SG.hu·
Végre van ok a derűlátásra az európai technológiai szektorban
Az európai kockázati tőke befektetések növekedése és a geopolitikai feszültségek új lehetőségeket nyitnak a kontinens technológiai vállalatai előtt.
A stockholmi Lovable központjában a berendezés illik a startup barátságos nevéhez. A vállalat az úgynevezett vibe codingra specializálódott, vagyis arra, hogy egy mesterséges intelligencia rendszert utasításokkal szoftverkészítésre bírjon. Irodájukat a svéd kávé illata lengi be, aA Lovable logójával díszített szív alakú párnák puha kanapékon hevernek. A cég azonban kevésbé lágy és ölelgetnivaló, sokkal inkább fürge és versenyképes. Bár még mindig kicsi, gyorsan növekszik: novemberben az éves ismétlődő bevétele elérte a 200 millió dollárt, szemben az egy évvel korábbi 1 millióval. Anton Osika társalapító szerint ma már lehetséges Európában világszínvonalú MI vállalatot építeni. Mint mondja, a szemléletváltás már zajlik.
A technológiai óriások létrehozásában Európa hosszú ideje lemaradó. Ma Európa - ideértve az Európai Uniót, Nagy Britanniát és Norvégiát - a világ 100 legértékesebb technológiai vállalata közül mindössze hatnak ad otthont. Az Egyesült Államokban 56, Kínában 16 ilyen cég található. A kontinens hátrányai jól ismertek. Az 520 milliós fogyasztói piacot nyelvi és szabályozási különbségek osztják meg. Európában bőven van tehetség a világszínvonalú kutatóintézeteknek és egyetemeknek köszönhetően, a vállalkozók azonban nehezen tudtak elegendő tőkét bevonni ahhoz, hogy gyorsan terjeszkedjenek.
Mégis új remény ébredt az öreg kontinensen. Az Egyesült Államokkal való kapcsolat romlása megrázta Európát, és a döntéshozók megkettőzték erőfeszítéseiket a technológiai ökoszisztéma megerősítésére. Eközben az Egyesült Államok és Kína olyan döntéseket hozott, amelyek viszonylag vonzóbbá tették Európát a technológiai szakemberek és befektetők számára. A kontinens már működő technológiai vállalatai - bár számuk csekély - új startup nemzedéket nevelnek ki. Tavaly az európai startupokba irányuló kockázati tőke befektetések összege 85 milliárd dollárra emelkedett az egy évtizeddel korábbi 22 milliárdról. Az MI lázban égő Egyesült Államok továbbra is messze vezet 339 milliárd dollárral, míg Kína 53 milliárddal már csak a harmadik.
Mario Draghi volt olasz miniszterelnök egy 2024-es, nagy visszhangot kiváltó jelentésben élesen bírálta Európa hanyatló versenyképességét. A döntéshozókat azonban valójában Donald Trump régióval szembeni ellenséges hozzáállása rázta fel. Az európai technológiai gyengeségeket immár nemcsak kereskedelmi, hanem geopolitikai kockázatnak is tekintik. Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai biztosa szerint a Bizottság vizsgálja, miként lehetne ösztönözni az uniós kormányokat arra, hogy hazai startupoktól vásároljanak IT-szolgáltatásokat. Arthur Mensch, a francia MI modelleket fejlesztő Mistral vezetője szerint az európai vállalatok is ráébrednek, hogy nem engedhetik meg maguknak a teljes függést külföldi szolgáltatóktól.
Talán még fontosabb, hogy a döntéshozók lépéseket tesznek a vállalkozások növekedésének segítésére. Az Európai Bizottság még ebben a hónapban egy tervet tesz közzé Európa széttagolt tőkepiacainak egységesítésére, ami megkönnyítheti a startupok forrásbevonását. Ez nem megy majd gyorsan, mert nehéz döntéseket igényel a nemzeti adórendszerek harmonizálásáról. Segít azonban, hogy a tagállamok is fejlesztik saját tőkepiacukat. Nagy Britannia, Franciaország és Németország módosítja szabályait annak érdekében, hogy a nyugdíjalapok nagyobb arányban fektethessenek kockázatos eszközökbe, például kezdő technológiai cégekbe.
Közben Trump külföldiekkel szembeni barátságtalan bánásmódja és az amerikai technológiai óriások közelmúltbeli elbocsátásai tehetségeket terelnek Európába. A Revelio Labs munkaerőpiaci adatokat gyűjtő cég adatai szerint az agyelszívás iránya megfordult. A Lovable például olyan amerikai szoftvercégektől csábított el vezetőket, mint a Notion és a Gusto. Emellett kevesebb európai technológiai vállalat adja el magát amerikai cégeknek. A Dealogic adatai szerint 2011 és 2013 között az amerikai cégek az európai technológiai vállalatfelvásárlások darabszám szerinti 12 százalékát, érték szerinti 35 százalékát tették ki. 2023 és 2025 között ez 9, illetve 17 százalékra csökkent. Kína is akaratlanul segít. Az ázsiai állam által irányított innováció modellje visszaszorította a magánbefektetéseket és csökkentette a kockázati tőke kiadásait, amelyek egy része Európába áramlik. 2015 és 2025 között Kína részesedése a globális kockázati tőke befektetésekből 30 százalékról 10 százalékra esett vissza, miközben Európáé 12 százalékról 16 százalékra nőtt.
Európa lassan túllép azon a vonakodásán is, hogy a technológiai szakemberek jelentős vagyonra tegyenek szert. Mehran Gul, a Világgazdasági Fórum munkatársa a tavaly megjelent The New Geography of Innovation című könyvében megjegyzi, hogy a Skype a 2000-es évek elején mindössze 11 milliomost teremtett Európában. Az amerikai PayPal ezzel szemben sokkal több részvényopciót adott alkalmazottainak, és több mint 100 milliomost hozott létre, akik később újabb Szilícium-völgyi startupokba fektettek.
Ma az európai technológiai cégek több részvényopciót kínálnak, és a régió már befutott vállalkozói is segítik a fiatalokat a meggazdagodásban. Nikolay Storonsky, a Revolut fintech cég alapítója olyan vállalatokat támogatott, mint a francia Spiko vagy a spanyol Biorce. Daniel Ek, a Spotify alapítója jelentős befektető a német védelmi technológiai vállalatban, a Helsingben. A svéd fintech sztár Klarna korábbi alkalmazottai a Dealroom és az Accel adatai szerint több mint 60 startupot hoztak létre.
Mindez nem jelenti azt, hogy Európa leváltaná az Egyesült Államokat a vezető technológiai hatalom szerepében. Az Epoch AI elemzése szerint tavaly a világ 94 új élvonalbeli nagy nyelvi modellje közül mindössze kettő indult Európából. Az Európai Bizottság célja, hogy 2030-ra a világ számítógép chipjeinek egyötödét az EU gyártsa, meglehetősen irreális. Bizonyos területeken azonban Európa versenyképesebbé válik. Három szektor emelkedik ki, amelyeket Trump lépései is segítettek. Az európai klímatechnológiai szektor már a második elnöki ciklusa előtt is felzárkózóban volt Amerikához. 2015 és 2016 között az európai zöld startupokba irányuló kockázati tőke befektetések az amerikai szint 24 százalékát tették ki. Ez az arány 2024 és 2025-re 55 százalékra nőtt. Trump amerikai környezetvédelmi szabályozásokat leépítő politikája tovább erősítheti ezt a trendet. Tavaly az amerikai klímatechnológiai startupok tőkebevonásainak száma 2019 óta a legalacsonyabb szintre esett.
Az európai zöld technológiai cégek körében nem látható csüggedés. Decemberben a brit Octopus Energy leválasztotta a Kraken nevű, intelligens hálózati szoftvert értékesítő üzletágát, amelynek becsült értéke 9 milliárd dollár. Svédország a zöld startupok egyik központja. A Stegra karbonmentes acélt kíván gyártani, az Einride az áruszállítás villamosításán dolgozik. Svájcban a Climeworks olyan gépeket épít, amelyek szén dioxidot vonnak ki a levegőből.
Trump követelése, hogy Európa - beleértve Ukrajnát - többet tegyen saját védelméért, ösztönzi a csúcstechnológiás fegyvergyártást egy olyan régióban, ahol korábban ez kevéssé volt jellemző. 2015 és 2017 között az európai védelmi technológiai kockázati tőke befektetések alig érték el az észak amerikai szint 1 százalékát. 2023 és 2025 között ez 6 százalékra emelkedett. A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete szerint Európa védelmi kiadásai 2023 és 2025 között 42 százalékkal nőttek, miközben az amerikai költségvetés változatlan maradt. Míg Amerikában a védelmi költések nagy részét régóta működő vállalatok kapják, Európában nagyobb tér jut a fiatal védelmi technológiai cégeknek.
München ezek egyik központjává vált. A Helsing központjában egy Confidential feliratú fém ajtó mögött található a bemutatóterem, ahol a legújabb fegyvereket vörös fény világítja meg. A HX 2 nevű, X alakú szárnyakkal rendelkező drón 100 kilométeres hatótávolságú, és olyan MI rendszerekkel rendelkezik, amelyek segítik célpontok, például harckocsik megtámadásában még akkor is, ha zavaró technológiával védik őket. A cég kifejezetten európai identitást hangsúlyoz, az épülő autonóm vadászgépének neve Europa. A tőke jelentős része Daniel Ektől származik, így a vállalat kevéssé függ az amerikai kockázati tőkétől.
"A Helsing nem akar valamely nagyobb amerikai szereplő kistestvére lenni" - mondja Niklas Köhler társalapító. Versenytársai között található a 4 milliárd dollárra értékelt Quantum Systems, amely felderítő drónokat gyárt, valamint az Isar Aerospace, amely kis műholdakat pályára állító járműveket épít. Amikor az ukrán dróngyártók befejezik az Oroszország elleni harcot, sokan közülük várhatóan európai védelmi technológiai cégekhez csatlakoznak vagy ilyeneket alapítanak.
A bizonytalan technológiákba fektető deep tech vállalatok szintén profitálhatnak Trump tudományos kutatással szembeni ellenséges hozzáállásából. A müncheni Max Planck Plazmafizikai Intézetből kivált Proxima Fusion több mint 200 millió eurót gyűjtött össze nukleáris fúziós reaktorokra. A közelben kvantumszámítástechnikai startupok működnek, például a szintén Max Planck eredetű Planqc, valamint nanotechnológiára, fotonikára és lézeres kommunikációra specializálódott vállalatok.
Az Atomico kockázati tőkealap szerint az európai kockázati tőke befektetések deep tech cégekhez irányuló aránya 2021-ben 19 százalék volt, tavaly pedig 36 százalékra emelkedett. Egyes réspiacokon az európai startupok több forrást vonnak be, mint amerikai társaik. 2023 óta az európai hidrogén startupok több tőkét szereztek, mint a fiatal amerikai cégek. A kvantumtechnológiák terén az európai és amerikai startupok szinte azonos szinten állnak.
Természetesen elképzelhető, hogy az európai technológiai hajnal hamisnak bizonyul. Különösen a védelmi vállalatok számára jelent aggodalmat, hogy az európai kormányok pénzügyi mozgástere szűk. Február 25-én a német parlament költségvetési bizottsága mérsékletet sürgetett a védelmi kiadásokban, és csökkentette a Helsinggel és a rivális Stark Defence vállalattal kötött szerződésekre fordított összegeket. Kevesen gondolják, hogy a világ következő ezermilliárd dolláros technológiai vállalata európai lesz. Most azonban talán először nem tűnik teljesen nevetségesnek ez az elképzelés.
A stockholmi Lovable központjában a berendezés illik a startup barátságos nevéhez. A vállalat az úgynevezett vibe codingra specializálódott, vagyis arra, hogy egy mesterséges intelligencia rendszert utasításokkal szoftverkészítésre bírjon. Irodájukat a svéd kávé illata lengi be, aA Lovable logójával díszített szív alakú párnák puha kanapékon hevernek. A cég azonban kevésbé lágy és ölelgetnivaló, sokkal inkább fürge és versenyképes. Bár még mindig kicsi, gyorsan növekszik: novemberben az éves ismétlődő bevétele elérte a 200 millió dollárt, szemben az egy évvel korábbi 1 millióval. Anton Osika társalapító szerint ma már lehetséges Európában világszínvonalú MI vállalatot építeni. Mint mondja, a szemléletváltás már zajlik.
A technológiai óriások létrehozásában Európa hosszú ideje lemaradó. Ma Európa - ideértve az Európai Uniót, Nagy Britanniát és Norvégiát - a világ 100 legértékesebb technológiai vállalata közül mindössze hatnak ad otthont. Az Egyesült Államokban 56, Kínában 16 ilyen cég található. A kontinens hátrányai jól ismertek. Az 520 milliós fogyasztói piacot nyelvi és szabályozási különbségek osztják meg. Európában bőven van tehetség a világszínvonalú kutatóintézeteknek és egyetemeknek köszönhetően, a vállalkozók azonban nehezen tudtak elegendő tőkét bevonni ahhoz, hogy gyorsan terjeszkedjenek.
Mégis új remény ébredt az öreg kontinensen. Az Egyesült Államokkal való kapcsolat romlása megrázta Európát, és a döntéshozók megkettőzték erőfeszítéseiket a technológiai ökoszisztéma megerősítésére. Eközben az Egyesült Államok és Kína olyan döntéseket hozott, amelyek viszonylag vonzóbbá tették Európát a technológiai szakemberek és befektetők számára. A kontinens már működő technológiai vállalatai - bár számuk csekély - új startup nemzedéket nevelnek ki. Tavaly az európai startupokba irányuló kockázati tőke befektetések összege 85 milliárd dollárra emelkedett az egy évtizeddel korábbi 22 milliárdról. Az MI lázban égő Egyesült Államok továbbra is messze vezet 339 milliárd dollárral, míg Kína 53 milliárddal már csak a harmadik.
Mario Draghi volt olasz miniszterelnök egy 2024-es, nagy visszhangot kiváltó jelentésben élesen bírálta Európa hanyatló versenyképességét. A döntéshozókat azonban valójában Donald Trump régióval szembeni ellenséges hozzáállása rázta fel. Az európai technológiai gyengeségeket immár nemcsak kereskedelmi, hanem geopolitikai kockázatnak is tekintik. Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai biztosa szerint a Bizottság vizsgálja, miként lehetne ösztönözni az uniós kormányokat arra, hogy hazai startupoktól vásároljanak IT-szolgáltatásokat. Arthur Mensch, a francia MI modelleket fejlesztő Mistral vezetője szerint az európai vállalatok is ráébrednek, hogy nem engedhetik meg maguknak a teljes függést külföldi szolgáltatóktól.
Talán még fontosabb, hogy a döntéshozók lépéseket tesznek a vállalkozások növekedésének segítésére. Az Európai Bizottság még ebben a hónapban egy tervet tesz közzé Európa széttagolt tőkepiacainak egységesítésére, ami megkönnyítheti a startupok forrásbevonását. Ez nem megy majd gyorsan, mert nehéz döntéseket igényel a nemzeti adórendszerek harmonizálásáról. Segít azonban, hogy a tagállamok is fejlesztik saját tőkepiacukat. Nagy Britannia, Franciaország és Németország módosítja szabályait annak érdekében, hogy a nyugdíjalapok nagyobb arányban fektethessenek kockázatos eszközökbe, például kezdő technológiai cégekbe.
Közben Trump külföldiekkel szembeni barátságtalan bánásmódja és az amerikai technológiai óriások közelmúltbeli elbocsátásai tehetségeket terelnek Európába. A Revelio Labs munkaerőpiaci adatokat gyűjtő cég adatai szerint az agyelszívás iránya megfordult. A Lovable például olyan amerikai szoftvercégektől csábított el vezetőket, mint a Notion és a Gusto. Emellett kevesebb európai technológiai vállalat adja el magát amerikai cégeknek. A Dealogic adatai szerint 2011 és 2013 között az amerikai cégek az európai technológiai vállalatfelvásárlások darabszám szerinti 12 százalékát, érték szerinti 35 százalékát tették ki. 2023 és 2025 között ez 9, illetve 17 százalékra csökkent. Kína is akaratlanul segít. Az ázsiai állam által irányított innováció modellje visszaszorította a magánbefektetéseket és csökkentette a kockázati tőke kiadásait, amelyek egy része Európába áramlik. 2015 és 2025 között Kína részesedése a globális kockázati tőke befektetésekből 30 százalékról 10 százalékra esett vissza, miközben Európáé 12 százalékról 16 százalékra nőtt.
Európa lassan túllép azon a vonakodásán is, hogy a technológiai szakemberek jelentős vagyonra tegyenek szert. Mehran Gul, a Világgazdasági Fórum munkatársa a tavaly megjelent The New Geography of Innovation című könyvében megjegyzi, hogy a Skype a 2000-es évek elején mindössze 11 milliomost teremtett Európában. Az amerikai PayPal ezzel szemben sokkal több részvényopciót adott alkalmazottainak, és több mint 100 milliomost hozott létre, akik később újabb Szilícium-völgyi startupokba fektettek.
Ma az európai technológiai cégek több részvényopciót kínálnak, és a régió már befutott vállalkozói is segítik a fiatalokat a meggazdagodásban. Nikolay Storonsky, a Revolut fintech cég alapítója olyan vállalatokat támogatott, mint a francia Spiko vagy a spanyol Biorce. Daniel Ek, a Spotify alapítója jelentős befektető a német védelmi technológiai vállalatban, a Helsingben. A svéd fintech sztár Klarna korábbi alkalmazottai a Dealroom és az Accel adatai szerint több mint 60 startupot hoztak létre.
Mindez nem jelenti azt, hogy Európa leváltaná az Egyesült Államokat a vezető technológiai hatalom szerepében. Az Epoch AI elemzése szerint tavaly a világ 94 új élvonalbeli nagy nyelvi modellje közül mindössze kettő indult Európából. Az Európai Bizottság célja, hogy 2030-ra a világ számítógép chipjeinek egyötödét az EU gyártsa, meglehetősen irreális. Bizonyos területeken azonban Európa versenyképesebbé válik. Három szektor emelkedik ki, amelyeket Trump lépései is segítettek. Az európai klímatechnológiai szektor már a második elnöki ciklusa előtt is felzárkózóban volt Amerikához. 2015 és 2016 között az európai zöld startupokba irányuló kockázati tőke befektetések az amerikai szint 24 százalékát tették ki. Ez az arány 2024 és 2025-re 55 százalékra nőtt. Trump amerikai környezetvédelmi szabályozásokat leépítő politikája tovább erősítheti ezt a trendet. Tavaly az amerikai klímatechnológiai startupok tőkebevonásainak száma 2019 óta a legalacsonyabb szintre esett.
Az európai zöld technológiai cégek körében nem látható csüggedés. Decemberben a brit Octopus Energy leválasztotta a Kraken nevű, intelligens hálózati szoftvert értékesítő üzletágát, amelynek becsült értéke 9 milliárd dollár. Svédország a zöld startupok egyik központja. A Stegra karbonmentes acélt kíván gyártani, az Einride az áruszállítás villamosításán dolgozik. Svájcban a Climeworks olyan gépeket épít, amelyek szén dioxidot vonnak ki a levegőből.
Trump követelése, hogy Európa - beleértve Ukrajnát - többet tegyen saját védelméért, ösztönzi a csúcstechnológiás fegyvergyártást egy olyan régióban, ahol korábban ez kevéssé volt jellemző. 2015 és 2017 között az európai védelmi technológiai kockázati tőke befektetések alig érték el az észak amerikai szint 1 százalékát. 2023 és 2025 között ez 6 százalékra emelkedett. A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete szerint Európa védelmi kiadásai 2023 és 2025 között 42 százalékkal nőttek, miközben az amerikai költségvetés változatlan maradt. Míg Amerikában a védelmi költések nagy részét régóta működő vállalatok kapják, Európában nagyobb tér jut a fiatal védelmi technológiai cégeknek.
München ezek egyik központjává vált. A Helsing központjában egy Confidential feliratú fém ajtó mögött található a bemutatóterem, ahol a legújabb fegyvereket vörös fény világítja meg. A HX 2 nevű, X alakú szárnyakkal rendelkező drón 100 kilométeres hatótávolságú, és olyan MI rendszerekkel rendelkezik, amelyek segítik célpontok, például harckocsik megtámadásában még akkor is, ha zavaró technológiával védik őket. A cég kifejezetten európai identitást hangsúlyoz, az épülő autonóm vadászgépének neve Europa. A tőke jelentős része Daniel Ektől származik, így a vállalat kevéssé függ az amerikai kockázati tőkétől.
"A Helsing nem akar valamely nagyobb amerikai szereplő kistestvére lenni" - mondja Niklas Köhler társalapító. Versenytársai között található a 4 milliárd dollárra értékelt Quantum Systems, amely felderítő drónokat gyárt, valamint az Isar Aerospace, amely kis műholdakat pályára állító járműveket épít. Amikor az ukrán dróngyártók befejezik az Oroszország elleni harcot, sokan közülük várhatóan európai védelmi technológiai cégekhez csatlakoznak vagy ilyeneket alapítanak.
A bizonytalan technológiákba fektető deep tech vállalatok szintén profitálhatnak Trump tudományos kutatással szembeni ellenséges hozzáállásából. A müncheni Max Planck Plazmafizikai Intézetből kivált Proxima Fusion több mint 200 millió eurót gyűjtött össze nukleáris fúziós reaktorokra. A közelben kvantumszámítástechnikai startupok működnek, például a szintén Max Planck eredetű Planqc, valamint nanotechnológiára, fotonikára és lézeres kommunikációra specializálódott vállalatok.
Az Atomico kockázati tőkealap szerint az európai kockázati tőke befektetések deep tech cégekhez irányuló aránya 2021-ben 19 százalék volt, tavaly pedig 36 százalékra emelkedett. Egyes réspiacokon az európai startupok több forrást vonnak be, mint amerikai társaik. 2023 óta az európai hidrogén startupok több tőkét szereztek, mint a fiatal amerikai cégek. A kvantumtechnológiák terén az európai és amerikai startupok szinte azonos szinten állnak.
Természetesen elképzelhető, hogy az európai technológiai hajnal hamisnak bizonyul. Különösen a védelmi vállalatok számára jelent aggodalmat, hogy az európai kormányok pénzügyi mozgástere szűk. Február 25-én a német parlament költségvetési bizottsága mérsékletet sürgetett a védelmi kiadásokban, és csökkentette a Helsinggel és a rivális Stark Defence vállalattal kötött szerződésekre fordított összegeket. Kevesen gondolják, hogy a világ következő ezermilliárd dolláros technológiai vállalata európai lesz. Most azonban talán először nem tűnik teljesen nevetségesnek ez az elképzelés.