18%-kal az eladás helyén POS terminálon át történt kártyás fizetés, összesen 1,5 milliárd euróra. Viszont még mindig elég magas összeg, 34 euró a kártyás fizetések átlagértéke, ami azt jelenti, hogy a mindennapok fizetési szituációiban, egy doboz cigi, egy üdítő, egy jegy megvásárlására még mindig a készpénzt használjuk szívesebben. Közben a hazai bankok pedig éppen csak tanulgatják az új technológiákat, a chipkártyás, érintés nélküli megoldásokat, és a népre is ráférne egy jókora edukáció pénzügyi téren.
A manapság forgalomban lévő kártyás fizető helyek legnagyobb hátránya, hogy lassúak, kényelmetlenek: alá kell írni, nyomkodni kell. Ettől a mögöttünk álló vevő hamar ideges lesz és nem érti, hogy miért kellett 400 forintot kártyával fizetni. Ez alapvetően nem a technológia hibája, hiszen a VISA európai elektronikus feldolgozó rendszere átlagosan akár 31ms elérési időre is képes, és egy nyugat európai benzinkúton eddig sem volt meglepetés, ha a kártya áthúzásának pillanatában már el is indult a nyomtatóból a papír kifelé. A probléma, hogy itthon sok helyen ISDN vonalakon keresztül szállítják a kártyainfókat, ami komolyan lelassítja a fizetést.
El a kezekkel!
Ha eltekintünk attól a ténytől, hogy még sokáig lesznek olyanok, akik papírban szeretnék kiegyenlíteni még a nagyobb tételeket is, akkor látszik, hogy a legnagyobb akadály az elektronikus fizetés terjedése előtt a kis összegű fizetések egyszerű megoldása. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha a csocsóasztal, az italautomata, a jegykiadó nem feltétlenül csak érmékkel működne. Mennyivel egyszerűbb lenne kifizetni egy csokit, doboz cigit, mozijegyet vagy bármit 1000 forint alatt, ha nem kellene sem apró után kutatni, sem 30-50 másodpercig szívni a kártyás fizetéssel.
Az Egyesült Államokban, és idén már Európa néhány városában elindult egy folyamat, ami a fentebb említett NFC technológiát ötvözi a jól ismert hitelkártya megoldásokkal. A VISA payWave nevű megoldása főleg a kisösszegű mindennapi kiadások rendezésére jelent korrekt megoldást, hiszen a kártyát elegendő az elfogadóhelyen az érzékelő elé tartani. Tehát nem kell kiadni a kezünkből, nem szívja be az automata, ellenben pillanatok alatt lezajlik a fizetési procedúra. Fizetéskor rádiófrekvenciás jelekkel kommunikál az olvasóval, az adattovábbításhoz szükséges energiát az olvasóból nyeri. Mindeközben az adatátvitel kódolt, biztonságos, ráadásul alig néhány centiméter hatótávolságú, így paranoiások is bátran használhatják.
Visa payWave működés közben
Mivel a termék átmeneti megoldás a korszakok között, ezért a szokásos mágnescsík is megtalálható a kártyán, plusz az okoskártya chip. Akinek még ez sem elég laza, azoknak a payWave kistestvére, a VISA micro tag fog tetszeni, ami első ránézésre egy átlagos kulcstartóra hasonlít, erre a feladatra is kitűnően alkalmas. Valójában viszont a payWAve-vel azonos technológiát rejt magában és bármely 25 dollár alatti fizetésre használható PIN kód vagy aláírás nélkül - mint a fizetőeszközből kiderült, csak az Egyesült Államokban. A Mastercard hasonló megoldása egy karórába rejtett egység PayPass néven, amit többek közt Törökországban már élesben tesztelnek.
A korábbi elméleti megoldások helyett végre úgy tűnik, hogy kezdenek elterjedni a kézzelfogható elektronikus pénztárca megoldások, viszont az elfogadó helyek korlátozott száma, az ügyfelek bizalmatlansága, az új megoldás szokatlansága sokáig visszatarthatja az elterjedést. A valódi előrelépés az lenne, ha az egyébként is elektronizált bolti kasszák helyett az eddig szigorúan készpénzes, apróval fizetős helyek változnának meg, de a manapság SMS-ben kiegyenlített parkolójegy vagy autópályamatrica NFC kompatibilissé tétele is sokat segítene.
Ma már minden gyakorlatias ember - legalábbis aki használ internetet - pénzügyeivel nem a környékbeli bankfiók csinosan elegáns bankügyintéző-hölgyeit zaklatja, hanem - kikerülve a sorbanállást - békésen kattintgat böngészőjében. A miskolci székhelyű, egyébként is banki szoftverek fejlesztésével foglalkozó IND Group forradalminak nevezhető webes alkalmazásának köszönhetően viszont a közeljövőben még tovább léphetnek egyes szerencsés banki ügyfelek, hisz a netbank szinte teljes funkcionalitásában átvándorolhat a monitorokról a mobil készülékek kijelzőjére. Ráadásul úgy, hogy eközben kényelmes és egyszerű is marad.
WAP láz
Az ezredforduló után beinduló WAP láz elérte a banki szektort is és számos lelkes fejlesztő és marketinges úgy érezte, a WAP-os bankolásé a jövő. Azonban az akkori készülékek kijelzőjén a pár sornyi szöveges információval és a brutálisan lassú adatsebesség mellett viszont fájdalmas volt használni azt. Mostanra viszont a mobil készülékek elértek egy olyan szintre, hogy többnyire képesek teljes értékű böngészőt futtatni, szép nagy színes kijelzőjük van, sőt az iPhone után valószínűleg egyre több lesz érintőképernyős is. Ahhoz, hogy ez a trend kritikus tömegek számára hozza el a kényelmes mobil bankolás lehetőségét viszont a mainál jóval olcsóbb mobil szélessáv elérések kellenek, illetve lehetőség szerint minél nagyobb lefedettségek.
Az IND viszont nem várta ki, hogy minden stimmeljen, és kifejlesztettek egy kényelmesen használható mobilbank felületet okos telefonokra. Ugyan ma még csekély számban fordulnak elő ilyen eszközök, de az újonnan eladott készülékek 90%-a már képes böngészőt futtatni, illetve a jövőben várhatóan a közép és alsókategóriás telefonok is öröklik ezen képességet, ami azt jelenti, hogy 4 éven belül kritikus tömeg rohangál majd okostelefonnal a kezében.
IND mobil bank bemutató
Okos netbankhoz okos telefon
A frissen bemutatott rendszer használatához márpedig okostelefon vagy PDA szükséges, legalább 320x240-es képernyő felbontással, illetve egy HTML+CSS képes böngésző futtatására is képesnek kell lennie a készüléknek. A bemutatóra és promócióra legalkalmasabbnak a fejlesztők az iPhone-t találták, egyrészt azért, mert a nagyméretű és érintésérzékeny kijelző kényelmes felületet biztosít, másrészt a telefon népszerűségét meglovagolni nem rossz ötlet még egy banki informatikával foglalkozó cégnek sem. Ettől függetlenül persze bármilyen smart phone megteszi, így akár egy Symbian alapon működő Nokia vagy Blackberry mobilon is elérhető a fejlesztés. A gyakorlatban a mobil netbank nem más, mint egy kisméretű kijelzőre átformázott és a hordozható készülékek korlátozott kezelőfelületéhez igazított web alapú netbank.
Az alkalmazás használat közben nem telepít semmit, nem szükséges hozzá semmilyen extra speciális hardver, csupán a szokásos loginnevek, jelszavak. A fejlesztéskor elsősorban a kényelemre és az egyszerűségre helyezték a hangsúlyt és igyekeztek minden olyan szempontot figyelembe venni, ami ronthatná az összképet. Így végeredményben a legbonyolultabb művelet (átutalási megbízás) is maximum 5 képernyőnyi lett, míg a többi funkció néhány klikkeléssel, gombnyomással vagy "tapintással" elérhető. Bármely műveletnél egy közös kontaktlista segíti a felhasználót, hogy a korábbi partnereinek nevét és számlaszámát ne kelljen minden alkalommal begépelni. A teljes kezelőfelület ikonalapú, egyszerűen navigálható. Jelenleg az átutalás mellett a számlainformáció, valutaváltási adatok, tőzsdeinformációk, bankkártyaadatok, betét lekötés, limitmódosítás, számlatörténet, tranzakciólista funkciók érhetőek el, ami a felhasználók többségének igényeit messze kielégíti. Továbbá lehetősége van a banknak harmadik fél szolgáltatását is beépíteni, például utasbiztosítás megkötésére.
Ugyan egyelőre nem tudhatjuk, hogy a magyar fejlesztésű szolgáltatás mely bankok kínálatában tűnik majd fel, de hazai és európai (sőt, ha az iPhone promóra gondolunk, akkor akár amerikai) pénzintézetek is bizonyára feltűnhetnek ezzel a megoldással. A CSS-nek köszönhetően egyszerűen dizájnolható, alakítható a felület, a túloldalon pedig a fejlesztők szerint könnyen kapcsolható a legtöbb meglévő banki rendszerhez. Természetesen a kapcsolat titkosított csatornákon keresztül működik és semmilyen érzékeny adat nem marad a készüléken használat után, a biztonsági normák azonosak az asztali gépeken futó netbank szolgáltatások szintjével. A teljesen grafikus online felület viszont nem elégszik meg egy egyszerű adatkapcsolattal, a kényelmes működéshez legalább 3G/GPRS előfizetés szükségeltetik.
A kényelmetlen SMS, illetve WAP alapú mobilbankot gyakorlatilag teljes mértékben képes kiváltani a megoldás, igaz, egy biometrikus azonosítás még jól jönne a teljes kényelemhez. Az is hálás lenne, ha a régóta ígérgetett Near Field Communication végre teret hódítana a mobil készülékekben. Amíg ez nem történik meg, addig a klasszikus bankkártyás cégek kínálnak alternatívát. Mi a baj a készpénzzel?
Annak ellenére, hogy az elérhető technológia már a kártyás fizetési módokon is rég túlmutat, a valóság most kezdheti megközelíteni azt a szintet, amikor a készpénz valóban érdemben visszaszorulhat. Magyarország még csak csatlakozni szeretne az euróval fizető országok közé, de mire ez valóra válik, lehetséges, hogy már nem sok jelentősége lesz az érméknek és a bankóknak. A pénzintézetek és a kártyakibocsájtó cégek arra törekszenek, hogy a papír és fém alapú fizetés minél hamarabb háttérbe szoruljon.
A technokrata gondolkodásmód mellett ennek az a másik nagyon is húsbavágó oka, hogy a készpénz jelenleg az egyik legdrágább fizetőeszköz, mind a bankoknak, mind az államnak, mind a fogyasztóknak. Nem kell túl bonyolult dolgokra gondolni, elég csak elképzelni, hogy mekkora költséget, idő, erőforrásokat jelent egy cégnek a pénz tárolása, őrzése, szállítása, mennyibe kerül az államnak a bankjegyek folyamatos nyomtatása, ellenőrzése, a hamisítás elleni küzdelem. Egy felmérés szerint európai átlagban 200 eurónyi költség adódik ezekből össze lakosonként évente.
Magyarországon még kicsit várni kell
Veszedelmes viszonyok
Magyarországon egyelőre ott tartunk, hogy egy év alatt 7,4%-kal növekedett a kártyák száma és 18%-kal az eladás helyén POS terminálon át történt kártyás fizetés, összesen 1,5 milliárd euróra. Viszont még mindig elég magas összeg, 34 euró a kártyás fizetések átlagértéke, ami azt jelenti, hogy a mindennapok fizetési szituációiban, egy doboz cigi, egy üdítő, egy jegy megvásárlására még mindig a készpénzt használjuk szívesebben. Közben a hazai bankok pedig éppen csak tanulgatják az új technológiákat, a chipkártyás, érintés nélküli megoldásokat, és a népre is ráférne egy jókora edukáció pénzügyi téren.
A manapság forgalomban lévő kártyás fizető helyek legnagyobb hátránya, hogy lassúak, kényelmetlenek: alá kell írni, nyomkodni kell. Ettől a mögöttünk álló vevő hamar ideges lesz és nem érti, hogy miért kellett 400 forintot kártyával fizetni. Ez alapvetően nem a technológia hibája, hiszen a VISA európai elektronikus feldolgozó rendszere átlagosan akár 31ms elérési időre is képes, és egy nyugat európai benzinkúton eddig sem volt meglepetés, ha a kártya áthúzásának pillanatában már el is indult a nyomtatóból a papír kifelé. A probléma, hogy itthon sok helyen ISDN vonalakon keresztül szállítják a kártyainfókat, ami komolyan lelassítja a fizetést.
El a kezekkel!
Ha eltekintünk attól a ténytől, hogy még sokáig lesznek olyanok, akik papírban szeretnék kiegyenlíteni még a nagyobb tételeket is, akkor látszik, hogy a legnagyobb akadály az elektronikus fizetés terjedése előtt a kis összegű fizetések egyszerű megoldása. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha a csocsóasztal, az italautomata, a jegykiadó nem feltétlenül csak érmékkel működne. Mennyivel egyszerűbb lenne kifizetni egy csokit, doboz cigit, mozijegyet vagy bármit 1000 forint alatt, ha nem kellene sem apró után kutatni, sem 30-50 másodpercig szívni a kártyás fizetéssel.
Az Egyesült Államokban, és idén már Európa néhány városában elindult egy folyamat, ami a fentebb említett NFC technológiát ötvözi a jól ismert hitelkártya megoldásokkal. A VISA payWave nevű megoldása főleg a kisösszegű mindennapi kiadások rendezésére jelent korrekt megoldást, hiszen a kártyát elegendő az elfogadóhelyen az érzékelő elé tartani. Tehát nem kell kiadni a kezünkből, nem szívja be az automata, ellenben pillanatok alatt lezajlik a fizetési procedúra. Fizetéskor rádiófrekvenciás jelekkel kommunikál az olvasóval, az adattovábbításhoz szükséges energiát az olvasóból nyeri. Mindeközben az adatátvitel kódolt, biztonságos, ráadásul alig néhány centiméter hatótávolságú, így paranoiások is bátran használhatják.
Visa payWave működés közben
Mivel a termék átmeneti megoldás a korszakok között, ezért a szokásos mágnescsík is megtalálható a kártyán, plusz az okoskártya chip. Akinek még ez sem elég laza, azoknak a payWave kistestvére, a VISA micro tag fog tetszeni, ami első ránézésre egy átlagos kulcstartóra hasonlít, erre a feladatra is kitűnően alkalmas. Valójában viszont a payWAve-vel azonos technológiát rejt magában és bármely 25 dollár alatti fizetésre használható PIN kód vagy aláírás nélkül - mint a fizetőeszközből kiderült, csak az Egyesült Államokban. A Mastercard hasonló megoldása egy karórába rejtett egység PayPass néven, amit többek közt Törökországban már élesben tesztelnek.
A korábbi elméleti megoldások helyett végre úgy tűnik, hogy kezdenek elterjedni a kézzelfogható elektronikus pénztárca megoldások, viszont az elfogadó helyek korlátozott száma, az ügyfelek bizalmatlansága, az új megoldás szokatlansága sokáig visszatarthatja az elterjedést. A valódi előrelépés az lenne, ha az egyébként is elektronizált bolti kasszák helyett az eddig szigorúan készpénzes, apróval fizetős helyek változnának meg, de a manapság SMS-ben kiegyenlített parkolójegy vagy autópályamatrica NFC kompatibilissé tétele is sokat segítene.
